Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Díjak

A Magyar Művészetért Díjrendszer díjai 1987-2036

 

A Magyar Művészetért Díj 1987-2036

Kossuth Lajos-emlékszobor 2002-2010 – Herenddel

Széchényi Ferenc-emlékszobor 2002 – Herenddel

Bubik István-díj 2004-2014 – alapította Gubcsi Lajos

Bartók Béla-emlékdíj 2006-2012 – Herenddel

Kodály Zoltán-emlékdíj 2007-2011 - Herenddel

Árpád fejedelem-díj 2007-2036 - Herenddel

Mátyás király-díj 2008-2014 - Herenddel

Petőfi-díj 2009-2015 - Herenddel

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2036

Széchenyi István-emlékdíj 2010 - Herenddel

Rákóczi-díj 2010-2013 - Herenddel

Liszt Ferenc-emlékdíj 2011 - Herenddel

A Színész Díj 2012-2015 – Herenddel

Zrínyi Ilona-díj 2013-2036 – alapította Gubcsi Lajos és Györfi Sándor

A mai napon, Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján, 2013. február 18-án mi, Gubcsi Lajos író és Györfi Sándor szobrászművész megalapítottuk a Zrínyi Ilona-díjat. A díjat – amely Györfi Sándor bronz domborműve a legbátrabb és legnagyszerűbb magyar asszonyról - 2013 tavaszutón a munkácsi várban, 2013. június 7-én pedig Budapesten, A Magyar Művészetért székhelyén, egyben Szoborkertjében mutatjuk be a közvéleménynek.

A Zrínyi Ilona-díjat 2014-től legalább 20 éven keresztül kétévente egyszer adományozzuk azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő, vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek, akik, amelyek jelen korunkban mutatnak kimagasló példát a feleség hűségéből és az asszonyi nagyságból, a szabadságáért vérével harcoló Magyarország szolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsüléséből és gyarapításából, a gyermekei iránti feltétlen gondoskodásból. Mert Zrínyi Ilona éppen ebben volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelmekor, száműzetésében is megtörhetetlenül hű lánya hazájának.

Élete, ereje, hűsége példa minden korban.

                                             Gubcsi Lajos és Györfi Sándor, a díj alapítói

További hírek
AZ ÉLMÉNY
Kárpátalján adtam át az Ex Libris Díjakat hétvégén 10 nagyszerű közösségnek, magyar iskoláknak, kiemelkedő személyeknek, A Turul Expo megnyitójára időzítettük, Alkalmam volt látni a rengeteg kiállítót: egyszerű, dolgos embereket, akiket a sors arra kényszerített, hogy kezük erejével és eszükkel megéljenek az Isten háta mögött is - mert Ukrajnában a Kárpátalján magyarnak lenni az tényleg sors- és akaratpróba. Láttam munkájuk ezer gyümölcsét, termékét, szerényen felsorakoztatva, hadd lássa a világ: nem adják fel soha. Megélnek, mint apáik, ősapáik. És az út előre visz, csakis előre, akárhány torlaszt és iszonyú kátyót építettek is rá az elmúlt 100 év mohó, uralkodni vágyó, ott jöttmentnek számító "urai".
Megtisztelő volt ott lenni.

GYORSHÍR KÁRPÁTALJÁRÓL!
Tegnap Kárpátalján, Tiszapéterfalván egy nagy ünnepség keretében átadták Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat 10 kárpátaljai személyiségnek és közösségnek. Ez volt A Magyar Művészetért Díjrenszer 44. díjátadó ünnepe, melyre a kárpátaljai Turul Expo ünnepségei keretében, a megnyitó ünnepen került sor.
Részletes beszámoló később:
A DÍJAZOTTAK:
-Dayka Gábor Középiskola, Ungvár
-Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium 
-K. Debreceni Mihály újságíró, Csap
-László Károly református lelkész
-Erfán Ferenc, ungvári Boksay Múzeum igazgató
-Sütő János festőművész
-Ugocsa Hagyományőrző Egyesület, Péterfalva
-Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület
-Perényi Zsigmond Középiskola, Nagyszőlős
-Himineczné Engi Erika, Péterfalvi Művészeti Iskola zongoratanára

(a képen a díj és az egyik díjazott, K. Debreceni Mihály újságíró)


 -ez tavaly ilyenkor készült, én akkor voltam 70, Lél napra 7. ebből lett a tortán a 707, azaz a két 707-es ügynök

KOMMENTÁR NÉLKÜL - A 3DPast alkotócsoport, Varga Rolandék filmje Ópusztaszerről az 1000 évvel ezelőtti időből - NÉZD MEG!

A csoport 5 évvel ezelőtt kapta meg Gubcsi Lajos Ex Libris Díját, melyet Varga Roland és alkotótársai vettek át a budapesti gálán.

https://index.hu/urbanista/2019/06/06/opusztaszer_monostor_emlekpark_video/


Az egyik kedvenc képem a gáláinkról, A Magyar Művészetért tavalyi gáláján adtuk át a Zrínyi Ilona-díjat az erdélyi közélet ismert személyiségének, Sándor Krisztinának s szoborkertemben Budapesten, és ezt a napfény is nagyon élvezte.

 3 ÉVE ÍRTAM a közösségi oldalamra - Most, három évvel később, és 99 évvel később is ugyanúgy látom...   ÉS SZÍVEM SZERINT a magyarok jelentős része e napon gyászszalagot kötne.

"MIÉRT GYÁSZ?
1920. június 4-én itthon a megcsonkított, szétvert ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Ez tény.
Ha ránézek a térképre és a magyarok millióira a határunkon kívül rekesztve, akkor fel sem kell tennem a kérdést, hogy mi változott. SEMMI SEM VÁLTOZOTT.
EZÉRT június 4. számomra hazánk, szétszakított nemzetünk GYÁSZNAPJA.

A képen a következők lehetnek: szöveg