Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díjban részesülnek 1987-2011 között
A Magyar Művészetért Díjat kapták 1987-2011 között:
Ádám Gyula
Ágh István
Aknay János
Almási Tamás
Annus József
Asszonyi Tamás
B. Nagy László
Balikó Tamás
Bálint Zoltán
Balla Demeter
Balogh Miklós
Bánffy Miklós
Bárdos Lajos
Bartis Attila
Bella István
Bence Lajos
Benedek György
Benedikty (Horváth) Tamás  
Benkő Imre
Benkő László
Berecz András    
Bereményi Géza
Bessenyei Ferenc
Bicskei Zoltán
Bocskay Vince
Bódy Gábor
Bogdán Zsolt-Bubik-díj
Bognár Szilvi
Borbándi Gyula
Borbás Tibor
Bozay Attila
Böszörményi Géza
Bródy János
Bubik István
Bucz Hunor
Buda Ferenc
Búza Barna
Cantemus Kórus
Cziffra György
Czimer József
Cs. Szabó László
Cseres Tibor
Cserhalmi György
Csernyus Lőrinc
Csete György
Csomós Mari
Csoóri Sándor
Darázs Árpád
Dárday István
Dienes Gábor
Dobos László
Dohnányi Ernő
Domokos Pál Péter
Domonkos István
Dresch Dudás Mihály
Dubrovay László
Duray Miklós
Ekler Dezső
Eötvös Péter
Eperjes Károly
Erdélyi János
Esterházy Péter
ExperiDance társulat
Fábri Zoltán
Farkas Árpád
Farkas Zoltán
Fehér Ferenc
Fekete György
Ferencz István
Ferenczes István
Finta József
Fodor Antal
Fodor Géza
Fodor Sándor
Foltin Jolán
Földi Péter
Gál Sándor
Gál Sándor-Felvidék
Garas Dezső
Gergely András
Ghymes együttes
Gink Károly
Gombos Gyula
Götz János
Grendel Lajos
Gubás Gabi-Bubik-díj
Gulyás Dénes
Gulyás György
Gulyás Gyula
Gulyás János
Gyarmathy Tihamér
Gyarmati Lívia
Győrfi Sándor
Györgyfalvay Katalin
Győri Balett
Gyulai Líviusz
Gyurkovics Tibor
Hajdú Szabolcs
Halmos Béla
Hamvas Béla
Harag György
Havasi István
Herceg János
Herczku Ágnes
Herendi Porcelánmanufaktúra
Hervay Gizella
Honvéd együttes
Huszárik Zoltán
Ilia Mihály
Illyés Kinga
Imre Zoltán
Ivácson László
Jancsó Adrienn
Jandó Jenő
Jankovics Marcell
Jaskó István
Jékely Zoltán
Jókai Anna
Juhász Ferenc
Juhász Zoltán
Jurcsik Károly
Káel Csaba
Kaiser Ottó
Kaján Tibor
Kaláka Együttes
Kallós Zoltán
Kányádi Sándor
Kardos István
Kárpáti Tamás
Karsai Zsigmond
Kása Béla
Kaszás Attila
Keleti Éva
Kerekes Éva-Bubik-díj
Kerényi Imre
Kévés György
Kicsid Gizella - Bubik-díj
Király Ernő
Király László
Kobzos Kiss Tamás
Kocsár Miklós
Kocsis Imre
Kocsis Zoltán
Kodály vonósnégyes       
Kokas Ignác
Koltai Lajos
Kondor Béla
Korniss Péter
Kortárs Magyar Galéria
Kós Károly Egyesülés
Kovács József
Kozák András
Kő Pál
Kubik Anna
Kubinyi Anna  
Kuncz László
Kunkovács László
Kurtág György  
Lajkó Félix
Lászlóffy Aladár
Latinovits Zoltán
Lázár Ervin
Lehóczky János
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Litomericzky Nándor
Lohinszky Loránd
Lóránt János Demeter
Lovász Irén
Lukács Miklós
Magyar Zoltán
Makoldi Sándor
Makovecz Imre
Mányi Építész Stúdió
Márai Sándor
Maria de Faykod
Markó Iván
Martin György
Marton László
Matl Péter
Melocco Miklós
Mensáros László
Mészáros Ági
Mészöly Miklós
Mihály Árpád  
Miklósa Erika
Mocsár Gábor
Molnár Edit
Muzsikás Együttes
Nádas Péter
Nagy Ervin
Nagy Gáspár
Nagy József (Josef Nadj )
Nagy Kovács Mária
Nagy László
Nagy Zoltán ifj.
Nagy-Kálózy Eszter
Nemeskürty István
Németh Ildikó
Novák Ferenc
Oberfrank Pál – Bubik István-díj
Olasz Ferenc
Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark
Orosz János
Ökrös Csaba
Páll Ágoston
Páll Antal
Páll Lajos
Páll Magdi
Páskándi Géza
Péreli Zsuzsa
Perényi Miklós
Péterfy László
Petrás Mária
Pilinszky János
Polgár Rózsa
Popova, Aleszja
Püski Sándor
Ráckevei Anna
Ragályi Elemér
Ránki Dezső
Ratkó József
Reneszánsz Zrt.
Román Sándor
Rózsa György
Ruszt József
S. Benedek András
Samu Géza
Sánta Ferenc
Sára Sándor
Schéner Mihály
Schiffer Pál
Schinágl Gábor
Schrammel Imre
Sebestyén Márta
Sebő Ferenc
Seregi László
Sík Ferenc
Siklós Mária
Sinkovits Imre
Somogyi Győző
Somogyi József
Spiró György  
Sütő András
Sváby Lajos
Szabadi Vilmos
Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház
Szabados György
Szabolcs-Szatmár-Bereg  Megyei Építész Kamara
Szabó István
Szabó Szilárd
Szabóky Zsolt
Szakonyi Károly
Szalai Györgyi
Szalay Ferenc
Szántó Tibor
Szécsi Margit
Székely János
Szervátiusz Tibor
Szilágyi Domokos
Szilágyi István
Szirtes Ádám
Szokolay Sándor
Szőcs Géza
Szörényi Levente
Szőts István
Tamási Áron
Tari István
Tarr Béla
Taub János
Téka Együttes
Tímár János
Tímár Sándor
Tímár Viktor
Tiszatáj
Tolnay Klári
Tóth Bálint
Tóth Ildikó
Tóth Menyhért
Tóth Tibor-Bubik-díj
Törőcsik Mari
Török-Illyés Orsolya
Tőzsér Árpád
Trill Zsolt-Bubik-díj
Turányi Gábor
Udvardi Erzsébet
Udvaros Dorottya
Új Budapest Együttes
Ulman István
Utassy József
Vári Fábián László
Vass Lajos
Verebes Ernő
Vidnyánszky Attila
Vígh Tamás
Vinczeffy László
Visky Árpád
Vitézy László
Vivi Dragan Vasile
Vörös László
Vujicsics Tihamér
Wass Albert
Weöres Sándor
Zurgó együttes
Zsigmond Dezső
Zsigmond Vilmos
Zsuráfszki Zoltán
A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Díj
Bayer József
Csányi Sándor
Debrecen városa
Demján Sándor
Gubcsi Lajos Levente
Kovács Gábor
Mádl Ferenc
Magyar Művészeti Akadémia
Marjay Gyula
Nagy Endre
Nemeskürty István
Szórádi Sándor
Székelyudvarhely
További hírek
EZER!
Éppen ezekben a percekben írtam 1 évvel ezelőtt s jelentettem meg év végén.
Hideg van most is, s lesz még fagyosabb.
És éppen e percben 1000-nél tart a letöltése, bátran ajánlom most is:
Gubcsi Lajos: Járdaszegély, árva szegény
http://mek.oszk.hu/16400/16416/

