Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos Ex Libris Díjáról és a logóról
Az Ex Libris Díjról - szívből jövő üzenet a felvidéki díjátadás elé:

„Éppen úgy halad, ahogyan terveztük: felgyorsulóan végeláthatatlan, egységes folyammá válik az Ex Libris Díj a magyarság színe-java között. Kanadától Ausztráliáig, Gyergyótól az Őrvidékig terjed a 2009 óta máig díjazottak névsora. Nagy díjátadó örömöket láttunk és látunk Bécsben és Dunaszerdahelyen, Ipolyságban és Kiskunfélegyházán, Budapesten és Kecskeméten, Moldvában és a Gyimesekben, Rimaszombaton és a legdélibb határvidékeken, Tiszakálmánfalván. Idén minden elképzelést és számot meghalad az ünneplés. Összesen 33 Ex Libris Díjat nyújtunk át ebben az évben, A Magyar Művészetért Díjrendszer számos más díja mellett. Régi hagyományunk, hogy gáláinkat a határon túli nagy magyar közösségekben rendezzük meg, Marosvásárhelyen és Pozsonyban, Sepsiszentgyörgyben és Gútán. Hálás vagyok a felvidékieknek, hogy szeretetüket kölcsönzik az Ex Libris Díjhoz, melyről néhány szót írnék:

Az Ex Libris Díjat 2009-ben alapítottam, három évtizedre, a világ magyarsága színe-javának, elismerésül történelmünk ápolásáért, jelenünk tiszta magyar kultúrájáért, az új nemzedékek neveléséért, kiemelkedő személyeknek és erős közösségeknek egyaránt. Az alapító mottója szerint a díj eljut oda is, ahova már csak a madár jár, mert nincs nagy és kicsi: szívében és tetteiben nemzetét őrző és erősítő magyarok vannak, egy egész nemzet, szerte a világon, s főként a Kárpát-medencében, immáron több mint 1100 éve. Az Ex Libris Díj A Magyar Művészetért Díjrendszer alkotó oszlopa, legátfogóbb díja, amelyet egyaránt adományoznak világhírű zenésznek és építésznek, olimpiai bajnoknak és egyházi közösségnek, falusi tanítónak és történelmi jelentőséget hordozó várnak, táncosoknak és gimnáziumoknak az Úz-völgyétől a Csendes-óceánig. „S mire az adományozás véget ér 2036-ban, a világon egybeérnek a magyarok a díj által is” – írta Gubcsi Lajos.
Szeretnénk a felvidéki magyarok újabb széles körének Galántán is átadni a 2009-ben alapított Ex Libris Díjat, megbecsülésünk e szerény jelét, melyet azoknak adományozunk, akik életük során, bármely területen, sokat tesznek azért, hogy lehessen egy következő sikeres 1118 éve is a magyarságnak itt a Kárpát-medencében és szerte a világon.

Az Ex Libris Díj logója 2013. július 1-től Nagy Ferenc ötvösművész alkotása
„A műtárgy címe - MAGYAROK KERTJE - és a szimbolikája is alkalmassá teszi művemet arra, hogy jelezze az Ex Libris Díj rangját!!! – írja Nagy Ferenc. - Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudnám kifejezni méltóképpen őseimnek, hogy e csodálatos KÁRPÁT-MEDENCÉT a benne lévő örök kulturális értékeivel ajándékozták nekünk, utódoknak, amit meg kell őrizni, hirdetni, sőt ki gondolta volna, hogy napjainkban lassan "fegyverrel" kell megvédeni!!! A tárgy középső részében megálmodtam a CSODASZARVAS legendától Bartókon át A SZARVASSÁ VÁLT FIÚK-ig, a napba néző s azzal egyesülő TURUL madarunkig a népi motívumvilág elemeivel tarkított csodakertet, áttört zománcozással ábrázolva! E technikával azt is kifejeztem, hogy mennyire nyitottak voltunk más nemzetekkel szemben, ahogyan befogadtuk őket, tehát a motívum ablak a világra! A középső részt körbevevő növényi levélkoszorú a KÁRPÁT-MEDENCÉT körbe ölelő hegyeket szimbolizálja! A műtárgy 2009 körül készült.”

