A Magyar Mûvészetért és Herend külön emlékdíja
Mátyás király-díj
A Csíksomlyói Búcsúnak és Ferences Rendháznak
Még nem volt tizenöt éves, amikor 1458. január 24-én a köznemesség a Duna jegén királlyá választotta Hunyadi Mátyást, aki ekkor prágai börtönében a halállal nézett szembe. Magyarország egyik legfényesebb korszaka következett királyságának harminckét éve alatt, s nem csupán Bécs – és Alsó-Ausztria – nyögte Mátyás bús hadát, hanem Szilézia és Morvaország, a Balkánt s a magyar Délvidéket marcangoló török, s mindenki magyar földön, aki személyes kiskirályi érdekeit a haza, és a nagy király életmûve kárára akarta kierõszakolni. A mindenre kiterjedõ nemzeti függetlenség és öntudat szimbóluma, utolsó nagy magyar királyunkként kijelölte az újkorhoz vezetõ utat. Hiába.
Árpád, Szent István, Szent László, III. Béla, a dicsõséges Árpád-ház után ismét óriás ült a magyar trónon, s mivel Bécs visszaadni kényszerült a szent koronát, 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra. Külpolitikáját mindvégig meghatározták a törökökkel vívott folyamatos harcai, hogy megnövelje e harc hatalmi hátterét. Szinte évente hadat viselt ellenük: elfoglalta Jajcát és Szreberniket, 1479-ben Kenyérmezõnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy gyõzelmet aratott. Törökellenes terveihez Nyugat-Európától nem kapott kellõ segítséget, ezért Magyarországot erõs birodalommá fejlesztve akart a megfelelõ anyagi erõ birtokába jutni. Megszerezte – a lengyel Jagello-családdal megosztva - a cseh királyi címet, meghódította Morvaországot, Sziléziát, Bécset, Stájerországot és Karintiát, elnyerte az Alsó-Ausztria hercege címet.
Mátyás uralkodása alatt a központi hatalom megerõsítésére törekedett. A maga számára biztosította a vámszedés jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. Pénzügyi reformot hajtott végre, újjászervezte az adórendszert, s az így megnõtt jövedelmekbõl jól szervezett zsoldos sereget, új központi hivatalokat állított fel. Döntéseivel a köznemesség politikai befolyását növelte.
Mátyás király bõkezûen pártfogolta mûvészeteket és tudományt. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, s ezzel is elõsegítette a reneszánsz építõ- és díszítõmûvészet, általában a humanizmus magyarországi fejlõdését. Kiemelkedõ jelentõségû volt hatalmas kódexekbõl álló könyvtára, a Bibliotheca Corviniana. A magyar néphagyomány, amely egész legendafüzért font Mátyás alakja köré, a törökverõ Hunyadi János fiát, mint jó és igazságos uralkodót õrizte meg emlékezetében. A magyar népmesék álruhás királya szembeszállva a gazdagokkal és hatalmasokkal, mindig a szegény segíti. A nép 550 éve õrzi szívében.
A Magyar Mûvészetért Díj Kuratóriuma a Herendi Porcelánmanufaktúra Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulóján Mátyás király-emlékdíjat alapított és adományoz, melynek fõ alkotása – A Magyar Mûvészetért legújabb díszalbumai mellett - Heizer József herendi Mátyás-szobra, a kolozsvári Mátyás-emlékmû alapján. Hûen történelmünk ifjú zsenijéhez, aki kivételes tehetségével egy egész korszakot tett naggyá és egy egész nemzetet tesz ma is boldoggá történelmében, a Mátyás király-emlékdíjat azoknak adományozzuk elsõsorban, akik ifjú szívvel, hatalmas erõvel és tehetséggel értek el kimagasló, mindannyiunkat lelkesítõ eredményt.
    2008. január 24.
   
    Dr. Gubcsi Lajos                                                       Dr. Simon Attila
  A Magyar Mûvészetért Díj                         A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.
   Kuratóriumának elnöke                                              vezérigazgatója   

A kuratórium tagjai:
Gubcsi Lajos író, elnök
Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria fõigazgatója
Kõ Pál szobrászmûvész
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere
Szabados Gyögy zeneszerzõ
Szász Jenõ, Székelyudvarhely polgármestere