|
|
|
|
|
A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gálája 2024. jún. 13
27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános. A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó. Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben, 2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház -A Magyar Művészetért Díj CsíkiSzékely Múzeum Erdély MolnárLevente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész -Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok -Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség -A Színész Díj ifj. Vidnyánszki Attila színművész -Ex Libris Díj Agócs Gergely népzenész,Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni népzenész, Erdély Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos személyes meghívója is
2024.
jún. 13. – A GÁLA – ÖNNEK IS
LEGYEN
SZEMÉLYESEN A VENDÉGÜNK
A
Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján
2024.
június 13-án 17-19:00, Klauzál Ház, Nagytétényi út 31-33.
Az
ünnepi műsorban fellép:
Varga
Miklós zenész, rockénekes
Rátóti
Zoltán színművész
Molnár
Levente operaénekes
Agócs
Gergely zenész, etnográfus
Jánosi
András és a Hungaricus együttes
Salamon
Beáta, Porteleki Zoltán és további 7 díjazott népzenész társuk: Dezső Attila,
Kovács Márton, Kuczera Barbara, Molnár Péter, Péter Tamás, Porteleki Zoltán, Szilágyi
Tóni
Schramek
Géza színművész, - áldást mond Kusztos Tibor ny. lelkész
A
BELÉPÉS DÍJTALAN, ha tehetik, regisztráljanak
kommunikacio@klauzalhaz.hu
mailcímen.
A DÍJAZOTTAK
-A
Magyar Művészetért Díj
Csíki
Székely Múzeum Erdély
Molnár
Levente operaénekes, Erdély
Porteleki
László népzenész
Rátóti
Zoltán színművész
Salamon
Beáta népzenész
-Zrínyi
Ilona-díj
Nagy
Tímea olimpiai bajnok
-Árpád
fejedelem-díj
Rákóczi Szövetség
-A
Színész Díj
ifj.
Vidnyánszki Attila színművész
Ex
Libris Díj
Agócs
Gergely etnográfus, népzenekutató, Felvidék
Barabás
László néprajzkutató, Erdély
Dezső
Attila népzenész, Erdély
Falath
Zsuzsanna muzeológus, Felvidék
Fazakas
Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország
Frigyesy
Ágnes és a Budapesti Székely Kör
Hollós
László szerkesztő, producer
Jánosi
András és a Hungaricus, magyar régizene, népzene
Kézdivásárhelyi
Nők Egyesülete, Erdély
Kovács
Ferenc festőművész
Kovács
Márton népzenész
Kovalcsik
Cirill ferences szerzetes
Kuczera
Barbara népzenész
Molnár
Péter népzenész
Nagy
Perge László grafikus, Délvidék
Péter
Tamás népzenész
Porteleki
Zoltán népzenész
Romániai
Magyar Dalosszövetség, Erdély
Schön
György közművelő, közösségszervező
Szilágyi
Tóni zenész, Erdély
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Porteleki Zoltán: brácsa,
hegedűkontra, cimbalom, citera, ének - Ex Libris Díj jún. 13-án
A Magyar Művészetért 47. Gáláján két nagyszerű
ozorai zenésszel is találkozunk, a Porteleki testvérekkel, akik – bár
Budapesten születtek – a kis dunántúli történelmi faluban tanulták a zenét
nagyszüleiktől. Zoltán, "Kolbi" általános iskolás
korában citerázni tanult. 12-13 évesen érdekelték más népi hangszerek,
elsősorban a tekerőlant. Porteleki Zoltán bátyja, Porteleki
László invitálására jött vissza Budapestre az Óbudai Népzenei
Iskolába. Ifj. Csoóri Sándortól tanult tekerőn és brácsán játszani. A vele
egykorú növendékek-barátokból megalakították a Forrás zenekart, tehát 14-15
évesen már a zenélés volt a legfontosabb számára. 1987-ben lett a Téka zenekar
tagja 1999-ig. Ezután a Méta zenekarban muzsikált tovább, ebben a formációban
kerültek az Állami Népi Együtteshez zenélni. 2003-tól a Hagyományok Háza
Folklórdokumentációs Központ munkatársa. Ahogyan vallja: „A szinte állandó
zenélés és az ehhez kapcsolódó erdélyi és felvidéki gyűjtőutak voltak az én
"iskoláim."
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
DEZSŐ ATTILA ERDÉLYI NÉPZENÉSZ IS EX LIBRIS DÍJBAN részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án Dezső Attila Székelyudvarhelyen született. Jelenleg Csíkszeredában lakik és dolgozik controlling vezetőként. Katlan nevű zenekarának székhelye Kolozsváron van, ott él a zenekar nagy része, ott alakultak kiváló együttessé, hisz ott voltak egyetemisták, ott kezdtek el napi szinten együtt zenélni. Közgazdaságtant tanult ott. Mivel édesapja lelkész, sok helyen élt a család, a székelyföldi Bögözbe 2019-ben költöztek. Hegedülni a zeneiskolában kezdett Fazakas Levente tanítványaként, de meghatározó volt, hogy folyamatosan táncházban zenélhetett táncházzenészekkel, valamint adatközlőkkel. Idézzük őt: „Rengeteget tanultam Amerikában is. Egy olyan háttérrel rendelkeztem, amiben csak népzene vett körül gyerekkoromtól kezdve, és ezt követően nagy váltás volt bluegrasst és country-t tanulni. Visszatekintve szükség is volt arra, hogy mást is lássak, tanuljak, tapasztaljak. Szükségem volt más nézőpontra, hogy teljesebb képet tudjak alkotni saját kultúránkról. Most a Katlan nevűzenekarommal arra törekszünk, hogy a tancházmozgalomba új nézőpontot,frissességet hozzunk, ezzel erősítve a magyar kultúrát.”
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
LEGNEMESEBB ZENÉNKBŐL - JÁNOSI ANDRÁS és a HUNGARICUS EGYÜTTES is Ex Libris Díjban részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án
Jánosi András és a Hungaricus - magyar régizene, népzene Jánosi András népzenész, zenetanár, zenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött, eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat. A Hungaricus másik két tagja, Apró Anna és Légrády Eszter a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végzett népzenetanárok és országos, valamint nemzetközi zenei versenyek díjazott előadói. Az együttes neve a magyar táncok 16-18. századi elnevezését idézi. Céljuk 2019-es megalakulásukkor az volt, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsék és közkinccsé tegyék. Megalakulásuk határon túli koncertjeikhez kötődik: jótékonysági koncerteket szerveztek Felvidéken és Délvidéken (a két alapító muzsikus társ e területekről származott), amelyeken Berzsenyi-kori zenét játszottak hegedű, koboz, ének felállásban. Tulajdonképpen ezeken a koncertsorozatokon váltak együttessé és vették fel a 18. századi táncaink elnevezését idéző Hungaricus nevet. Koncertsorozatuk volt Kassa környékén és Gömörben, Csíkszeredában, Gyimesbükkön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, Farkaslakán, s elrepítették Dél-Koreáig a felvidéki, rozsnyói régi zenét. A legtöbb helyen templomokban szerepeltek, a hely szellemiségét tekintve itt találták meg zenéjük legméltóbb helyét.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért....
Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára. Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja. A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa.
Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe.
| | | | |
|
|
|
|
|
|