Szívből gratulálok a díjazottaknak, hálám örök lesz, mert személyükkel, alkotó munkájukkal kivívták mindenkori megbecsülésünket. Tisztelettel kívánok boldogságot a sikerekhez, Gubcsi Lajos


Kapcsolódó galériák:
    ExL


További hírek
AZ ÉLMÉNY
Kárpátalján adtam át az Ex Libris Díjakat hétvégén 10 nagyszerű közösségnek, magyar iskoláknak, kiemelkedő személyeknek, A Turul Expo megnyitójára időzítettük, Alkalmam volt látni a rengeteg kiállítót: egyszerű, dolgos embereket, akiket a sors arra kényszerített, hogy kezük erejével és eszükkel megéljenek az Isten háta mögött is - mert Ukrajnában a Kárpátalján magyarnak lenni az tényleg sors- és akaratpróba. Láttam munkájuk ezer gyümölcsét, termékét, szerényen felsorakoztatva, hadd lássa a világ: nem adják fel soha. Megélnek, mint apáik, ősapáik. És az út előre visz, csakis előre, akárhány torlaszt és iszonyú kátyót építettek is rá az elmúlt 100 év mohó, uralkodni vágyó, ott jöttmentnek számító "urai".
Megtisztelő volt ott lenni.

GYORSHÍR KÁRPÁTALJÁRÓL!
Tegnap Kárpátalján, Tiszapéterfalván egy nagy ünnepség keretében átadták Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat 10 kárpátaljai személyiségnek és közösségnek. Ez volt A Magyar Művészetért Díjrenszer 44. díjátadó ünnepe, melyre a kárpátaljai Turul Expo ünnepségei keretében, a megnyitó ünnepen került sor.
Részletes beszámoló később:
A DÍJAZOTTAK:
-Dayka Gábor Középiskola, Ungvár
-Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium 
-K. Debreceni Mihály újságíró, Csap
-László Károly református lelkész
-Erfán Ferenc, ungvári Boksay Múzeum igazgató
-Sütő János festőművész
-Ugocsa Hagyományőrző Egyesület, Péterfalva
-Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület
-Perényi Zsigmond Középiskola, Nagyszőlős
-Himineczné Engi Erika, Péterfalvi Művészeti Iskola zongoratanára

(a képen a díj és az egyik díjazott, K. Debreceni Mihály újságíró)


 -ez tavaly ilyenkor készült, én akkor voltam 70, Lél napra 7. ebből lett a tortán a 707, azaz a két 707-es ügynök

KOMMENTÁR NÉLKÜL - A 3DPast alkotócsoport, Varga Rolandék filmje Ópusztaszerről az 1000 évvel ezelőtti időből - NÉZD MEG!

A csoport 5 évvel ezelőtt kapta meg Gubcsi Lajos Ex Libris Díját, melyet Varga Roland és alkotótársai vettek át a budapesti gálán.

https://index.hu/urbanista/2019/06/06/opusztaszer_monostor_emlekpark_video/


Az egyik kedvenc képem a gáláinkról, A Magyar Művészetért tavalyi gáláján adtuk át a Zrínyi Ilona-díjat az erdélyi közélet ismert személyiségének, Sándor Krisztinának s szoborkertemben Budapesten, és ezt a napfény is nagyon élvezte.

 3 ÉVE ÍRTAM a közösségi oldalamra - Most, három évvel később, és 99 évvel később is ugyanúgy látom...   ÉS SZÍVEM SZERINT a magyarok jelentős része e napon gyászszalagot kötne.

"MIÉRT GYÁSZ?
1920. június 4-én itthon a megcsonkított, szétvert ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Ez tény.
Ha ránézek a térképre és a magyarok millióira a határunkon kívül rekesztve, akkor fel sem kell tennem a kérdést, hogy mi változott. SEMMI SEM VÁLTOZOTT.
EZÉRT június 4. számomra hazánk, szétszakított nemzetünk GYÁSZNAPJA.

A képen a következők lehetnek: szöveg