Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos: A díszalbumok és könyvek kiadási terve 1998-2023-ig
I.  Megjelent 1998-2006 között:
1. 1998-2000 között Üzenet Erdélyből, 5., 6., 7. és 8. kiadás
2. 1998 Szem, fényvesztés
3. 1999 Valaki dobog a szívemen
4. 2000 Aranykönyv I. – A Magyar Művészetért
5. 2000 Haza szerelem és a Valaki dobog a szívemen 2. kiadása
6. 2001 Posztumusz I. – A Magyar Művészetért és az Aranykönyv I. 2. kiadása
7. 2001 Istentelenül és a Haza szerelem 2. kiadása
8. 2002 Magyar parasztság a Kárpát-medencében és a Posztumusz I. 2. kiadása
9. 2002 Jó kedvedben teremtettél és az Aranykönyv I. 3. kiadása
10. 2003 Üzenet a végekről I. – Felvidék és az Istentelenül 2. kiadása
11. 2004 Az élet túlsó oldala, a Jó kedvedben teremtettél és a Magyar parasztság 2. kiadása
12. 2005 Üzenet a végekről II. – Kárpátalja, a Magyar parasztság 3. és a Jó kedvedben teremtettél 3. kiadása
13. 2005 A csillagokban Bubik István – Himnusz, nimbusz, mítosz
14. 2006 Summa
15. 2006 A szabadság népe - 1956
16. 2007 Az ég felé...
17. 2007 Üzenet a végekről III. - Délvidék - 1111 év után
18. 2008 Dallam az éjben
19. 2008 IV. Üzenet Erdélyből - 9. új, átdolgozott kiadás
20. Ajánlott - Levelek Orbán Viktornak (válogatás)
21. Elég, ami ELÉG - Leveleim Orbán Viktornak (a teljes levelezés 2004-2008)
22. 2009-2023 Ex Libris Díj -  6 kötet dísztokban: Pentalógia: Üzenet a Felvidékről, a Kárpátaljáról, a Délvidékről, Üzenet Erdélyből; A szabadság népe; és a Summa
23. 2010 Elég lett, ELÉGETT – Leveleim Orbán Viktornak 2009-ben  
24. 2010 Egy kun Budán és Pesten – élet-, kor- és közrajz
25. 2010 Korom Magyarország fölött
26. 2010 Legényregény

II. Tervezve 20013-2023 között:
1. 2011- Hű szó, háborgó
2. 2012. Kisfiam, gyere, fölmegyünk az égig - Történelmi mesék apáknak, anyáknak, gyermekeiknek
3. 2016 Lélek, szó, szép - magyar művészet a nagyvilágban és a Kárpát-medencében
4. 2018 A líra - való és álom
5. 2020 Híradás a testvéreinkről
6. 2023 Summa summarum   
Gubcsi Lajos: A Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában megjelent albumok
Gubcsi Lajos: Legényregény
http://mek.oszk.hu/08600/08677

Gubcsi Lajos: Korom Magyarország fölött - Leveleim Orbán Viktornak 2004-2010
http://mek.oszk.hu/08400/08497/

Gubcsi Lajos: Egy kun Budán és Pesten
http://mek.oszk.hu/07700/07793/ - a neten 2010. dec-től

Gubcsi Lajos: Elég lett, ELÉGETT
http://mek.oszk.hu/07700/07792/

Gubcsi Lajos: Elég, ami ELÉG (megj. 2009. márc. 15.)
http://mek.oszk.hu/06600/06608/

Gubcsi Lajos: IV. Üzenet Erdélyből
http://mek.oszk.hu/03400/03498

Gubcsi Lajos: Dallam az éjben
http://mek.oszk.hu/05700/05773/

Gubcsi Lajos: Ajánlott – Levelek Orbán Viktornak (részletek)
http://mek.oszk.hu/05800/05833/

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről III. – Délvidék
http://mek.oszk.hu/03400/03497

Gubcsi Lajos: A szabadság népe
http://mek.oszk.hu/03400/03496

Gubcsi Lajos: Az ég felé...
http://mek.oszk.hu/03400/03499

Gubcsi Lajos: Summa - 55 évem ha ha 110 lesz - Lírai regény
http://www.mek.oszk.hu/02400/02426/

Gubcsi Lajos - Gubcsi Anikó: A csillagokban Bubik István.
http://www.mek.oszk.hu/02300/02355

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről I. – Felvidék
http://www.mek.oszk.hu/01900/01950

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről II. – Kárpátalja
http://www.mek.oszk.hu/02300/02324

Gubcsi Lajos: Üzenet Erdélyből
http://www.mek.oszk.hu/01600/01651

Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

Gubcsi Lajos: Jó kedvedben teremtettél...
http://mek.oszk.hu/02500/02576

Gubcsi Lajos: Istentelenül
http://mek.oszk.hu/02500/02575

Gubcsi Lajos: Haza szerelem
http://mek.oszk.hu/02500/02574

Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741

Gubcsi Lajos: Posztumusz
http://mek.oszk.hu/02700/02785

Gubcsi Lajos: Magyar parasztság a Kárpát-medencében
http://mek.oszk.hu/02500/02577

Gubcsi Lajos: Valaki dobog a szívemen
http://mek.oszk.hu/02500/02573

Gubcsi Lajos: Szem, fényvesztés
http://mek.oszk.hu/02500/02578

Gubcsi Lajos: 4 nap, amely megrengette az országot (1989. október 5-9. MSZMP-MSZP)
http://www.mek.oszk.hu/01500/01508

Gubcsi Lajos-Tarafás Imre: A láthatatlan pénz
http://www.mek.oszk.hu/02400/02442/

Gubcsi Lajos: A kommunikáció napja (Magyar Tudományos Akadémia, 1998. április 10.)
http://www.mek.oszk.hu/00100/00141
További hírek
MERT EZ A MI KÜZDELMES MÚLTUNK ITT!
http://mek.oszk.hu/18600/18685

MINDEN BARÁTOTOKNAK, AKI NEM TUD MAGYARUL
MEGJELENT ANGOLUL IS MAGYARORSZÁG HONVÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - küldd el a nagy világba...
A napokban magyarul, és most íme angolul is megjelent a nagy album. Egyetlen kattintás, és továbbíthatjátok az egész világ felé!!!

