A Magyar Művészetért - Gubcsi Lajos


	Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár

Ilyen a tavasz Herenden

és A Magyar Művészetért Galériájában

További hírek


	Ex Libris Díj Porteleki Zoltánnak Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján *Porteleki Zoltán: brácsa, hegedűkontra, cimbalom, citera, ének - Ex Libris Díj jún. 13-án* A Magyar Művészetért 47. Gáláján két nagyszerű ozorai zenésszel is találkozunk, a Porteleki testvérekkel, akik – bár Budapesten születtek – a kis dunántúli történelmi faluban tanulták a zenét nagyszüleiktől. Zoltán, "Kolbi" általános iskolás korában citerázni tanult. 12-13 évesen érdekelték más népi hangszerek, elsősorban a tekerőlant. Porteleki Zoltán bátyja, Porteleki László invitálására jött vissza Budapestre az Óbudai Népzenei Iskolába. Ifj. Csoóri Sándortól tanult tekerőn és brácsán játszani. A vele egykorú növendékek-barátokból megalakították a Forrás zenekart, tehát 14-15 évesen már a zenélés volt a legfontosabb számára. 1987-ben lett a Téka zenekar tagja 1999-ig. Ezután a Méta zenekarban muzsikált tovább, ebben a formációban kerültek az Állami Népi Együtteshez zenélni. 2003-tól a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központ munkatársa. Ahogyan vallja: „A szinte állandó zenélés és az ehhez kapcsolódó erdélyi és felvidéki gyűjtőutak voltak az én "iskoláim." >> bővebben


	Ex Libris Díj Dezső Attila erdélyi népzenésznek Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján DEZSŐ ATTILA ERDÉLYI NÉPZENÉSZ IS EX LIBRIS DÍJBAN részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án Dezső Attila Székelyudvarhelyen született. Jelenleg Csíkszeredában lakik és dolgozik controlling vezetőként. Katlan nevű zenekarának székhelye Kolozsváron van, ott él a zenekar nagy része, ott alakultak kiváló együttessé, hisz ott voltak egyetemisták, ott kezdtek el napi szinten együtt zenélni. Közgazdaságtant tanult ott. Mivel édesapja lelkész, sok helyen élt a család, a székelyföldi Bögözbe 2019-ben költöztek. Hegedülni a zeneiskolában kezdett Fazakas Levente tanítványaként, de meghatározó volt, hogy folyamatosan táncházban zenélhetett táncházzenészekkel, valamint adatközlőkkel. Idézzük őt: „Rengeteget tanultam Amerikában is. Egy olyan háttérrel rendelkeztem, amiben csak népzene vett körül gyerekkoromtól kezdve, és ezt követően nagy váltás volt bluegrasst és country-t tanulni. Visszatekintve szükség is volt arra, hogy mást is lássak, tanuljak, tapasztaljak. Szükségem volt más nézőpontra, hogy teljesebb képet tudjak alkotni saját kultúránkról. Most a Katlan nevűzenekarommal arra törekszünk, hogy a tancházmozgalomba új nézőpontot,frissességet hozzunk, ezzel erősítve a magyar kultúrát.” >> bővebben


	Ex Libris Díj Jánosi Andrásnak és a Hungaricusnak Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján LEGNEMESEBB ZENÉNKBŐL - JÁNOSI ANDRÁS és a HUNGARICUS EGYÜTTES is Ex Libris Díjban részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án Jánosi András és a Hungaricus - magyar régizene, népzene Jánosi András népzenész, zenetanár, zenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött, eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat. A Hungaricus másik két tagja, Apró Anna és Légrády Eszter a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végzett népzenetanárok és országos, valamint nemzetközi zenei versenyek díjazott előadói. Az együttes neve a magyar táncok 16-18. századi elnevezését idézi. Céljuk 2019-es megalakulásukkor az volt, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsék és közkinccsé tegyék. Megalakulásuk határon túli koncertjeikhez kötődik: jótékonysági koncerteket szerveztek Felvidéken és Délvidéken (a két alapító muzsikus társ e területekről származott), amelyeken Berzsenyi-kori zenét játszottak hegedű, koboz, ének felállásban. Tulajdonképpen ezeken a koncertsorozatokon váltak együttessé és vették fel a 18. századi táncaink elnevezését idéző Hungaricus nevet. Koncertsorozatuk volt Kassa környékén és Gömörben, Csíkszeredában, Gyimesbükkön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, Farkaslakán, s elrepítették Dél-Koreáig a felvidéki, rozsnyói régi zenét. A legtöbb helyen templomokban szerepeltek, a hely szellemiségét tekintve itt találták meg zenéjük legméltóbb helyét. >> bővebben


	Ex Libris Díj dr. Fazakas Zoltán Józsefnek Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért.... Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára. Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja. A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is. >> bővebben


	Ex Libris Díj Kovalcsik Cirill ferences szerzetesnek Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa. Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe. >> bővebben


	Ex Libris Díj a Romániai Magyar Dalosszövetségnek Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján Ex Libris Díjban részesül a Romániai Magyar Dalosszövetség jún. 13-án A Magyar Művészetért 47. Gáláján Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi "dalárdák" mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a "Romániai Magyar Dalosszövetség" megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása. Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. ld fotó >> bővebben


	SZERKESZTŐ: DR. GUBCSI LAJOS ©2005-2011 WWW.AMM-GUBCSI.HU. Minden jog fenntartva!