|
 |
|
 |
|
Reakciók új díjaink kapcsán
1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege: "Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András
2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta: "Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!" Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY
|
További hírek
| | | |
A Gubcsi-zsáner
Összművészeti hangulatban - "A Gubcsi-zsáner" est Kiskunfélegyházán
Íme, a tudósítás átfogó fotóanyaggal:
https://felegyhazikozlony.hu/.../gubcsi-zsaner-festmeny.../
Kedves Barátaim, figyelmetekbe ajánlom!
Nagyszerű tudósítás és képriport egy felejthetetlen estről - díjaink, líra, festészet, a város és polgármestere tisztelete, zene egy csodálatos, díjazott együttestől, a Mátyás Király Citerazenekartól. Vastapsok, Schramek Géza óriási színészi teljesítménye, amikor a vers színdrámává válik...Közösen, ő festőként, én íróként, együtt lehettünk ismét Attila öcsémmel, ő az örök vadászmezőkról figyelte a szép lenti életet, mi itt tisztelegtünk neki is. Hála Félegyházának, hogy újra otthont adott nekünk.
Idézet Csányi József polgármester ünnepi megnyitójából:
"Márai Sándor írta: a szülőváros meghatározó életélményeink nagy részének helyszíne. Valószínűleg Gubcsi Attila életében is így volt, hiszen munkásságát átjárta a békés táj, a gyönyörű nő és a méltósággal viselt szegénység, az alföldi táj, a folyók, tavak párával átitatott világa, a homályból kitörés örök képe, a női szépségben és szellemben rejlő átvitt és tényleges testi mítosz és a leszakítottak sorsa iránti született érzékenység. Ma itt a tárlatot végig járva, ezen momentumokat mind megtaláljuk, és átérezhetjük az életérzést, mely a művészben rejlett, hiszen azt valósághűen tárja elénk. Egyedi látásmódja minket is egy új ismeretlen világba röpít. Kérem önöket, szánják rá az időt és egyenként nézzék végig a tárlatot, és utazzanak együtt a művésszel.”
| | | | |
| | | |
DÍJAINK 2025 - íme, a jeles névsor - a 49. DÍJÁTADÓ SOROZATUNK
Tisztelettel közöljük A Magyar Művészetért Díjrendszer idei díjazottainak nevét - a Trianon ellenére erős nemzetként élő magyarság szellemében. A Kárpát-medence különböző pontjain szervezett díjátadó ünnepeket, 49. díjátadó sorozatunkat is ez az összefogás hatja át.
-Árpád fejedelem-díj:
Dr. Kincses Előd jogász, szak- és közíró, jogvédő, Erdély-Marosvásárhely
-A Magyar Művészetért Díj:
Csíki Játékszín, Erdély-Csíkszereda,
Maros Művészegyüttes, Erdély-Marosvásárhely
-Ex Libris Díj:
Babucs Zoltán történész, Budapest,
Boros Erzsébet népdalénekes, Erdély-Csombord,
Csomortáni Gál László képzőművész, Erdély-Csíkcsomortán,
Mátyás Király Citerazenekar, Kecskemét,
Szabó Attila fotóriporter, Délvidék-Szabadka,
Székely Endre ácsmester, Erdély-Gyergyócsomafalva
-Országunkért-emlékdíj:
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke, Erdély-Gyergyócsomafalva,
Kopecsni Gábor hagyományőrző, Felvidék-Gömörpéterfala
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos alapította a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
A díjazottak névsora 2007-2025 - az Árpád-szobor herendi alkotás Apáczai Csere János Református Líceum, Kolozsvár
Aracsi pusztatemplom, a Bánsági Püspökség, Huzsvár László
Arad 1849-2009
Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium Gyimesfelsőlok
Az erdélyi néptánc 30 évének
Bábel Balázs
Bakay Kornél
Bartók Béla posztumusz
Berecz András
Kőröstárkány – az 1919-es vérengzés emlékére
Böjte Csaba és a dévai gyerekek
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium
Ciszterci Szent Imre-templom
Csáky Pál
Csillagszemű táncegyüttes és Tímár Sándor
Csoóri Sándor
Csúrog magyarsága – az 1944-es vérengzés emlékére
Debrecen városa – a Függetlenségi Nyilatkozat 160.
