Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gálája 2024. jún. 13
Gubcsi Lajos személyes meghívója is

2024. jún. 13. – A GÁLA – ÖNNEK IS

 

LEGYEN SZEMÉLYESEN A VENDÉGÜNK

 

A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján

2024. június 13-án 17-19:00, Klauzál Ház, Nagytétényi út 31-33.

 

Az ünnepi műsorban fellép:

Varga Miklós zenész, rockénekes

Rátóti Zoltán színművész

Molnár Levente operaénekes

Agócs Gergely zenész, etnográfus

Jánosi András és a Hungaricus együttes

Salamon Beáta, Porteleki Zoltán és további 7 díjazott népzenész társuk: Dezső Attila, Kovács Márton, Kuczera Barbara, Molnár Péter,             Péter Tamás, Porteleki Zoltán, Szilágyi Tóni

Schramek Géza színművész, - áldást mond Kusztos Tibor ny. lelkész

 

A BELÉPÉS DÍJTALAN, ha tehetik, regisztráljanak

kommunikacio@klauzalhaz.hu mailcímen.

 

A DÍJAZOTTAK

 

-A Magyar Művészetért Díj

 

Csíki Székely Múzeum Erdély

Molnár Levente operaénekes, Erdély

Porteleki László népzenész

Rátóti Zoltán színművész

Salamon Beáta népzenész

 

-Zrínyi Ilona-díj

Nagy Tímea olimpiai bajnok

 

-Árpád fejedelem-díj

Rákóczi Szövetség

 

-A Színész Díj

ifj. Vidnyánszki Attila színművész

 

Ex Libris Díj

 

Agócs Gergely etnográfus, népzenekutató, Felvidék

Barabás László néprajzkutató, Erdély

Dezső Attila népzenész, Erdély

Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék

Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország

Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör

Hollós László szerkesztő, producer

Jánosi András és a Hungaricus, magyar régizene, népzene

Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély

Kovács Ferenc festőművész

Kovács Márton népzenész

Kovalcsik Cirill ferences szerzetes

Kuczera Barbara népzenész

Molnár Péter népzenész

Nagy Perge László grafikus, Délvidék

Péter Tamás népzenész

Porteleki Zoltán népzenész

Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély

Schön György közművelő, közösségszervező

Szilágyi Tóni zenész, Erdély

 

További hírek

MA LENNE 90 ÉVES MAKOVECZ IMRE, a világhírű magyar építész (1935-2011). Atyai barátként is ismerhettem őt, társként a művészetek támogatásában, tagja volt A Magyar Művészetért Díj első kuratóriumának 1987-től.

Abban a kivételes szerencsében volt, van részem, hogy mindkét családi házamat ő tervezte: először 1983-ban a Törökvész lejtőn, majd 1995-ban a Tétényi-fennsíkon. Az 1. fotó az előző házról készült, annak idején csodájára jártak a külföldi építészek - s a Magyarországról készült riportfilmekben is gyakran szerepelt. Kivételesnek éreztem magamat benne lakni, mint ahogyan a mostaniban is feleségemmel, 5 gyerekünkkel, a 2. fotón a mai Makovecz-házunk a Tétényi-fennsíkon - Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi szobrával (alkotója Györfi Sándor), Munkács elestekor, a szabadság kardjának átadását jelképezve. Imre szelleme jelen van, ez világos.


FEL! DÉLVIDÉKRE! Ma útnak indultak Mohács-könyvem oda szánt első új példányai Délvidék felé. Ott is kézből kézbe. Jövőre Mohács 500 Emlékév. Gubcsi Lajos: Tánc a pokol tornácán - 13 ördögi éve 1514-1526. Történelmi dokregény 352 oldalon. Köszönöm Schön György közművelőnek, közösségszervezőnek a személyes továbbítást más ottani, s részben majd budapesti barátainknak.

ÚTNAK INDULT! Most éppen Kassától Dunaszerdahelyig! A Tánc a pokol tornácán - Magyarország 1514-1526 c. Mohács-könyvem, kézből kézbe. 2026 Mohács-emlékév, s könyv tiszteletpéldányai eljutnak az egész Kárpát-medencébe, sokezres példányszámban. Köszönöm a segítséget a mostan megindult ajándékozási hullámban Karaffa Attila dunaszerdahelyi polgármesternek, Kopecsni Gábor hagyományőrzőnek Gömörban, Balassa Zoltán közírónak-helytörténésznek Kassán. Hosszú lesz e lánc, a Mohács-könyv fűzére: a legjobb kezekből - ők a segítőim ebben - a legjobb kezekbe: a tisztelet- és jutalompéldányok olvasóinak szerte a Kárpát-hazában. Folyamatosan tájékoztatóm ezen könyv-ívről Kedves Olvasóimat a következő 1 évben. Mohács 500. évfordulója 2026. aug. 29.

