Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért - Élőtárlat
A Magyar Mûvészetért Élõtárlatának elsõ, bemutatkozó kiállítására készül 2010-ben, eddig az alábbi mûvekkel gazdagodott:
Vándorúton - A Magyar Mûvészetért Élõtárlatának anyaga
Szobrászat:
Blaskó Sándor:              Nagy vadász az Úr elõtt
                                      Vérébõl táplálkozó Napmadár
Borbás Tibor:                Bartók Béla
                                      Nõi akt
Búza Barna:                  Tavaszi ölelés
Gyõrfi Sándor:              A játszma vége
                                      Summum bonum
                                      Fõnix – Bubik István-díj
Herendi Porcelánmanufaktúra:
                         A Magyar Mûvészetért Díj
                         Négy évszak
                         Sárkányváza
                        Árpád fejedelem-díj, Rákóczi Ferenc-díj, Petõfi Sándor-díj,  Mátyás király-díj, A magyar színész-díj
                        Bartók-, Kodály-, Kossuth-, Széchényi Ferenc-, Széchenyi István-, Liszt Ferenc-emlékdíjak
Kovács Géza              Örökös változás
Kõ Pál:                         Számszeríj – Mohács, sírjel
                                     Magyar középkor I. – a Kolozsvári-testvérek
                                     Fair play
Melocco Miklós           Krisztus
                      
Festészet:
Aknay János                 FestõAngyal
                                      Kapcsolat - Hírnök
Czeizek György            Az elsõ lelõtt repülõgép
                                      Emberi Golgota
                                      Ikarusz
                                      A bölcs
                                      Egy õrült naplója képekben
Dávid Júlia                   Árpád idején - Honfoglalás I. II.
Földi Péter                    Panelfecskék
Gubcsi Attila
Gördülõ kõ – Czeizek György emlékére
Mennnyi is?
Az öreg sörös
Napfényben
Szép testben szép lélek – grafikai sorozat
Kocsis Imre                   Mátyás király címerének meggyalázása
Kokas Ignác Három gouache
Váli táj I.
Váli táj II.
Síremlék
Lóránt János Demeter. Visszatérés
Makoldi Sándor            Táltos - Átváltozás
Makovecz Imre:            Rajzok
                                      Fából faragott királyfi – díszlet
                                      Kékszakállú herceg vára - díszlet
Mikola Gyula – Tanya, akvarell
Nap- és tûzimádók
Schéner Mihály
Eljövel István király
Velencei karnevál
Pipacsos rét
Csendélet
Sváby Lajos:                 Vigasztalás
Szkok Iván – Tájrészlet
Tavaszy Noémi - A magyar kultúra nagyjai – sorozat
Valovits László – Nyár
Vinczeffy László- Kozmosz

Iparmûvészet:
Kubinyi Anna:              Tömegsír
Péreli Zsuzsa:               Multiplex Madonna
Schrammel Imre:          Kerámiák
Könyvmûvészet:
Gubcsi Lajos: A Magyar Mûvészetért Bibliofil sorozata – Ex Libris Díj
Szántó Tibor                 Biblia
Fotómûvészet:
Kunkovács László:       Juhászok a Hortobágyon
Olasz Ferenc:               Jesse-oltár
Népmûvészet:
Páll Antal:                    Korondi alkotások
Páll Róza:                    Korondi alkotások
Ulman István:              Parasztportré, fa
                                     Nõi akt, fa
Eredeti kézirat-könyvek:
Búza Barna
Gubcsi Lajos
Gyurkovics Tibor
Jókai Anna
Makovecz Imre
Nagy Gáspár
Schéner Mihály
Szakonyi Károly
Tõzsér Árpád

Az Élõtárlatnak külön, állandó helyen kiállított része a Magyar Mûvészetért Szoborkertjének szoborgyûjteménye – többek között Melocco Miklós, Gyõrfi Sándor, Schrammel Imre mûveivel - és az Árpád és fiai emlékmû, a pozsonyi csata és Árpád és fiai halálának 1100. évfordulóján, amelyet 2007. dec. 13-án avattunk fel.