évfordulóján
Dobos László
Dr. Petres Éva
Duna Tv
Dunaszerdahely városa
Erdélyi Géza református püspök
Esztergomi érsekség és Erdő Péter
Európa Klub Bécs
Farkasok – Mónus József és családja
Gergely István és a Csibészház Csíksomlyón
Györfi Sándor
Gyulafehérvári székesegyház
Háromszék Szerkesztősége
Hegedűs Lóránt
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Tanárképző Főiskola
Illyés Gyula posztumusz
Jankovics Marcell
Jókai Anna
Kárpátaljai Cserkészszövetség
Kincses Előd
Kobzos Kiss Tamás
Kocsis Zoltán
Kozma Imre atya és a Máltai Szeretetszolgálat
Kő Pál
Külföldi Magyar Cserkészszövetség
Kubik Anna
Kurultaj
László Gyula posztumusz
Magyar Nemzeti Múzeum
Makovecz Imre
MTA Történettudományi Intézet, Középkori Osztály
Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Nagyenyedi Bethlen Kollégium és Erdélyi-hegyalja magyarsága,
1849. január 8. 160. évében
Nagyszeben magyar közössége
Nagyváradi püspökség
Nemeskürty István
Németh László posztumusz
Nyitrai Egyetem Magyar Kara
Ónod és Köröm az ónodi országgyűlés 300. évfordulóján
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Orbán Viktor
Pannonhalmi Főapátság és Várszegi Asztrik
Partiumi Keresztény Egyetem
Pászka Lehel
Pilisszántó közössége
Pozsonyi Egyetem Magyar Tanszéke
Rákóczi Szövetség
Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum,
Marosvásárhely
Révkomárom városa
Romániai Magyar Cserkészszövetség
Sapientia Egyetem, Csíkszereda
Sára Sándor
Selye János Egyetem
Somogyvár
Sütő András posztumusz
Szabados György
Székely Hadosztály emlékére - Sepsiszentgyörgy
Székely Nemzeti Tanács
Székelyudvarhely városa
Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
Szörényi Levente
Történelmi Bodrogköz
Vajdasági Magyar Cserkészszövetség-Bácska
Veszprém 1000 éve
Vizi. E. Szilveszter
Wass Albert posztumusz
Zenta városa a győzelem 310. évfordulóján
Zürichi Magyar Történelmi Egyesület
| | | | |
| | | |
ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJ KINCSES ELŐDNEK MAROSVÁSÁRHELYRE!
A Trianon-megemlékezés jegyében zajlik idei díjátadó sorozatunk is, különbözö helyszíneken, összehangolt időpontokban. Most Kincses Előd díja kapcsán néhány szó - a díjat június 4-én veszi át Budapesten.
Kincses Előd magyar jogász, jogi szakíró, közíró, közéleti ikon, az erdélyi magyarság egyik kiemelkedő személyisége. És példaképünk a szabadságért vívott harcban. Gazdag, bátor, okos életéből két mozzanatot emelünk ki: Brüsszelben tett nyilatkozatát az autonómiáról olyan világosan fogalmazta meg, ahogyan azt a valóság diktálja (2016): „Erdély autonómiájáról nem lehet lemondani, hiszen ha nem lesz autonómia, akkor a kisebbségi sorba taszított magyarság hosszú távon nem fog fennmaradni… az autonómia azt jelenti: az ország határai tiszteletben tartása mellett, a határokon belül jogot kap egy bizonyos kisebbség arra, hogy fennmaradjon, és hogy jól érezhesse magát saját szülőföldjén.”
És egy másik mozzanat: történelmi pillanatban nagynak lenni! Néha egyetlen ilyen pillanatban sűrűsödik egész életünk, jellemünk, személyiségünk. – ilyen napokat idézek fel. A diktátor bukása után a Ceauşescu rendszer nemzetközileg is elismert ellenállója, Király Károly és Sütő András felkérte arra, hogy vállalja el a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöki tisztségét. Ezt a feladatot, akárcsak Tőkés László védelmét a temesvári perben elvállalta. Mivel Király Károly országos alelnök lett, a nehéz napokban Kincses Előd volt a legmagasabb rangú magyar tisztségviselô Marosvásárhelyen, s lett a szélsőséges, Szekuritáțé román erők céltáblája. Az 1990. március 19–20-i „fekete március” során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában. Volt bátorsága, hogy a tömeges, véres összecsapás elkerülésére személyes fellépésével elérje náluk, hogy több ezer Hargita és Kovászna megyei székely ne vonuljon be Marosvásárhelyre a fekete márciuson, hogy ott a maga módján igazságot tegyen székely társai védelmére. A polgárháborús helyzet elfajulását látva többször kérte a Román Hadsereg és rendőrség beavatkozását, amelyet a Marosvásárhelyi Rádió is megismételt. A rendteremtés elmaradt, ezért az egyre fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat, továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy jöjjenek és akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba. Döntése helyesnek bizonyult, a marosvásárhelyiek végül megvédték magukat.
Őt viszont kivégzéssel fenyegették, hajtóvadászatot indítottak ellene. A szabadság melletti örökös kiállás tette Kincses Elődöt a magyarság ma élő ikonikus személyiségévé az elmúlt évtizedekben. Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Díjrendszer és Egyesület elnöke, a díj alapítója
| | | | |
| | | |
AZ ÉLETBEN A HATÁR A CSILLAGOS ÉG!
Ma küldtem születésnapi jókívánságot valakinek, és a fenti mondat jutott eszembe.
Legyen bárkinek születésnapja a jövőben, fogadja tőlem ezt: Az életben a határ a csillagos ég.
(már 5 hónapos koromban is így gondoltam, csak akkor még nem fogalmaztam meg eléggé világosan, ld. fotó)
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos: Elég lett, elégett
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|