Ezekben a percekben vette át a Gubcsi Lajos által alapított Summum Bonum Díjat dr. Bartyik Katalin, akit a Magyar Orvosi Kamara elnöksége jelölt a díjra. Bővebben is beszámolunk majd a 2004-ben alapított, a legkiválóbb magyar orvosoknak adományozandó díjról és annak mostani átnyújásáról: a Hotel Flemencoban az alapító jelenlétében dr. Éger István, a kamara elnöke adta át a kiváló - főleg gyermekeket megmentő - rákgyógyító szegedi orvosnőnek a kamara idei küldöttközgyűlésén.
vid idézet a doktornő korábbi méltatásából:
"Bartyik Katalin 1977 októbere óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. – Bárhová mehettem volna, de már szakorvosjelöltként is az onkológiához csatlakoztam. Valahogy kötődtem ehhez a területhez, pedig akkoriban még kevés volt a sikertörténet – mesélte. Akkoriban a betegek 80 százalékán nem tudtak segíteni, most 80 százalékuk meggyógyul.
Ehhez persze kellett a klinikai fejlesztés, hogy egyágyas kórtermekben feküdhessenek a betegek, valamint az orvostudomány fejlődése, főleg a támogató kezelések felfuttatása. Évtizedekkel ezelőtt ugyanis a betegek többsége a legyengített immunrendszer miatt elkapott fertőzések miatt halt meg. – Ezek nagyon drága gyógymódok, veszteséges is a gyermekonkológiai ellátás, ennek ellenére mindent megkapnak, amit csak lehet. Attól ugyanis, hogy ilyen a finanszírozás, a kicsik nem szenvedhetnek hátrányt.
...lelkileg nagyon megterhelő ez a munka, borzasztó elveszíteni azokat a gyerekeket, akik hosszú hónapokig a klinikán élik mindennapjaikat. – Amikor viszont visszajönnek az egészségesek, netán gyermekeikkel együtt, az mindenért kárpótol... (delmagyar.hu)

