Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos életrajza - 75 év

Gubcsi Lajos - 75

ÖNÉLETRAJZ

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973 MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.

1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes, 1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap főszerkesztője.

1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője

2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.

1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35. évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti Tanács tagja.

 

Alapított közéleti szervezetei, díjai:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító elnöke

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987 A Magyar Művészetért Díj

1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság

-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs művészek mintegy 50 alkotásából áll

1997 Magyar Közgazdasági Társaság Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke

2002 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj alapítása Herenddel

2007 Árpád fejedelem díj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2038 időszakra a Gubcsi Lajos Ex Libris Díj alapítása

2010- Magyar Művészek Köre Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért Egyesület néven

2010 Széchenyi István-emlékdíj Herenddel

2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója Györfi Sándor szobrászművésszel

 

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun, magyar és kun őseink szeretett emlékére”.

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét, annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat, összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.

 

- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György

-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada (zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)

-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának írója (zene Ökrös Csaba)

 

KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban. Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és „A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig 1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).

Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.

 

1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.

 

 

 
További hírek
A Magyar Művészetért Díj Molnár Leventének
Gubcsi Lajos díjai
MOLNÁR LEVENTE VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKESÜNK A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL a június 13-i budapesti Gálánkon.

Molnár Levente 1983-ban született Székelyföldön, Gyergyóremetén. Liszt Ferenc díjas operaénekes, bariton, Magyarország Érdemes Művésze. 18 évesen debütált az aradi Nemzeti Színházban, 21 évesen pedig már Budapesten, az Operaházban játszott főszerepeket. Első nagy nemzetközi sikerét 24 évesen aratta le Cardiffban, egy évvel később pedig már a londoni Covent Gardenban remekelt, majd meghódította Berlin, Bécs, London, Tokió, München színpadait, 2015-16-ban pedig a New York-i Metropolitanben énekelt főszerepeket. 2018-ban a Lincoln Centerben az ő Bánk bánját az év kiemelkedő zenei zenei eseményének nevezték, egy sorban Placido Domingoval. A sor azóta is végtelen: a Magyar Állami Operaháztól a San Franciscoi Operáig húzódik. Világhírű előadásokban énekelt, mint Kékszakállú, Anyegin, Bánk bán, Figaro, Papageno alakjai, főszerepek Verdi, Wagner, Puccini, Mozart, Strauss legnagyszerűbb műveiben. És: Gyergyóremete díszpolgára, az otthon gyermeke maradt.

Ex Libris Díj Falath Zsuzsannának
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
FALATH ZSUZSANNA, FELVIDÉK - EX LIBRIS DÍJUNKBAN részesül A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án.
Falath Zsuzsanna
A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.”
Jelenleg Várpalotán a Trianon Múzeum kutatója. Az első világháborút követő átrendeződéssel foglalkozik, azzal, milyen események játszódtak le a Felvidéken a Monarchia szétesése és Trianon között. Könyvében a szlovák sovinizmus történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől egészen napjainkig. „Azt szeretném, ha a könyvem hatására a szlovák kollégáim is rájönnének, az igazságtól nem kell félni.”
S egy friss hír 5 évnyi keserű per után: „Győzött az igazság! A Pozsonyi Kerületi Bíróság végzése alapján is érvénytelen volt Falath Zsuzsanna elbocsátása.”

Ex Libris Díj Hollós Lászlónak
A díjat Gubcsi Lajos alapította 2009-ben-ben
HOLLÓS LÁSZLÓ TÉVÉS PROFI IS EX LIBRIS DÍJUNKAT VESZI ÁT JÚN. 13-ÁN A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján Budapesten a Klauzál Házban
Hollós László szerkesztő, producer, rendező. Vagyis az ő világa a közlés filmen, tévében. Filmjei közül nekünk most ő a Szerelmes földrajz, a szép vallomások véget nem érő sora a tévében. Szavait idézzük:
„Szabó Zoltán írótól kölcsönöztem a címet, aki 1942-ben jelentette meg először Szerelmes földrajz-át. Azt írta meg, hogyan lehet emigrációban, a hazától távol szeretni ezt a hazát. Ő költők által idézte meg a hegyeket, a folyókat, az Alföldet – tehát innét az ötlet –, én pedig azt gondoltam, olyan embereket választok, akik számomra valamiért érdekesek, és fontos közlendőjük van erről az országról, s műsorom nem pusztán földrajzról szól, hanem az életről, a szerelemről, az érzelmekről, a természethez fűződő érzelmi viszonyról.” Hollós László révén mélyebben és sokoldalúbban ismerjük meg Kárpát-medencei hazánkat, mint valaha is tehettük volna nélküle. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjunkkal köszöntük meg munkáját, s most örömmel nyújtjuk át az Ex Libris Díjat is.

A Magyar Művészetért Díj a Csíki Székely Múzeumnak
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM is A Magyar Művészetért Díjban részesül 47. gálánkon jún. 13-án Budapesten.
A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása.

A Magyar Művészetért Díj Porteleki Lászlónak
A díjat Gubcsi Lajos alapította 1987-ben
PORTELEKI LÁSZLÓ, A MUZSIKÁS TAGJA IS
A Magyar Művészetért Díjban részesül díjrendszerünk 47. gáláján Budapesten jún. 13-án.
Porteleki László az egyik leghíresebb magyar prímás, emellett kobzán, tamburán zenél, és énekel. Amikor a hetvenes évek elején Ozoráról, nagyszüleitől felkerült Budapestre, megérezte, hogy épp a vidéken megélt hagyományt kell tovább vinnie.
1976-ban megalapította és vezette a nemzetközileg is úttörő Tékát, majd a Honvéd Művészegyüttes zenekarának prímása lett. 1998-tól a világhírű Muzsikás együttes, vagy ahogyan ő mondja, „a négytagú trió” tagja, s számára ez a zenekar missziót jelent. Stílushűségével
és virtuóz technikájával a tipikusan erdélyi hegedűjáték egyik leghitelesebb előadója. Másfél évtizede hozta létre saját zenekarát, a Porost, amely a Fonó táncház életének meghatározó zenei forrása lett.

Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímeának
NAGY TÍMEÁNAK NYÚJTJUK ÁT A ZRÍNYI ILONA-DÍJAT A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJRENDSZER 47. GÁLÁJÁN JÚN. 13-ÁN.
NAGY TÍMEA párbajtőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke. A különleges virtuális Sportmúzeum egyik alapítója.
A magyar sporttörténelem 150. olimpiai aranyérmét szerezte 2000-ben Sydney-ben. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes.
Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben lett aranyérmes
A világraszóló sikerek előtt, között és után gyermeke született, háromgyermekes édesanya.
SZERKESZTŐ: DR. GUBCSI LAJOS
©2005-2011 WWW.AMM-GUBCSI.HU. Minden jog fenntartva!