Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos Ex Libris Díjáról és a logóról
Az Ex Libris Díjról - szívből jövő üzenet a felvidéki díjátadás elé:

„Éppen úgy halad, ahogyan terveztük: felgyorsulóan végeláthatatlan, egységes folyammá válik az Ex Libris Díj a magyarság színe-java között. Kanadától Ausztráliáig, Gyergyótól az Őrvidékig terjed a 2009 óta máig díjazottak névsora. Nagy díjátadó örömöket láttunk és látunk Bécsben és Dunaszerdahelyen, Ipolyságban és Kiskunfélegyházán, Budapesten és Kecskeméten, Moldvában és a Gyimesekben, Rimaszombaton és a legdélibb határvidékeken, Tiszakálmánfalván. Idén minden elképzelést és számot meghalad az ünneplés. Összesen 33 Ex Libris Díjat nyújtunk át ebben az évben, A Magyar Művészetért Díjrendszer számos más díja mellett. Régi hagyományunk, hogy gáláinkat a határon túli nagy magyar közösségekben rendezzük meg, Marosvásárhelyen és Pozsonyban, Sepsiszentgyörgyben és Gútán. Hálás vagyok a felvidékieknek, hogy szeretetüket kölcsönzik az Ex Libris Díjhoz, melyről néhány szót írnék:

Az Ex Libris Díjat 2009-ben alapítottam, három évtizedre, a világ magyarsága színe-javának, elismerésül történelmünk ápolásáért, jelenünk tiszta magyar kultúrájáért, az új nemzedékek neveléséért, kiemelkedő személyeknek és erős közösségeknek egyaránt. Az alapító mottója szerint a díj eljut oda is, ahova már csak a madár jár, mert nincs nagy és kicsi: szívében és tetteiben nemzetét őrző és erősítő magyarok vannak, egy egész nemzet, szerte a világon, s főként a Kárpát-medencében, immáron több mint 1100 éve. Az Ex Libris Díj A Magyar Művészetért Díjrendszer alkotó oszlopa, legátfogóbb díja, amelyet egyaránt adományoznak világhírű zenésznek és építésznek, olimpiai bajnoknak és egyházi közösségnek, falusi tanítónak és történelmi jelentőséget hordozó várnak, táncosoknak és gimnáziumoknak az Úz-völgyétől a Csendes-óceánig. „S mire az adományozás véget ér 2036-ban, a világon egybeérnek a magyarok a díj által is” – írta Gubcsi Lajos.
Szeretnénk a felvidéki magyarok újabb széles körének Galántán is átadni a 2009-ben alapított Ex Libris Díjat, megbecsülésünk e szerény jelét, melyet azoknak adományozunk, akik életük során, bármely területen, sokat tesznek azért, hogy lehessen egy következő sikeres 1118 éve is a magyarságnak itt a Kárpát-medencében és szerte a világon.

Az Ex Libris Díj logója 2013. július 1-től Nagy Ferenc ötvösművész alkotása
„A műtárgy címe - MAGYAROK KERTJE - és a szimbolikája is alkalmassá teszi művemet arra, hogy jelezze az Ex Libris Díj rangját!!! – írja Nagy Ferenc. - Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudnám kifejezni méltóképpen őseimnek, hogy e csodálatos KÁRPÁT-MEDENCÉT a benne lévő örök kulturális értékeivel ajándékozták nekünk, utódoknak, amit meg kell őrizni, hirdetni, sőt ki gondolta volna, hogy napjainkban lassan "fegyverrel" kell megvédeni!!! A tárgy középső részében megálmodtam a CSODASZARVAS legendától Bartókon át A SZARVASSÁ VÁLT FIÚK-ig, a napba néző s azzal egyesülő TURUL madarunkig a népi motívumvilág elemeivel tarkított csodakertet, áttört zománcozással ábrázolva! E technikával azt is kifejeztem, hogy mennyire nyitottak voltunk más nemzetekkel szemben, ahogyan befogadtuk őket, tehát a motívum ablak a világra! A középső részt körbevevő növényi levélkoszorú a KÁRPÁT-MEDENCÉT körbe ölelő hegyeket szimbolizálja! A műtárgy 2009 körül készült.”

Szívből gratulálok a díjazottaknak, hálám örök lesz, mert személyükkel, alkotó munkájukkal kivívták mindenkori megbecsülésünket. Tisztelettel kívánok boldogságot a sikerekhez, Gubcsi Lajos


Kapcsolódó galériák:
    ExL


További hírek
EGY NAGY MAGYAR VILÁGSIKERE A MILÁNóI SCALABAN
Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este. Beckett A játszma vége című darabjából írt operát a 92 éves magyar mester, aki itthon, Budapesten rádióadásban hallgatta végig a díszbemutatót.
Fabio Vacchi olasz zeneszerző úgy nyilatkozott, Kurtág a 20. századi zene egyik viszonyítási pontja, annak példája, miként éleszti újra a hagyományt a kortárs interpretáció. Hozzátette: bár Kurtág eddig soha nem írt operát,zenéjét áthatja a drámaiság, ezért elkerülhetetlen volt, hogy elérkezzen az operaíráshoz.
A díszelőadáson jelen volt Orbán Viktor is.
Korunk egyik legjelentősebb élő zeneszerzője, Kurtág György a 2000-es évek elején részesült A Magyar Művészetért Díjunkban a Károlyi-palotában.

TÉNY!
A harmadik negyedévben (a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatok szerint) 5%-kal bővült a magyar gazdaság. A kiigazítatlan GDP-növekedés 4,8% volt, az erre vonatkozó piaci konszenzus 4,3% volt. Az adat nagy pozitív meglepetést jelent, a magyar gazdasági növekedés szemlátomást egyelőre nem követi a lassuló európai trendet
(portfolio.hu)

 A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember


II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉV LESZ 2019. Kiváló indoklást fogadott el a Parlament - a mellékelt képen Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi látható, amint átveszi anyja kardját Munkács feladásakor 1688. elején, Györfi Sándor alkotása A Magyar Művészetért egyik remekműve a szoborkertemben. A Zrínyi-Rákóczi-szobrot fejedelemmé választásának 300. évfordulójára állíttattam 2004-ben.
Az indoklás:
"a Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi Ferenc a nemesség és jobbágyság összekovácsolásával olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711-ben letették a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg-birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, és visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik."

100 éve ölték meg Tisza István miniszterelnököt, Tragédia volt elveszíteni az egyetlen magyart, akinek képessége lehetett volna megmenteni Magyarországból legalább a még megmenthetőt. Emlékére idézem a fiatal mai ügyvédtől, az erdélyi származású Fazakas Zoltántól: 
"A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni."
(a szobor leleplezésének pillanata 2014-ben)

1000
Örömmel jelzem, hogy elérte az 1000. letöltést a Gubcsi Lajos: 10 ÉVES KIRÁLY TRÓNOL című könyvem, a 13 ördögi év című történelmi sorozat 3. kötete - a máglyától Mohácsig: 1514-1526-os tragikus korszak 3. évéről 1517-ról, amikor II. Lajos a trónra lépett
http://mek.oszk.hu/15000/15089/15089.pdf

.,, a hír folytatása...