|
|
 |
|
 |
|
|
Mohács-könyvem legújabb kötete
Küldöm ma megjelent új könyvemet, a Mohács-sorozatból a 11. kötetet: Gubcsi Lajos: A Karthauzi Névtelen országa, 1524 – 13 ördögi év, 11. kötet. "-Felség, követeink ... újra előterjesztették a német választófejedelmeknek a magyar királyság kérését: 10000 zsoldos katonát a magyar határok védelmére, azonnal, birodalmi finanszírozással, évekre előre. - A betegeskedő Szatmári György fő- és titkos kancellár, esztergomi érsek szomorúan legyintett."
|
További hírek
| | | |
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM is A Magyar Művészetért Díjban részesül 47. gálánkon jún. 13-án Budapesten. A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása.
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos alapította 1987-ben
PORTELEKI LÁSZLÓ, A MUZSIKÁS TAGJA IS A Magyar Művészetért Díjban részesül díjrendszerünk 47. gáláján Budapesten jún. 13-án. Porteleki László az egyik leghíresebb magyar prímás, emellett kobzán, tamburán zenél, és énekel. Amikor a hetvenes évek elején Ozoráról, nagyszüleitől felkerült Budapestre, megérezte, hogy épp a vidéken megélt hagyományt kell tovább vinnie. 1976-ban megalapította és vezette a nemzetközileg is úttörő Tékát, majd a Honvéd Művészegyüttes zenekarának prímása lett. 1998-tól a világhírű Muzsikás együttes, vagy ahogyan ő mondja, „a négytagú trió” tagja, s számára ez a zenekar missziót jelent. Stílushűségével és virtuóz technikájával a tipikusan erdélyi hegedűjáték egyik leghitelesebb előadója. Másfél évtizede hozta létre saját zenekarát, a Porost, amely a Fonó táncház életének meghatározó zenei forrása lett.
| | | | |
| | | |
NAGY TÍMEÁNAK NYÚJTJUK ÁT A ZRÍNYI ILONA-DÍJAT A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJRENDSZER 47. GÁLÁJÁN JÚN. 13-ÁN.
NAGY TÍMEA párbajtőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke. A különleges virtuális Sportmúzeum egyik alapítója.
A magyar sporttörténelem 150. olimpiai aranyérmét szerezte 2000-ben Sydney-ben. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes.
Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben lett aranyérmes
A világraszóló sikerek előtt, között és után gyermeke született, háromgyermekes édesanya.
| | | | |
| | | |
1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege:
"Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András
2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta: "Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!" Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY
| | | | |
| | | |
27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános. A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó. Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben, 2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház -A Magyar Művészetért Díj CsíkiSzékely Múzeum Erdély MolnárLevente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész -Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok -Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség -A Színész Díj ifj. Vidnyánszki Attila színművész -Ex Libris Díj Agócs Gergely népzenész,Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni népzenész, Erdély Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész
| | | | |
| | | |
VADONATÚJ VIDEOFILM 6 PERCBEN A NŐ Gubcsi Attila ecsetében
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