TUDÁSUNK LEGJAVA Szívből ajánlom most és mindörökké Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlatáról készült videofilmünket, Művészek varázslata 12 percben. A Magyar Művészetért színe-java az ezredforduló évtizedeiben. https://youtu.be/VZYe1xwYCa4 A Magyar Művészetért Díjrendszer kiemelkedő alkotóinak műveiből. Makovecz Imre és a Herendi Porcelánmanufaktúra, Kő Pál és Kokas Ignác, Péreli Zsuzsa, Földi Péter és Kubinyi Anna, Kaiser Ottó és Györfi Sándor, Búza Barna és Schrammel Imre, Olasz Ferenc és Kunkovács László, Aknai János és Schéner Mihály, Erdélyből Vinczeffy László, Délvidékről Tari István, A Magyar Művészetért Díjrendszer díjainak eredeti darabjai - az ezredforduló legnagyobb alkotóinak műveiből áll a gyűjtemény, félszáz mű kiállítása - videófelvételünkön a Corvinus Néptáncegyüttes és Kocsis Zoltán tárogatóművész előadása teszi teljessé a bemutatót.

KINCSES ELŐD emlékére még... kiemelten. Rendkívüli hatással volt rám ünnepélyes köszönő beszéde az Árpád fejedelem-díj átadásán. Akkor is kivételesen fontosnak tartottam, most, temetése után pedig örök emlék marad. Ez volt az utolsó nyilvános beszéde, amikor az Árpád-fejedelem díjat átvette tőlünk A Magyar Művészetért Díjrendszer keretében - Idézem az ünnepünkön elmondott fontos gondolatát: Trianon nemcsak veszteség, hanem tanulási lehetőség is volt – a nemzet egyedi tudást szerzett más kultúrák, más népek, szokások megismerésével, ezt a magunk javára is fordíthattuk. Kimagasló, szuverén, felelős gondolat egy nagy erdélyitől, akit nem lehet pótolni (manapság). Kincses Előd persze azt is hozzáfűzte, hogy minden más tekintetben Trianon - katasztrofális döntés és helyzet.

Kincse Előd a marosvásárhelyi Fekete Márciusról, a pogromkísérletről a magyarok ellene 1990-ben:

AHOGYAN A DRÁMA TÖRTÉNT!
Itt egy tökéletes dokumentum: interjú Kincses Előddel a marosvásárhelyi, 1990-es Fekete Márciusról. Igaz, hiteles történet, megrendítő igazságok a magyar szabadságharcostól, Kincses Elődtől, 2009 készült dokumentumfelvétel. Megismerhetjük az ő személyes lényegét is. Mindenkinek őszintén ajánlom:

https://www.youtube.com/watch?v=ILyt9grGhXQ

 


EX LIBRIS DÍJUNKAT vette át a székely festőművész, CSOMORTÁNI GÁL LÁSZLÓ jún. 4-én a Trianon-emlékesten Budapesten A Magyar Művészetért Díjrendszer kitüntetettjeként a Magyarságkutató Intézetben. Villanások műveiből és Bényei Adrienn újságíró méltató előadásából. Eredeti művészet és művésze. Ezért járt a díjunk. És szabad székely életmódját is köszöntöttük vele. "Az erőtől és szépségtől duzzadó képek legtöbbjén megcsillan a fény, a nap és az arany. Alkotásai azonnal felismerhetők sajátos színhasználatának, motívumainak és a „vászonként” használt faalapnak köszönhetően. Művészetének sajátossága, hogy felhasználja az egyetemes és a modern művészet szemléleti vívmányait, sajátos képi világa mégis megőrzi archaikus, népi karaktereit. Szülőfaluja Csíkcsomortán, Erdély keleti határvidékén, a csíksomlyói hegy lábánál. „Szülőfalumba jártam kisiskolásként és itt szerettem meg a természetközeli élet rejtelmeit és csodás egyszerűségét. Valósággal az erdőn nőttem fel, és annyira közel engedett a Rengeteg magához, hogy ma is a közelében és benne élek". Szülőfalujában él és alkot. Számos egyéni kiállítása volt már szűkebb hazája mellett Los Angeles, Koppenhága, Oslo, New York, Pozsony, a normandiai Fecamp, Budapest és több nagyváros galériáiban. Csomortáni Gál László nemcsak életébe, hanem művészetébe is beépítette a hagyományt, hiszen két-háromszáz éves, bontott faanyagra dolgozik, témáját tekintve pedig egy ősi, archaikus, magyar világ köszön vissza munkáiról, erősen és egyedi módon. Ő maga így vall művészetéről: „ Képzőművészetem forrása a Fák ősi mesélő képességének, erezetének, görcseinek, mély színeinek felfedezése lett. Többszáz éves fákra, deszkákra festve, melyek leomlott épületek és régi bútorok maradványaiként kerülnek ki, erős ráhangolódással, mély ismeretséget és „testvéri” kapcsolatot alakítottam ki az Idők rejtettüzeneteivel és a Korok egymást igazító folytonosságával. Alázattal. Csomortáni Gál László művei nagyrészt népdalok, népballadák, korábban fohászok, imák, ráolvasások, szólások, mondások tartalmi gondolati anyagához kapcsolódnak. A felhasznált folklorisztikus motívumok és elemek azonban egyre szervesebben, egyre szuverénebb formában jelennek meg alkotásaiban. A népművészet motívumait harmonikusan olvasztja bele a modern művészet formanyelvébe, saját hangján, önálló jelképekkel szól alkotásain keresztül a közönség felé. együttműködve a Fák megmutatták csodás üzeneteiket számomra, amelyeket boldogan továbbíthatok azoknak, akik még odafigyelnek a Természet sugallataira.