|
|
 |
|
 |
|
|
Gubcsi Lajos a mesés időkről
Havas, hamvas gyermekkorunk (1955) s sírva nevetünk
|
További hírek
| | | |
BEHUNYOM A SZEMEMET, HOGY NE TUDJAM ELKÉPZELNI... Idézem Teleki Júlia szörnyű emlékét - s hogy világossá tegyem, mit gondolom, előre idézem szavaimat, amit az ő bejegyzéséhez fűztem: GL: A "megbékélés napja" üres hazugság így, nyakkendős tánc az illemparketten. SOHA nem szabad elfelejteni, amit velünk tettek ott. Mert igen, velem is tették, bár nem én voltam az áldozat. De minden magyarral tették, éppen ezt akarták. Én egyébként azok közé tartozom, akik ezt megbocsátani nem akarják és nem tudják. Hetvenöt évvel ezelőtt, ezen a napon űzték ki a magyarokat Csúrogról a szerb lakósok, puskával a kezükben, minden magyar házba bementek, és szó szerint kihajtották a megfélemlített magyarokat. Azon a reggelen mínusz húsz fok volt és térdig érő hó. Élelem és meleg ruha nélkül indították el az átfagyott asszonyokat, gyerekeket öregeket Járek felé keresztül a havon. Akik nem tudtak menni, azt puskatussal biztatták. Csak néhány kisbabás családot raktak a tehervagonba, aminek nem volt teteje Az első áldozat egy kisbaba volt, aki megfagyott az édesanyja karján. 1944 őszén kivégezték a magyar férfiak többségét, és minden magyart háborús bűnösnek nyilvánítottak. Így lettem én is egy évesen háborús bűnös. Vajon kit bánthattam én? Miután kiűztek bennünket a szülőfalunkból, még azon a tavaszon ledöntötték a katolikus templomot és felszántották a katolikus temetőt. háborús bűnös. Magyartalanították Csúrogot. Beköltöztek a házainkba, vagy eladták, Azóta is használják a magyarok földjét, de kárpótlást azóta sem kaptunk. Tudom, hogy megtartottuk a megbékélés napját, aminek én nagyon örülök, de csak akkor lehet igazi megbékélés, ha megismerjük a történelemnek ezt a véres eseményét is. Meg kell tanítani az iskolákban szerbeknek magyaroknak egyaránt azt is ami 1944/45-ben történt, mint ahogy megtanultuk az 1942-es eseményt. Azért, hogy soha többé ne történjen meg.Kártalanítani kell az elűzött, kifosztott embereket. És még valami. MI még mindig várjuk a bocsánatkérést. Díjaink közül Teleki Júliának az Árpád fejedelem-díjat a Zentán 2010-ben tartott gálánkon, Zrínyi Ilona-díjunkat pedig 2013-ban Budapesten nyújtott gálánkon adtuk át.
| | | | |
| | | |
VAKCINA - FÉLNI VAGY SE? Lehet, hogy valakiknél kiverem a biztosítékot - nem hozzájuk szólok, Hanem azokhoz, akik felelős embernek tartanak. Láthatóan engedélyt kaphat az angol vakcina is, és úton az orosz, majd a kínai. VAN ÁLLÁSPONTOM: Nem kell félni egyik olyan vakcinától sem, amelyik eljut ilyen ellenőrzési-jóváhagyási fázisba. Felelős államok felelős kutatói és gyárai teljes tudásukkal jutottak el idáig, ez nem politikai kérdés sehol sem. A magyar jóváhagyási rendszer pedig teljesen megbízható. A magam részéről azt a vakcinát vállalom, amelyet kirendel nekem az általam befolyásolhatatlan, de biztonságos folyamat. Mitől jobb az angol, az amerikai, mint a kínai, az orosz vagy a majdani magyar? Tudjuk? Lényegét, a biztonságot tekintve bizonyára semmitől. Sznobizmus, félelem-ipar és politikai játszma áldozata az, aki hagyja magát félrevezetni. Természetesen mindenkinek szuverén joga, hogy vállalni akarja-e az oltást. 
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos szaggatja szét a múltunkat kétkedve tárja szét kezét hordd csak életed keservit vakra csukja mindkét szemét a Jövőd te vagy és társad egy, kettő, száz is, ha lehet, hajts fejet a perem szélén
| | | | |
| | | |
Kedves Olvasóim! Mint az év elején írtam, megjelent a történelmi regény-sorozatom 8. kötete. Többek kérésére megadom az eddig megjelent korábbi 7 kötet elérhetőségét is - azzal, hogy valamennyi más könyvem elérhetősége is megtalálható a Gubcsi Lajos könyvei az interneten nevű Facebook-oldalamon, köszönettel a figyelemért, a címek időben visszafelé mennek.
Gubcsi Lajos: Elnémul a harang Nándorfehérváron, 1521 – 13 ördögi év, 8. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16478 Gubcsi Lajos: Szulejmán álma, 1520 – 13 ördögi év, 7. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16403 Gubcsi Lajos: A Habsburg-sas karmai, 1519 – 13 ördögi év, 6. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16402 Gubcsi Lajos: Kié az ország?, 1518 – 13 ördögi év, 5. kötet http://mek.oszk.hu/16300/16336/ Gubcsi Lajos: Werbőczy vastörvényén nincs pecsét, 1517 - 13 ördögi év, 4. kötet http://mek.oszk.hu/16300/16302 Gubcsi Lajos: 10 éves király trónol, 1516 - 13 ördögi év, 3. kötet http://mek.oszk.hu/15000/15089 Gubcsi Lajos: Koronánk a nászajándék, 1515 - 13 ördögi év, 2. kötet http://mek.oszk.hu/15000/15079 Gubcsi Lajos: Magyar pokol, 1514 - 13 ördögi év 1. kötet http://mek.oszk.hu/12200/12297/
| | | | |
| | | |
Sinkovits Imre - 20 éve halt meg a Latinovits mellett másik legnagyobb kortárs színészünk. A sors furcsa fintort vágott: 2000 decemberi gálánkon adtuk volna át neki A Magyar Művészetért Díjat, de azon az estén éppen játszott. Ezért nevünkben néhány héttel később a Nemzeti Színház színpadán adta át neki a díjat Kő Pál. És Sinkovits 1-2 nappal később elhunyt. Most már mindketten fent, ott beszélik meg a nagy történéset, örök nyugalmat örök barátaink. Lehetetlen, hogy már 20 éve, Itt áll előttem oszlopként. Műfaja: Sinkovits-oszlop, 
| | | | |
| | | |
fent vagy, élet?
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