A díj három részből áll: Györfi Sándor bronz kisplasztikája, Gubcsi Attila festőművész grafikája és Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala, az orvosoknak dedikált díszalbuma

 Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala 
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

 

 Íme, a díj átadása előtt felolvasott laudáció: "Summum Bonum Díj

Dr. Bartyik Katalin 1977-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi karán., jelenleg a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermek Klinikájának docense. Gyermekgyógyászati szakvizsgája óta a leukémiás és daganatos gyermekek ellátását végzi, a Klinikai Központ Gyermek Haemato-onkológiájának a vezetője. A pszicho-szociális taem keretén belül végzi a betegek és a hozzátartozók gondozását, segítését. A Klinika profiljából adódóan a határokon átnyúló beteg ellátás aktív részese. Az utánpótlás képzésben oktató nevelő munkát végez, orvostanhallgatók magyar és angolnyelvű képzését látja el, irányítja a TDK munkájukat, konzulense a PhD hallgatóknak. Rezidensek és szakorvosjelöltek felkészülését, munkájukat segíti .
Tagja a Magyar Gyermekorvos társaságnak, az MGYT Gyemekonkológia hálózatának, a Nemzetközi Gyermek Onkológiai Társaságnak. Több könyv részletet írt Onko-haematológia tárgykörben. Gyermek hemato-onkológiából szakvizsgáztatási jogkörrel rendelkezik.
Bartyik Kollegina olyan orvos, aki önzetlen orvosi tevékenységéről, gyógyításáról vált híressé szakterületén. Érzékeny humanizmusa van szolidáris odaadással,meleg emberséggel kiszolgáltatott kisbetegei iránt, kiváltképp azok iránt akik onkológiai betegségben szenvednek. Orvosi munkájával és tudásával szívet-lelket is gyógyít.
Váratlan, emberileg érzékeny, esetleg drámai helyzetekben nyújt orvosi segítséget kis betegeinek, úgy hogy tudja mindig azt; kezében a sorsuk és ez szent számára!
A fentiekre figyelemmel a Magyar Orvosi Kamara méltónak tartja Dr. Bartyik Katalint, a „Summum Bonum díj” odaítélésére.


Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adunk át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pál, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Ezúttal a reformáció 500. évfordulója kínálta az alkalmat.

Csáky Pál és az alapító, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújtott át két egyházi újság szerkesztőségének, íme részlet az indoklásból:

Gubcsi Lajos köszöntőjéből:

"Amit egyházaink tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal

Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilap

27 éves a katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.
Megjegyzem a történelmi időkből: Remény néven Budapesten 1886. okt. 3-án jelent meg és 1887. febr. 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.
A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.


Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja
Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja gyülekezeteinket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is.
Első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára.
Egy számomra kedves könyvből idézek érdekfeszítően megfogalmazott sorokat, a könyv címe – melyről a Kálvinista Szemlében olvastam – így hangzik: „A rejtőzködő Biblia-fordító”. Kiről is van szó? Idézem: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.
A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar.
(Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László felvidéki református püspök vette át Gubcsi Lajostól.

A díjátadás egy nagyobb ünnepség része volt. A Felvidékről 4 felekezetből mintegy 20 vezető egyházi személyiség vett részt azon a konzultáción, amelyet - Csáky Pál új könyve, a "Dialógus Európa lelkéért" kapcsán - a közép-európai egyházak európai szerepéről folytattak. A könyvet Tőkés László EU parlamenti képviselő laudálta az ökuménia jegyében, megállapítva: "e könyv kiáltás is az európai torzulások ellen." Valamint: "Egyházaink az anyanyelvi szolgálattal teljesítik küldetésüket", illetve: "A kelet-közép-európai egyházak a kovász szerepét is betöltik az európai egyházak lelkében."

Idézem Fazekas László felvidéki református püspöktől (Révkomárom): "Minden felvidéki gyereknek magyar óvodai helye lesz, ez a célunk, élvezve ehhez a magyar kormány támogatását."

Külön is növelte a találkozó fontosságát, hogy azon jelen volt Beer Miklós váci püspök is. Személyes megjegyzésem: nagyszerű humanista - szerénységbe öntve.

(a képeken Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújt át Fazekas László püspük úrnak és Szakál László egyesületi elnöknek - illetve az egyházi konferencia résztvevői az Európai Parlamentben - Oriskó Norbert helyszíni fotói)


Tudom, hogy későn szólok, de megteszem...
Soha nem tartottam szerencsésnek és helyesnek - sőt: szerencsétlennek és helytelennek tartottam, tartom ma is - a "szórvány" szó használatát azokra a magyar közösségekre, csoportokra, vidékekre, amelyek egykori és mai szülőföldjükön aránytalan mértékű kisebbségbe kerültek, és ilyen a kisebbségi sorsuk, helyzetük is: igazságtalan és aránytalan, méltatlan.

A "szórvány" szó azonban rossz kicsengésű, bántó hallani a benne rejlő pejoratív értelmet. Degradáló, még ha nem is ez a szándék.

Azért szólok későn talán, mert mindenütt ezt a fogalmat terjesztik, akik kitalálták és használják.

Gondolkodniuk kellene és változtatni - és nem hivatali szobákban, fotelekben kitalálva, hanem az ügy súlyának megfelelően a lehető legszélesebb értelemben vett értelmi és hangulati összehangolással helyesen definiálni azok életét, sorsát, helyzetét, akiket érint. Leginkább nem használnék semmilyen megkülönböztető jelzőt!!! Magyarok. Mint bárki más.

Gubcsi Lajos fényképe.



"A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt." - jellemzi a román hatalmaskodókat...
"A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit."
"Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt."

Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.

"(a papnak) nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22527

Van még valaki, akit zavar (dühít, kiábrándít, elkeserít stb.) a vereség Luxemburgtól?! Mert ha igen, az bizony beteges álmodozó és nem realista.
Van rosszabb. Hallottam, hogy a Vatikán csapata is készül a magyarok ellen. Győzni akarnak, tutti tipp. Így szeretnék kiküszöbölni egyéb presztízsveszteségeiket.Túlkorosak, de az nem számít, a fő, hogy biztosra mehessenek, és ez ellenünk garantált. A Vatikán nyilaitól ments meg Uram minket, ha kapura lőnek...