|
|
 |
|
 |
|
MERT EZ A MI KÜZDELMES MÚLTUNK ITT! http://mek.oszk.hu/18600/18685 MINDEN BARÁTOTOKNAK, AKI NEM TUD MAGYARUL MEGJELENT ANGOLUL IS MAGYARORSZÁG HONVÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - küldd el a nagy világba... A napokban magyarul, és most íme angolul is megjelent a nagy album. Egyetlen kattintás, és továbbíthatjátok az egész világ felé!!! 1122 years - For the Homeland unto Death : Hungary in the Carpathian Basin / szerkesztő Gubcsi Lajos http://mek.oszk.hu/18600/18685 (a képen Hunyadi János szobra, Mihályi Gábor alkotása a szoborkertemben)
|
További hírek
|
|
|
|
|
BARÁTAIM AZ FB-N! MÉG NEM VOLT PÉLDA RÁ, hogy egy könyvem letöltése két nap alatt meghaladja az 500-t! Mert íme, ez történt most a legújabbal Köszönöm!
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos
http://mek.oszk.hu/18600/18686
HÁLÁBÓL hamarosan vaskos meglepetéssel szolgálok! Már a hét végére! (a fotón Szent István a szoborkertemben) A könyvben írt bevezetőmből idézek: "Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében. Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig. És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében. Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részlet a magyarok 1918. dec. 22-i kolozsvári kiáltványából, melyet a románok dec. 1-én Gyulafehérváron deklarált elszakadására - pontosabban Erdély erőszakos elszakításának kísérletére válaszul fogalmaztak meg: „Kelet-Magyarországnak Kolozsvárt 1918. december 22-én összesereglett különböző vallású és fajú népei kijelentik a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján, hogy Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden ittlakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelenti a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült Erdélyi Magyar Székely Nemzeti Tanácsot, illetőleg annak 1918. december hó 18-án megválasztott központi kormányzó tanácsát.” 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÚJABB 10001000. letöltéséhez érkezett egy igen fontos könyvem A Magyar Művészetért 31 évének utóbbi 5 évéről 2012-2017 közöttGubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszerhttp://mek.oszk.hu/17400/17494(a logónk Ötvös Nagy Ferenc alkotása, 2005-ig ez volt maga a díj is - és 2006 óta a díj herendi alkotás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AMIT MINDENEKELŐTT ÉS MINDENKINEK AJÁNLOK - HOGYAN VÉDTÜK HAZÁNKAT 1122 ÉVEN ÁT - MOST JELENT MEG
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos
http://mek.oszk.hu/18600/18686
A könyvben írt bevezetőmből idézek: "Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében. Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig. És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében. Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..." (a mellékelt képen Szent István, valamint Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi bronz szobra A Magyar Művészetért Szoborkertjében)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A lemészárolt jogalap
Az a bizonyos Vitéz Mihály "erdélyi fejedelem", akiből a románok levezetik a gyulafehérvári jogosultságukat és Erdély elrablását.
Mert meddig is volt ő "Erdély fejedelme" Habsburg támogatással? 1599 őszétől 1600 tavaszáig, mint Rudolf császár zsoldjának kedvezményezettje a magyarok ellen. Fejedelmi asztalnokból lett Havasalföld fejedelme ezzel egyidőben, 1600-ban "meghódította" Moldvát is, ahonnan hónapok alatt elzavarták. így aztán mindhárom "fejedelemségét" elveszítette 1600-ban.
Nem is nagyon őrizhette volna meg. Ugyanezen Rudolf császár német vezérének, a kassai főkapitány Bastának vallon zsoldosai hamarosan felkoncolták a nagy Vitéz Mihálya sokszoros "fejedelmét", Havasalföld, Moldva és Erdély "egyesítőjét", mely szerepet német zsoldban fél évig töltötte be. Ő lett a jogi alap Gyulafehérváron 1918. dec. 1-én.
A német zsoldosok tényleg brutálisak voltak, íme a leírás a nagy vitéz felkoncolásáról:
"A vallon kapitány csellel élt. Először csak kevesed magával ment a vajda sátorához, hogy kikémlelje, „hogy az vajda mit cselekszik és ha hozzáférhetnek-é az megöléséhez". A vajda mit sem sejtett…
…a többi vallonok is megérkeztek s a sátort hirtelen körűlfogták. A vallon kapitány látván, „hogy a vajda ingyen sem gondolkoznék halála felől, úgy kezdett hozzá a dologhoz". Beauri néhányad magával a sátorba megy s ezen szavakkal: fogoly vagy! megragadja a vajdát. Mihály sem rest, felkiált : ha ! s a sátor „árbóczfáján" függő kardjához kap bal kezével — mert balog volt a miért a magyarok „balog"-nak is nevezgették. — Ámde a vallonok megelőzik. Beauri alabárdjával hasba szúrja, más vallon puskáját hozzá lövi s épen bal karját találja, a harmadik derekát lövi át. így, midőn sebeiben összeroskadt, „azért hogy az vallon roszpergerel nem vehette fejét", a vajda saját szablyáját kapják és azzal veszik fejét. Azután a sátorból kivonszolják, levágott szakálas fejét egy kevéssel azelőtt elhullott ló testére tették és sokáig ott tartották közszemlére kitéve. Ruhájától megfosztott hullája harmadnapig hevert lemeztelenítve az útfélen. „Az németek a vajda testéből darabonként nagy bőröket szeldeltek ki, megnyúzván a hátát, oldalát, vállát" s a bőrdarabokat eltették emlékűl s talizmánul. „Végre ilyen undokul, hogy szinte az ebek meg ne egyék, egy kis verembe valami ráczok eltemették." Básta aztán Fejérvárra vitette s a vajda által alapított templomban temettette el ; később az oláhok Havasalföldére vitték s most ott nyugosznak hamvai egy kolostorban.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|