1122 years - For the Homeland unto Death : Hungary in the Carpathian Basin / szerkesztő Gubcsi Lajos
http://mek.oszk.hu/18600/18685

(a képen Hunyadi János szobra, Mihályi Gábor alkotása a szoborkertemben)

BARÁTAIM AZ FB-N! MÉG NEM VOLT PÉLDA RÁ, hogy egy könyvem letöltése két nap alatt meghaladja az 500-t! Mert íme, ez történt most a legújabbal Köszönöm!
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686
HÁLÁBÓL hamarosan vaskos meglepetéssel szolgálok! Már a hét végére! (a fotón Szent István a szoborkertemben)

 

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

Részlet a magyarok 1918. dec. 22-i kolozsvári kiáltványából, melyet a románok dec. 1-én Gyulafehérváron deklarált elszakadására - pontosabban Erdély erőszakos elszakításának kísérletére válaszul fogalmaztak meg:

 „Kelet-Magyarországnak Kolozsvárt 1918. december 22-én összesereglett különböző vallású és fajú népei kijelentik a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján, hogy Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden ittlakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelenti a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült Erdélyi Magyar Székely Nemzeti Tanácsot, illetőleg annak 1918. december hó 18-án megválasztott központi kormányzó tanácsát.”

Képtalálat a következőre: „mátyás király Kolozsvári szobra”


ÚJABB 1000
1000. letöltéséhez érkezett egy igen fontos könyvem A Magyar Művészetért 31 évének utóbbi 5 évéről 2012-2017 között
Gubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszer
http://mek.oszk.hu/17400/17494
(a logónk Ötvös Nagy Ferenc alkotása, 2005-ig ez volt maga a díj is - és 2006 óta a díj herendi alkotás)


AMIT MINDENEKELŐTT ÉS MINDENKINEK AJÁNLOK - HOGYAN VÉDTÜK HAZÁNKAT 1122 ÉVEN ÁT - MOST JELENT MEG 
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

(a mellékelt képen Szent István, valamint Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi bronz szobra A Magyar Művészetért Szoborkertjében)


A lemészárolt jogalap
Az a bizonyos Vitéz Mihály "erdélyi fejedelem", akiből a románok levezetik a gyulafehérvári jogosultságukat és Erdély elrablását.
Mert meddig is volt ő "Erdély fejedelme" Habsburg támogatással? 1599 őszétől 1600 tavaszáig, mint Rudolf császár zsoldjának kedvezményezettje a magyarok ellen. Fejedelmi asztalnokból lett Havasalföld fejedelme ezzel egyidőben, 1600-ban "meghódította" Moldvát is, ahonnan hónapok alatt elzavarták. így aztán mindhárom "fejedelemségét" elveszítette 1600-ban. 
Nem is nagyon őrizhette volna meg. Ugyanezen Rudolf császár német vezérének, a kassai főkapitány Bastának vallon zsoldosai hamarosan felkoncolták a nagy Vitéz Mihálya sokszoros "fejedelmét", Havasalföld, Moldva és Erdély "egyesítőjét", mely szerepet német zsoldban fél évig töltötte be. Ő lett a jogi alap Gyulafehérváron 1918. dec. 1-én.
A német zsoldosok tényleg brutálisak voltak, íme a leírás a nagy vitéz felkoncolásáról:
"A vallon kapitány csellel élt. Először csak kevesed magával ment a vajda sátorához, hogy kikémlelje, „hogy az vajda mit cselekszik és ha hozzáférhetnek-é az megöléséhez". A vajda mit sem sejtett…
…a többi vallonok is megérkeztek s a sátort hirtelen körűlfogták. A vallon kapitány látván, „hogy a vajda ingyen sem gondolkoznék halála felől, úgy kezdett hozzá a dologhoz". Beauri néhányad magával a sátorba megy s ezen szavakkal: fogoly vagy! megragadja a vajdát. Mihály sem rest, felkiált : ha ! s a sátor „árbóczfáján" függő kardjához kap bal kezével — mert balog volt a miért a magyarok „balog"-nak is nevezgették. — Ámde a vallonok megelőzik. Beauri alabárdjával hasba szúrja, más vallon puskáját hozzá lövi s épen bal karját találja, a harmadik derekát lövi át. így, midőn sebeiben összeroskadt, „azért hogy az vallon roszpergerel nem vehette fejét", a vajda saját szablyáját kapják és azzal veszik fejét. Azután a sátorból kivonszolják, levágott szakálas fejét egy kevéssel azelőtt elhullott ló testére tették és sokáig ott tartották közszemlére kitéve. Ruhájától megfosztott hullája harmadnapig hevert lemeztelenítve az útfélen. „Az németek a vajda testéből darabonként nagy bőröket szeldeltek ki, megnyúzván a hátát, oldalát, vállát" s a bőrdarabokat eltették emlékűl s talizmánul. „Végre ilyen undokul, hogy szinte az ebek meg ne egyék, egy kis verembe valami ráczok eltemették." Básta aztán Fejérvárra vitette s a vajda által alapított templomban temettette el ; később az oláhok Havasalföldére vitték s most ott nyugosznak hamvai egy kolostorban.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember