|
|
 |
|
 |
|
|
Ilyen a tavasz Herenden
és A Magyar Művészetért Galériájában
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért....
Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára.
Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja.
A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa.
Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Ex Libris Díjban részesül a Romániai Magyar Dalosszövetség jún. 13-án A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi "dalárdák" mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a "Romániai Magyar Dalosszövetség" megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr
világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása.
Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. ld fotó
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos adja át - Herenddel közösen alapították 2007-ben
ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJAT nyújtunk át a RÁKÓCZI SZÖVETSÉGNEK A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján, jún. 13-án
Rákóczi Szövetség
Munkába vetett hitük egy tömör mondat: AZ IGAZ ÜGYET NEM HAGYJA EL AZ ISTEN! A magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar közösségek és kiemelten a magyar fiatalok érdekében vállaltak missziót. Évente el 80 központi programjuk több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. Tevékenységünk két oszlopa: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építése.
Felsorolhatatlanul gazdag az a tevékenység, amit a Rákóczi Szövetség folytat a Kárpát-medence összetartozásáért. Jelzők helyett jelképesen felvillantunk beszámolójukból egy-egy mozzanatot pl. az 1 évvel ezelőtti időből: Júniustól szeptemberig 7 vitorlás tábor, 3 összmagyar középiskolás tábor, egy lengyel-magyar diáktábor, a kárpátaljai néptánctábor, a Rákóczi Szabadegyetem, a Déryné Színjátszó Tábor, 4 anyanyelvi tábor, az összmagyar tanártábor, az egyetemista tábor, a székesfehérvári színjátszó tábor és a nyár végi ukrán diákok tábora 32 országból 13 042 magyar diákot és tanárt fogadott. Ősszel is sor került a középiskolások körében népszerű felvidéki sétára és partiumi kirándulásra. Ott voltunk 300 középiskolás vendégünkkel a várpalotai Trianon Múzeum megnyitóján. Az október 23-i nemzeti ünnepen 7 ezer középiskolás utazhatott Diákutaztatási Programunkkal határon túlra ünnepelni. A Gloria Victis 1956-os budapesti emlékünnepségre több mint 2500 középiskolás és egyetemista vendégünk érkezett. Ennek keretében megvalósult a hagyományos történelmi vetélkedő és ezzel egyidőben az emlékév adott apropót a Madách200 Kárpát-medencei Középiskolai Irodalmi Vetélkedőnek is. A novemberi és decemberi hétvégéken fogadtuk a hazai felsőoktatásban tanuló diaszpóra ösztöndíjasokat, a külhoni tanítónőket és óvónőket és a Kárpát-medencei tanárhálózatunk tagjait. Tagságunk év végére elérte a 34 663 főt, köztük 2 ezer új taggal 22 éves átlagéletkorral.
A képen az Árpád fejedelem-díj, Csáky Csongor elnök és a logójuk, programtervük
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
SZILÁGYI TÓNI ERDÉLYI ZENÉSZ EX LIBRIS DÍJA A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án Budapesten Szilágyi Tóni: Szamosújváron született, ott is él, lakik. Sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszik, énekel. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. Öreg cigány muzsikusoktól tanult hegedülni, ifjú korában értük és hozzájuk járva a vidéket ellesni a fortélyokat. A Nagyvárad Néptáncegyüttes tagja volt több, mint 5 évig, játszott a Budapesti Magyar Állami Népi Együttesnél, megalapította a PutriPop együttest, a Parno Graszt zenekarhoz hét éves közreműködés kötötte, 2022-23 között a zenekar tagja volt, s játszott a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek.
| | | | |
| | | |
SCHÖN GYÖRGY IS EX LIBRIS DÍJUNKBAN RÉSZESÜL A Magyar Művészetért Díjrendszer gáláján jún. 13-án Budapesten.
Schön György közművelő, közösségszervező:
Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják "határok nélkül." Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szemben a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