A 2005. dec-ben a székelyföldi árvíz áldozatainak emlékére és megsegítésére rendezett MM-aukció arra ösztönöz bennünket, hogy A Magyar M?vészetért Díjátadó Gáláit egybekössük humanitárius célokkal, s olyan aukcikat szervezzünk, amelyek bevétele valahol sokat segít.
Az idén, 2006-ban a decemberi Gálán ilyen lehet majd az erdélyi román árvaházakban él? magyar gyerekek "kimentésére" irányuló törekvésünk: bármily keveset is segíthetünk, minden élet újra kezdhet?, s minden élet Élni Akar.
Ezzel párhuzamosan megteremtjük A MM Díjas m?vészek él? tárlatát, egy sokoldalú összegzést a m?vészetek és m?vek minden területér?l. 1996-ban, a Millecentenárium évében már volt egy nagysiker? lépésünk: akkor 30 m?vész 40 alkotását foglalta egybe a Vándorúton - A Magyar M?vészetért címá kiállítás, amely fél év alatt 13 megnyitót élt meg Soprontól Nyíregyházáig, Kiskunfélegyházától Budapestig. Ellentétben az akkori anyaggal, amelyet visszaadtunk a m?vészeknek, mostani célunk az állandó tárlat megteremtése: állandó összegzés a kor legjelesebb - MM Díjas - m?vészeit?l.
A mellékelt képen Gy?rfi Sándor Sirató nev? bronz kisplasztikája látható.
További hírek
Hogy kik vívták a forradalmat? Hogy kik áldozták az életüket? Nem árt tisztán látni - íme, egy pontos adat a KSH-tól:

A forradalmi eseményekben meghalt 2700-2900 személy 60%-a fizikai dolgozó vagy annak a rokona, pl. gyermeke volt, és sokan haltak meg a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók soraiból is. Az elhunyt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás volt, és nagyon sok közlekedési munkás áldozta fel életét a harcokban.

Tisztelet és örök megbecsülés a kétkezi munka embereinek - róluk mindig érdemtelenül kevés szó esik.

Képtalálat a következőre: „1956-os fotók”


A szabadság népe - ezen a címen jelent meg könyvem korábban az '56-os forradalomról és szabadságharcról, örök tanulságul is a Kárpát-medencében példátlan hősies harcainkról.
Gubcsi Lajos: A szabadság népe
http://mek.oszk.hu/03400/03496

Egy ragyogó, fontos, pontos mondat a nők - jelen esetben a színésznők - zaklatása, a velük kapcsolatos visszaélések kapcsán, elöljáróban azt hozzáfűzve, hogy undorító, ha férfiak ilyen erőszakhoz, hatalmaskodásokhoz folyamodnak, mint aminek hulláma most önt el mindent. Pontosabban: undorítóak az ilyen férfiak.Tehát a szép és okos mondat Törőcsik Franciska fiatal színésznőtől:
"-– Nemrég kezdtem el gondolkodni a dolgon, hiszen az ember, mint a kisgyerek, alapvetőnek tekint dolgokat, és sokszor nem gondolkodik el azok jogosságán. Én is sok mindent elfogadtam: hogy vannak, amiket a férfiaknak lehet, a nőknek nem, vagy a nőknek kötelessége, a férfiaknak nem feltétlenül.
Ha lehet ilyen nagy szavakat használni, mostanában ébredek női öntudatomra, és kezdem megkérdőjelezni ezeket a bevett szokásokat." (idézet a fidelio-ból)

Kívánom minden nőnek, hogy már ne is gondolkodjon rajta - emelkedjen ki, fel, teljes önállóságában, megvetéssel minden nőiességét, nőiségé érintő visszaéléssel szemben. (a fotó illusztráció)

 Gubcsi Lajos fényképe.


Amikor a véletlen ölbe vesz...! De jó!

Véletlenül akadtam rá egy irodalmi oldalra, amely - gyönyörűen illusztrálva - több tucat versemet szerkesztett egységes folyamattá, az érzelmek mentén válogatva. Köszönöm és ajánlom kedves olvasó barátaimnak.

http://edesszomorufuzike.blogspot.hu/search/label/Gubcsi%20Lajos


 


Ott voltam, hiteles tudósítás a Magyar Művészeti Akadémia Közgyűléséről, az elnökválasztásról

Ha valaki azt állítja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nem demokratikus szervezet, az süppedjen kicsit mélyebbre magában. Ma volt a közgyűlés, más napirendi pontok még tartanak, de a LÉNYEG AZ ELNÖKVÁLASZTÁS VOLT.

