|
|
 |
|
 |
|
|
Zrínyi Ilona-díj Ficzere Andreának a jún. 3-i gálán
A ZRÍNYI ILONA DÍJAT FICZERE ANDREÁNAK NYÚJTJUK ÁT a Magyar Művészetért Díjrendszer jubileumi gáláján, 2022. jún. 3-án. Az ő kitüntetésével mondunk egyben köszönetet az egész magyar egészségügynek azért az emberfeletti munkáért, amit a járvány két éve alatt végeztek, magasra emelve az orvosi hivatás megbecsülését. Ficzere Andrea (Debrecen, 1967. július 20. –) az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnöke. Orvosi szakvizsgáit a neurológia és a reumatológia területén szerezte és e területeken folytatott kiemelkedő szakmai tevékenységet Debrecenen, Nyíregyházán, majd 2012-től Budapesten az Uzsoki Kórházban főigazgatóként. 2009–2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen Egészségügyi Menedzsment Szakon szerzett diplomát. 2016 márciusában a Magyar Kórházszövetség a testület tisztújító közgyűlésén elnökhelyettesévé, 2019 áprilisában pedig elnökévé választotta. A Zrínyi-díjat 2013-ban alapította Gubcsi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész Kassán, a Dómban, Zrínyi Ilona sírja mellett - a legkiválóbb magyar nőknek adományozva. A bronz mellszobor Györfi-alkotás, két évente egyszer adományozzuk A Magyar Művészetért Díjrendszer keretében
|
További hírek
| | | |
A Csíksomlyói Kegytemplomnak és a Búcsú tiszteletérre nyújtottuk át Mátyás király-díjunkat 2008-ban, a kegytemplomban tartott mise keretében Arthur atyának. Minden évben látjuk, hogy miért. Minden nap is látjuk, de főleg ilyenkor, a Pünkösdi Búcsú felemelő óráiban különösen szívhez szól az, amit Csíksomlyó jelent a magyaroknak. A dÍj a herendi Mátyás-szobor és a vele járó Alapító Okirat volt.
| | | | |
| | | |
Természetesen a sok nagyszerű Csoóri Sándor közül ezúttal a Muzsikás együttes egykori alapítójának, a nagy költő fiának, s persze a családi hagyomány szerint ő pedig a nagy apja (nem nagyapja, hanem nagy apja) az ugyancsak népzenész fiának, Csoóri Sándor "Sündinek", aki viszont nagy apja (v.ö. fentebb) a saját kis fiának, aki Csoóri Sándor. Mert a család egykor elhatározta, hogy 7 nemzetségen keresztül folytatja a Csoóri Sándor-sorozatot. Szeretettel gratulálunk. Ezúttal tehát fent jelzett nagyszerű népzenészünk, Csoóri Sándor (ld. fotókI számára ítéltük meg A Magyar Művészetért Díjat népművészet kategóriában. Örömmel emlékeztetek rá, hogy a mi ugyanezen Csoóri Sanyink annak idejént, még a Muzsikás együttes tagjaként (első gálánkon, 1988-ban) már átvette e díjat közös elismerésként. S ugyanő 2013-ban részesült az Ex LibrIS Díjunkban is. Mint ahogyan fia. "Sündi" ugyanebben a díjban tavaly, a Trianon-gálánk keretében. Nehéz volt követni? Annál inkább érdemes. Nagyszerű család-vonal. A díjat egyik idei ünnepünkön nyújtjuk át, abban a sorban, amelyben már bejelentettük Nagy Csaba tárogatóművész, Meister Évi színművész és Antal Ágnes-Antal Imre énekes-zenész házaspár idén átadandó A Magyar Művészetért Díját - egyéb díjak sorában.  
| | | | |
| | | |
MA: LEGÚJABB KÖNYVEM Gubcsi Lajos: Öreg szem (nem öregszem) - Július havi ciklus A Költészet Napjára jelent meg legújabb könyvem ezen órákban, vers és próza együttese, a cím el is mond mindent. A kötet a Január-Július versciklusomban jelent meg, azaz minden hónapnak szántam egy tisztelgést külön kötetben, eddig tehát heten alkotják a sort. A címoldalon Györfi Lajos: Feltámadás című szobra. Érdekességként megjegyzem: minden a szemmel kezdődött. Első verskötetem éppen 25 éve jelent meg, Szem, fényvesztés (avagy szemfényvesztés?), a legutóbbi (legutolsó?) pedig azzal a bizonyos öreg szemmel.... A két látás között pedig éppen egy nagy emberöltő: egy negyedszázad.
| | | | |
| | | |
https://youtu.be/mM9owdIBZXw
ELKÉSZÜLT A FILM A JUBILEUMI, 45.
GÁLÁNKRÓL, A 35 éves MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJRENDSZER NAGY KÁRPÁT-MEDENCEI
SEREGSZEMLÉJÉRŐL. Csaknem 1 órás összefoglaló egy
kiemelkedő eseményről, a Trianon előestéjén tartott DÍJÁTADÓ ÜNNEPRŐL A
FELVIDÉK, ERDÉLY, DÉLVIDÉK, A MAI MAGYARORSZÁG képviselőinek átadott díjakról
és egy nagy művészi ünneplésről. Trianon előestéjén tartotta 45.,
jubileumi gáláját A Magyar Művészetért Díjrendszer a Kárpát-medence
kiválóságainak átnyújtott több, mint 40 díjjal és művészi műsorral. A díjakat
az alapító elnök, Gubcsi Lajos nyújtotta át Budapesten a Klauzál Házban 2022.
június 3-án, egyebek között A Magyar Művészetért Díjakat, a Zrínyi Ilona-díjat,
az Árpád fejedelem-díjat, az Ex Libris Díjat. A gálafilm részleteket közöl a
díjátadó ünnepről, -felidézve Kusztos Tibor lelkész áldását, -a Magyar Rádió
Gyermekkórusa koncertjét Dinyés Soma karnagy vezetésével, -Meister Évi
színművész Trianon-műsorát, -Kiss-B. Atilla és az Erdőfű együttes kalotaszegi
dalait, -Fábián Zoltán erdélyi rock zeneszerzőt, énekest
-Schramek Géza színművészt, -a délvidéki Mendicus Tamburaegyüttest Vörös
Róbert vezetésével, -a Corvinus Néptáncegyüttest, -s díjuk átadását Ficzere
Andreának, Mónus Józsefnek és a Farkasoknak, Vicei Károlynak és Német Ernőnek
Délvidékről, Szigeti Lászlónak, Dunajszky Évának és Karaffa Attilának
Felvidékről, Polgár Juliannának, Victor Istvánnak, Borvendég Zsuzsának a mai
Magyarországról (és még számos kiváló művésznek, közéleti személyiségnek, a teljes névsort jún. 3-án tettük közzé). Ez A Magyar Művészetért üzenete
Trianon napján immáron 35 éve: a magyar eszme, a művészet és a közös haza
örökérvényű. A film anyagi támogatásáért külön
köszönetet mondunk a Magyar Művészeti Akadémiának, a produkció elkészítéséért a
B&L Line filmgyártó kft-nek, valamint a gála házigazdájának, a budapesti Klauzál Háznak és a 22. kerületi önkormányzatnak.
| | | | |
| | | |
MI JÁR A FEJEDBEN?, kérdi a Facebook a nyitó oldalamon. Válaszom most éppen ez (egyébként meg is jelentetem e sorokat készülő új könyvemben, a Július - havi ciklus: Öreg szem című könyvemben.. Mohács felé közeledünk, az 500. évfordulóhoz 2026-ban. Mint egy térdre vágott pálca, úgy tört akkor ketté 1100 évünk éppen a közepén. Egy nagy, erős ország szakadt meg és szét. Azóta is nyögjük következményeit. 2026-ban meg fog jelenni a Tánc a pokol tornácán című könyvem digitális változata az Országos Széchényi Könyvtárban. Arról a pokoli 13 évről, ami a Dózsa-polgárháború véráradatától Mohácsig, a kivérzésig vezetett. 2021 nyarán levelet írtam ennek kapcsán SZÉKELYFÖLDRE, a székelység eltökélt képviselőjének, Borsos Gézának Gyergyóba. Ezekkel a sorokkal szeretném zárni ezt a csaknem egy évtizede tartó havi ciklus-sorozatot. Kétségeim őszinték, mélyek, s bánt, hogy nem tudok biztosabbat mondani: Csak végszó, s nem a vég szava. "Igen, égünk a fájdalomtól, és nem tudjuk, hogyan volt lehetséges Mohács és az oda vezető út.... Egyrészt be vagyunk ide ékelve egyedül ellenséges érzületű mindenféle népek és nagyhatalmi érdekek közé. Ezen belül a germánokat - a régi frankokat, az osztrákok, bajorok őseit és utódait - zavarja, hogy ők mindig sajátjuknak képzelték el Pannóniát, a nyugati részt, mintha az lenne az ő gyepűjük. Emiatt túl hamar kerültünk fogságba, mint nemzet, erről szól a könyvem főleg. Másrészt szívós nép vagyunk, hallgatag küzdelemre is képesek bármilyen mértékben - főleg elviselni mindent -, de nem vagyunk okosak. Az okos ember, nép és vezetői tudnak jó szövetséget kötni, és nem hull sokirányú árulás-sorozatokba a kompromisszum, megmarad a nagy és fő érdek. Nálunk ez sokszor elhullott, éppen, mert nem vagyunk számító érdek-nép, számolni sem szeretünk. Tűrünk, ha kell, áldozunk, de nincs végletesen tiszta nemzeti stratégiánk. Erről is szól a könyv. Harmadrészt: a kettőből ered, hogy mindig könnyű volt kívülről belső árulókat találni, és máris kétfelé húzott a nép, a nemzet, az ország, a vezetésre hivatott rétege. Idegen érdekek szolgálói uralkodtak az elmúlt fél évezredben. Ez a fájdalom is jelen van a könyvemben. Negyedrészt: ha a fenti három igaz, akkor nyilvánvaló, hogy eleve képtelenség volt áthidalni azt az iszonyatot, amit történetesen és speciálisan az egész 20. század ránk mért. Könyvemet érdemes végig olvasni. Túl hosszú az első, az 1514-es rész, de ott felvonul minden szereplő, aki majd "elhurcol" bennünket Mohácsig - ahonnan már nincs visszaút. Nem állítom, hogy van benne optimista kicsengés, pedig az volna jellemző rám, utamra, egész életfelfogásomra. DE nem találtam indokot az optimista következtetésre. Célom más volt: a történelem e kulcsidőszakát úgy bemutatni, hogy legalább lehessen azon gondolkodni: mi vezetett oda, és hogyan lehet megoldásokat keresni egy olyan helyzetben, amikor szinte nem is lehet, mert minden ellenünk determinált. És itt mégis megjön az én optimizmusom, bár a könyvben ez már nincs benne: mégpedig az, hogy nemzeti és egyéni meggyőződésünket soha nem adhatjuk fel. Itt persze síkos az út: kinek a nemzeti meggyőződése az érvényes. Enyém, tiéd, övé, miénk...? S elindul az útvesztő, amelyből őszintén szólva csak személyes erőfeszítéseinkkel tudunk kijönni. S ha túl sokan akarjuk ugyanúgy, s ehhez véletlenül, bizonyos korszakokban vezetők is társulnak, akkor lehet, kialakulhat olyan következmény, hogy nyerésre áll a nemzet. Fordítva nem működik. Senki nem mondhatja magáról, hogy nyerő helyzetbe hozza majd nemzetét, mert neki erre megvan az elképzelése. Hordószónokok, váteszek lázálma ez. Vagyis egyéni tisztességből és alkotó erőből, az erre épülő családi összetartozásból, és sok-sok család, közösség történelmi folyamatokban kialakuló együttes tetteiből teremtődnek meg a feltételek ahhoz, hogy világosabban körvonalazódjon az út, és annak sikere. Nincsenek mindent megoldó hősök. Csak olyanok lehetnek, akiknek van érzékük a mélyben lappangó nemzeti érzések, érdekek, vágyak és célok felismerésére, megfogalmazására, és alkalmanként éppen őket bízza meg a sors, ha egyébként méltóak rá. Ha nem, akkor elsöpri őket is a törvény: egy nemzetet sikerre vezetni csak a nemzettel együtt, annak átfogó érdekeit szolgálva lehet.” A képen a Honvéd Filharmonikusok a Himnusz előadására készülnek köszöntő szavaimmal. 
| | | | |
| | | |
SZÉKELYFÖLD, HÁROMSZÉK, EGY IGAZI SZÉKELY FALU, SZERÉNYEN AD OTTHONT A CSODÁLATOS ALKOTÁSOKNAK: A KÖZEL 700 ÉVVEL EZELŐTT, KÖZVETLENÜL A TATÁRJÁRÁS UTÁN ÉPÜLT TEMPLOM (ma Szent Imre-templom) falait ugyanabban az időben festett freskók díszítik - egyébként szerte a Kárpát-medencében restaurálták azóta a középkori magyar templomok azonos stílusú és témájú, főleg Szent László legendáját megörökítő festmények. Gelence a legjelentősebbek közé tartozik. Amikor az ember belép a kis erődítményhez hasonlító falak, a kis kapu és az épület ajtaján, azonnal bent találja magát 1100 magyar évben. Gyerekeim először találkoztak e távoli, fenséges múlttal.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
