A Magyar Művészetért


	Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár

Gubcsi Lajos életrajza - 75 év

Gubcsi Lajos - 75

ÖNÉLETRAJZ

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973 MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.

1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes, 1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap főszerkesztője.

1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője

2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.

1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35. évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti Tanács tagja.

Alapított közéleti szervezetei, díjai:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító elnöke

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987 A Magyar Művészetért Díj

1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság

-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs művészek mintegy 50 alkotásából áll

1997 Magyar Közgazdasági Társaság Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke

2002 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj alapítása Herenddel

2007 Árpád fejedelem díj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2038 időszakra a Gubcsi Lajos Ex Libris Díj alapítása

2010- Magyar Művészek Köre Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért Egyesület néven

2010 Széchenyi István-emlékdíj Herenddel

2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója Györfi Sándor szobrászművésszel

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun, magyar és kun őseink szeretett emlékére”.

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét, annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat, összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.

- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György

-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada (zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)

-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának írója (zene Ökrös Csaba)

KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban. Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és „A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig 1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).

Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.

1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.

További hírek


	Gubcsi Lajos lírája és Gubcsi Attila festőművészete egy esten A Gubcsi-zsáner Összművészeti hangulatban - "A Gubcsi-zsáner" est Kiskunfélegyházán Íme, a tudósítás átfogó fotóanyaggal: https://felegyhazikozlony.hu/.../gubcsi-zsaner-festmeny.../ Kedves Barátaim, figyelmetekbe ajánlom! Nagyszerű tudósítás és képriport egy felejthetetlen estről - díjaink, líra, festészet, a város és polgármestere tisztelete, zene egy csodálatos, díjazott együttestől, a Mátyás Király Citerazenekartól. Vastapsok, Schramek Géza óriási színészi teljesítménye, amikor a vers színdrámává válik...Közösen, ő festőként, én íróként, együtt lehettünk ismét Attila öcsémmel, ő az örök vadászmezőkról figyelte a szép lenti életet, mi itt tisztelegtünk neki is. Hála Félegyházának, hogy újra otthont adott nekünk. Idézet Csányi József polgármester ünnepi megnyitójából: "Márai Sándor írta: a szülőváros meghatározó életélményeink nagy részének helyszíne. Valószínűleg Gubcsi Attila életében is így volt, hiszen munkásságát átjárta a békés táj, a gyönyörű nő és a méltósággal viselt szegénység, az alföldi táj, a folyók, tavak párával átitatott világa, a homályból kitörés örök képe, a női szépségben és szellemben rejlő átvitt és tényleges testi mítosz és a leszakítottak sorsa iránti született érzékenység. Ma itt a tárlatot végig járva, ezen momentumokat mind megtaláljuk, és átérezhetjük az életérzést, mely a művészben rejlett, hiszen azt valósághűen tárja elénk. Egyedi látásmódja minket is egy új ismeretlen világba röpít. Kérem önöket, szánják rá az időt és egyenként nézzék végig a tárlatot, és utazzanak együtt a művésszel.” >> bővebben


	A 49. - A Magyar Művészetért Díjrendszer díjai 2025 DÍJAINK 2025 - íme, a jeles névsor - a 49. DÍJÁTADÓ SOROZATUNK Tisztelettel közöljük A Magyar Művészetért Díjrendszer idei díjazottainak nevét - a Trianon ellenére erős nemzetként élő magyarság szellemében. A Kárpát-medence különböző pontjain szervezett díjátadó ünnepeket, 49. díjátadó sorozatunkat is ez az összefogás hatja át. -Árpád fejedelem-díj: Dr. Kincses Előd jogász, szak- és közíró, jogvédő, Erdély-Marosvásárhely -A Magyar Művészetért Díj: Csíki Játékszín, Erdély-Csíkszereda, Maros Művészegyüttes, Erdély-Marosvásárhely -Ex Libris Díj: Babucs Zoltán történész, Budapest, Boros Erzsébet népdalénekes, Erdély-Csombord, Csomortáni Gál László képzőművész, Erdély-Csíkcsomortán, Mátyás Király Citerazenekar, Kecskemét, Szabó Attila fotóriporter, Délvidék-Szabadka, Székely Endre ácsmester, Erdély-Gyergyócsomafalva -Országunkért-emlékdíj: Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke, Erdély-Gyergyócsomafalva, Kopecsni Gábor hagyományőrző, Felvidék-Gömörpéterfala >> bővebben