 

Mindenki tuttira vette, hogy Marton Éva lesz az elnök. Béres Ilona laudálta őt, kapásból, ami eszébe jutott, melegen ajánlva. A híres opera énekesnő programbeszéd címén alig értékelhető blablát adott elő. Blöffnek nevezném

 

Rátóti Zoltán színészt, igazgatót Vidnyánszky Attila laudálta, melegen ajánlva, szintén improvizálva, ami eszébe jutott.  A színész szintén szabadon beszélt, mondhatnám rögtönzött.

 

Feszengtem. Ezek a hölgyek és urak nem értik, hol is vannak és mire is vállaltak jelölést? 2017-ben? De keserűen beláttam és mondtam is a mellettem ülő akadémikusnak, hogy lám, mégis le van futva (?), még a fáradságot sem veszik, legkevésbé a fő favorit, a világsztár.

 

Volt egy harmadik jelölt, nemecsek-helyzetben. Karmester, fiatalember, a nevét gondolom inkább csak a zenei szakmában ismerik. Őt egy nagyszerű énekesnő, Zádori Mária laudálta. Felkészülten, alaposan, meggyőzően, felbillentette a fátylat az ismeretlenség homálya elől. Szomorúan néztem magam elé - milyen kár, hogy nem nekik van esélyük. Az általa támogatott harmadik jelölt, a karmester volt az egyetlen, aki programbeszédet mondott. Alaposat, átgondoltat, igényeset, tisztát és világosat. Sejttette, hogy milyen lenne ő elnöknek, ha lehetne. Magamban sóhajtottam: milyen kár, hogy nem lehet. Pedig éppen ez kellene ide: az új generáció egyik jelese. Mint ő például. Éppen ő.

 

Vagyis VASHEGYI GYÖRGY.

 

Azért írom ide a nevét nagy betűkkel, mert - és íme, ez a demokrácia - a közgyűlés őt választotta meg elnöknek titkos szavazáson, óriási fölénnyel. Szívből gratulálok neki.

 

A Művészeti Akadémia székhelye, a Vigadó helyén 1849-ig a a budai várostromunk előtt és alatt az osztrákok által lebombázott Redoute állt. Ott mondta Kossuth 1848 nyarán, hogy leborul a nemzet nagysága előtt. Én ma jó érzéssel, úgy jöttem el a Vigadóból, hogy leborulok az akadémia művészei előtt. Független, szuverén döntést hoztak, az újítás és megújulás ígéretét. Nemhiába nagy művészek.

 

S ebben látom az ígéretet: képesek lesznek azt is megítélni majd munka közben, évek alatt, hogy jól döntöttek-e.

 


Nálunk van helye a cigány hősnek...!

A Magyar Művészetért Szoborkertje örömmel fogadja szobrai közé azt az emlékművet, amelyet tegnap nem engedtek elhelyezni a Nyugati pályaudvarnál. Puczi Béla marosváráshelyi cigány hősnek akartak emléktáblát állítani. Puczi a marosvásárhelyi romák egyik vezéralakja volt az 1990-es marosvárárhelyi pogrom idején, amikor a cigányok a román lincselő fenyegetések és tettek közepette, a magyarok segítségére siettek - nem csak gyors léptekkel, hanem kaszával-kapával, késsel-bottal! -, onnan idézzük máig a "ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" kiáltást.Romániában Puczi Bélát börtönbe zárták, majd mikor Magyarországra áttelepült, 2009-ban bekövetkezett haláláig koldus sors, közöny fogadta.

Megfelelő egyeztetések alapján tisztelettel biztosítunk helyet neki olyan szobrok között, mint Szent István, Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi, Etele hun király, Árpád és fiai, a Kun kapitányok, Aba Sámuel király, Hunyadi János, Jézus, Mária.

A bátorság nem csupán királyok, vezérek kiváltsága. A mártír sors sem csak Krisztusé. Puczi Béla, a cigány igen bátor ember volt.
(a képen Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Meister Évi színművésznővel, valamint Szent István A Magyar Művészetért Szoborkertjében )