Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Díjak

A Magyar Művészetért Díjrendszer díjai 1987-2036

 

A Magyar Művészetért Díj 1987-2036

Kossuth Lajos-emlékszobor 2002-2010 – Herenddel

Széchényi Ferenc-emlékszobor 2002 – Herenddel

Bubik István-díj 2004-2014 – alapította Gubcsi Lajos

Bartók Béla-emlékdíj 2006-2012 – Herenddel

Kodály Zoltán-emlékdíj 2007-2011 - Herenddel

Árpád fejedelem-díj 2007-2036 - Herenddel

Mátyás király-díj 2008-2014 - Herenddel

Petőfi-díj 2009-2015 - Herenddel

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2036

Széchenyi István-emlékdíj 2010 - Herenddel

Rákóczi-díj 2010-2013 - Herenddel

Liszt Ferenc-emlékdíj 2011 - Herenddel

A Színész Díj 2012-2015 – Herenddel

Zrínyi Ilona-díj 2013-2036 – alapította Gubcsi Lajos és Györfi Sándor

A mai napon, Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján, 2013. február 18-án mi, Gubcsi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész megalapítottuk a Zrínyi Ilona-díjat. A díjat – amely Györfi Sándor bronz domborműve a legbátrabb és legnagyszerűbb magyar asszonyról - 2013 tavaszutón a munkácsi várban, 2013. június 7-én pedig Budapesten, A Magyar Művészetért székhelyén, egyben Szoborkertjében mutatjuk be a közvéleménynek.

A Zrínyi Ilona-díjat 2014-től legalább 20 éven keresztül kétévente egyszer adományozzuk azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő, vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek, akik, amelyek jelen korunkban mutatnak kimagasló példát a feleség hűségéből és az asszonyi nagyságból, a szabadságáért vérével harcoló Magyarország szolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsüléséből és gyarapításából, a gyermekei iránti feltétlen gondoskodásból. Mert Zrínyi Ilona éppen ebben volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelmekor, száműzetésében is megtörhetetlenül hű lánya hazájának.

Élete, ereje, hűsége példa minden korban.

                                             Gubcsi Lajos és Györfi Sándor, a díj alapítói

További hírek
EGY NAGY MAGYAR VILÁGSIKERE A MILÁNóI SCALABAN
Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este. Beckett A játszma vége című darabjából írt operát a 92 éves magyar mester, aki itthon, Budapesten rádióadásban hallgatta végig a díszbemutatót.
Fabio Vacchi olasz zeneszerző úgy nyilatkozott, Kurtág a 20. századi zene egyik viszonyítási pontja, annak példája, miként éleszti újra a hagyományt a kortárs interpretáció. Hozzátette: bár Kurtág eddig soha nem írt operát,zenéjét áthatja a drámaiság, ezért elkerülhetetlen volt, hogy elérkezzen az operaíráshoz.
A díszelőadáson jelen volt Orbán Viktor is.
Korunk egyik legjelentősebb élő zeneszerzője, Kurtág György a 2000-es évek elején részesült A Magyar Művészetért Díjunkban a Károlyi-palotában.

TÉNY!
A harmadik negyedévben (a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatok szerint) 5%-kal bővült a magyar gazdaság. A kiigazítatlan GDP-növekedés 4,8% volt, az erre vonatkozó piaci konszenzus 4,3% volt. Az adat nagy pozitív meglepetést jelent, a magyar gazdasági növekedés szemlátomást egyelőre nem követi a lassuló európai trendet
(portfolio.hu)

 A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember


II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉV LESZ 2019. Kiváló indoklást fogadott el a Parlament - a mellékelt képen Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi látható, amint átveszi anyja kardját Munkács feladásakor 1688. elején, Györfi Sándor alkotása A Magyar Művészetért egyik remekműve a szoborkertemben. A Zrínyi-Rákóczi-szobrot fejedelemmé választásának 300. évfordulójára állíttattam 2004-ben.
Az indoklás:
"a Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi Ferenc a nemesség és jobbágyság összekovácsolásával olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711-ben letették a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg-birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, és visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik."

100 éve ölték meg Tisza István miniszterelnököt, Tragédia volt elveszíteni az egyetlen magyart, akinek képessége lehetett volna megmenteni Magyarországból legalább a még megmenthetőt. Emlékére idézem a fiatal mai ügyvédtől, az erdélyi származású Fazakas Zoltántól: 
"A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni."
(a szobor leleplezésének pillanata 2014-ben)

1000
Örömmel jelzem, hogy elérte az 1000. letöltést a Gubcsi Lajos: 10 ÉVES KIRÁLY TRÓNOL című könyvem, a 13 ördögi év című történelmi sorozat 3. kötete - a máglyától Mohácsig: 1514-1526-os tragikus korszak 3. évéről 1517-ról, amikor II. Lajos a trónra lépett
http://mek.oszk.hu/15000/15089/15089.pdf

.,, a hír folytatása...