	Az Árpád fejedelem-díj - 2007 óta A Magyar Művészetért Díjrendszer részeként Gubcsi Lajos alapította a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen A díjazottak névsora 2007-2025 - az Árpád-szobor herendi alkotás Apáczai Csere János Református Líceum, Kolozsvár Aracsi pusztatemplom, a Bánsági Püspökség, Huzsvár László Arad 1849-2009 Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium Gyimesfelsőlok Az erdélyi néptánc 30 évének Bábel Balázs Bakay Kornél Bartók Béla posztumusz Berecz András Kőröstárkány – az 1919-es vérengzés emlékére Böjte Csaba és a dévai gyerekek Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium Ciszterci Szent Imre-templom Csáky Pál Csillagszemű táncegyüttes és Tímár Sándor Csoóri Sándor Csúrog magyarsága – az 1944-es vérengzés emlékére Debrecen városa – a Függetlenségi Nyilatkozat 160. évfordulóján Dobos László Dr. Petres Éva Duna Tv Dunaszerdahely városa Erdélyi Géza református püspök Esztergomi érsekség és Erdő Péter Európa Klub Bécs Farkasok – Mónus József és családja Gergely István és a Csibészház Csíksomlyón Györfi Sándor Gyulafehérvári székesegyház Háromszék Szerkesztősége Hegedűs Lóránt II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Tanárképző Főiskola Illyés Gyula posztumusz Jankovics Marcell Jókai Anna Kárpátaljai Cserkészszövetség Kincses Előd Kobzos Kiss Tamás Kocsis Zoltán Kozma Imre atya és a Máltai Szeretetszolgálat Kő Pál Külföldi Magyar Cserkészszövetség Kubik Anna Kurultaj László Gyula posztumusz Magyar Nemzeti Múzeum Makovecz Imre MTA Történettudományi Intézet, Középkori Osztály Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Nagyenyedi Bethlen Kollégium és Erdélyi-hegyalja magyarsága, 1849. január 8. 160. évében Nagyszeben magyar közössége Nagyváradi püspökség Nemeskürty István Németh László posztumusz Nyitrai Egyetem Magyar Kara Ónod és Köröm az ónodi országgyűlés 300. évfordulóján Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Orbán Viktor Pannonhalmi Főapátság és Várszegi Asztrik Partiumi Keresztény Egyetem Pászka Lehel Pilisszántó közössége Pozsonyi Egyetem Magyar Tanszéke Rákóczi Szövetség Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely Révkomárom városa Romániai Magyar Cserkészszövetség Sapientia Egyetem, Csíkszereda Sára Sándor Selye János Egyetem Somogyvár Sütő András posztumusz Szabados György Székely Hadosztály emlékére - Sepsiszentgyörgy Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhely városa Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Szörényi Levente Történelmi Bodrogköz Vajdasági Magyar Cserkészszövetség-Bácska Veszprém 1000 éve Vizi. E. Szilveszter Wass Albert posztumusz Zenta városa a győzelem 310. évfordulóján Zürichi Magyar Történelmi Egyesület >> bővebben


	Árpád fejedelem-díj Kincses Elődnek Marosvásárhelyre ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJ KINCSES ELŐDNEK MAROSVÁSÁRHELYRE! A Trianon-megemlékezés jegyében zajlik idei díjátadó sorozatunk is, különbözö helyszíneken, összehangolt időpontokban. Most Kincses Előd díja kapcsán néhány szó - a díjat június 4-én veszi át Budapesten. Kincses Előd magyar jogász, jogi szakíró, közíró, közéleti ikon, az erdélyi magyarság egyik kiemelkedő személyisége. És példaképünk a szabadságért vívott harcban. Gazdag, bátor, okos életéből két mozzanatot emelünk ki: Brüsszelben tett nyilatkozatát az autonómiáról olyan világosan fogalmazta meg, ahogyan azt a valóság diktálja (2016): „Erdély autonómiájáról nem lehet lemondani, hiszen ha nem lesz autonómia, akkor a kisebbségi sorba taszított magyarság hosszú távon nem fog fennmaradni… az autonómia azt jelenti: az ország határai tiszteletben tartása mellett, a határokon belül jogot kap egy bizonyos kisebbség arra, hogy fennmaradjon, és hogy jól érezhesse magát saját szülőföldjén.” És egy másik mozzanat: történelmi pillanatban nagynak lenni! Néha egyetlen ilyen pillanatban sűrűsödik egész életünk, jellemünk, személyiségünk. – ilyen napokat idézek fel. A diktátor bukása után a Ceauşescu rendszer nemzetközileg is elismert ellenállója, Király Károly és Sütő András felkérte arra, hogy vállalja el a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöki tisztségét. Ezt a feladatot, akárcsak Tőkés László védelmét a temesvári perben elvállalta. Mivel Király Károly országos alelnök lett, a nehéz napokban Kincses Előd volt a legmagasabb rangú magyar tisztségviselô Marosvásárhelyen, s lett a szélsőséges, Szekuritáțé román erők céltáblája. Az 1990. március 19–20-i „fekete március” során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában. Volt bátorsága, hogy a tömeges, véres összecsapás elkerülésére személyes fellépésével elérje náluk, hogy több ezer Hargita és Kovászna megyei székely ne vonuljon be Marosvásárhelyre a fekete márciuson, hogy ott a maga módján igazságot tegyen székely társai védelmére. A polgárháborús helyzet elfajulását látva többször kérte a Román Hadsereg és rendőrség beavatkozását, amelyet a Marosvásárhelyi Rádió is megismételt. A rendteremtés elmaradt, ezért az egyre fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat, továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy jöjjenek és akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba. Döntése helyesnek bizonyult, a marosvásárhelyiek végül megvédték magukat. Őt viszont kivégzéssel fenyegették, hajtóvadászatot indítottak ellene. A szabadság melletti örökös kiállás tette Kincses Elődöt a magyarság ma élő ikonikus személyiségévé az elmúlt évtizedekben. Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Díjrendszer és Egyesület elnöke, a díj alapítója >> bővebben


	Gubcsi Lajos születésnapi jókívánsága mindenkinek AZ ÉLETBEN A HATÁR A CSILLAGOS ÉG! Ma küldtem születésnapi jókívánságot valakinek, és a fenti mondat jutott eszembe. Legyen bárkinek születésnapja a jövőben, fogadja tőlem ezt: Az életben a határ a csillagos ég. (már 5 hónapos koromban is így gondoltam, csak akkor még nem fogalmaztam meg eléggé világosan, ld. fotó) >> bővebben


	Leveleim Orbán Viktornak, anno Gubcsi Lajos: Elég lett, elégett >> bővebben


	SZERKESZTŐ: DR. GUBCSI LAJOS ©2005-2011 WWW.AMM-GUBCSI.HU. Minden jog fenntartva!