|
|
|
|
|
Mohács-könyvem legújabb kötete
Küldöm ma megjelent új könyvemet, a Mohács-sorozatból a 11. kötetet: Gubcsi Lajos: A Karthauzi Névtelen országa, 1524 – 13 ördögi év, 11. kötet. "-Felség, követeink ... újra előterjesztették a német választófejedelmeknek a magyar királyság kérését: 10000 zsoldos katonát a magyar határok védelmére, azonnal, birodalmi finanszírozással, évekre előre. - A betegeskedő Szatmári György fő- és titkos kancellár, esztergomi érsek szomorúan legyintett."
|
További hírek
| | | |
1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege: "Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András
2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta: "Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!" Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY
| | | | |
| | | |
27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános. A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó. Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben, 2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház -A Magyar Művészetért Díj CsíkiSzékely Múzeum Erdély MolnárLevente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész -Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok -Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség -A Színész Díj ifj. Vidnyánszki Attila színművész -Ex Libris Díj Agócs Gergely népzenész,Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni népzenész, Erdély Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész
| | | | |
| | | |
VADONATÚJ VIDEOFILM 6 PERCBEN A NŐ Gubcsi Attila ecsetében
| | | | |
| | | |
videón
SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉKOM MÁTÓL MINDEN OLVASÓMNAK - BÁR SZÜLETÉSNAPOM CSAK JÚN. 7-ÉN LESZ. Gubcsi Lajos lírájának, prózájának, általában írói-költői munkásságának három legfontosabb témája: hazánk a Kárpát-medencében, ő és mindenkori családja, valamint – A NŐ. Ez utóbbiról adott életműszintű összegzést szerzői estje Kiskunfélegyházán a Petőfi Könyvtárban 2024. március 7-én a Nőnap tiszteletére, Schramek Géza színművész szerkesztésében és előadásában – ez utóbbit Gubcsi Lajos találóan nem előadásnak, hanem egyszemélyes, lebilincselő színdarabnak, életteli „tragikomédiaként” köszönte meg, mellyel az ó írásai helyén egy új mű is született ezzel.
| | | | |
| | | |
és A Magyar Művészetért Galériájában
| | | | |
| | | |
Ismét Vereckénél c. Rákóczi-balladánkat Benkő Lászlóval írtuk s mutattuk be történelmi várakban, Munkácson, Ungváron, Sárospatakon, egyebek mellett Varga Miklós és Gubás Gabi felejthetetlen hangján Az első rész itt érhető el: A 2. rész meghaladta az 500. megtekintést
| | | | |
|
|
|
|
|
|