Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A MM Élőtárlata

 

Vándorúton – A Magyar Művészetért Élőtárlata

 

Árpádhalomtól Zetelakáig

 

A Magyar Művészetért Díjas festők, szobrászok, fotó-, ipar- és könyvművészek kiállítása a Kárpát-medencében.

 


 

A kiállító művészek között

 

Aknay János

 

Búza Barna                

 

Györfi Sándor            

 

Herendi Porcelánmanufaktúra:

 

Kokas Ignác

 

Kő Pál                       

 

Kubinyi Anna            

 

Makovecz Imre

 

Melocco Miklós

 

Péreli Zsuzsa

 

Schéner Mihály

 

Schrammel Imre

 

és művésztársaik alkotásaiból

 

(a mellékletben Melocco Miklós Krisztus-szobra)

 

 

 

Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlatának anyaga

 

Szobrászat:

 

Borbás Tibor:                Bartók Béla

 

Búza Barna:                  Tavaszi ölelés

 

Győrfi Sándor:              A játszma vége

                                   Főnix – Bubik István-díj

 

Herendi Porcelánmanufaktúra:

                         A Magyar Művészetért Díj

                         Árpád fejedelem-díj,

                         Mátyás király-díj,

                         Négy évszak

                         Sárkányváza

                    

Kő Pál:                         Számszeríj – Mohács, sírjel

 

Melocco Miklós           Krisztus

                     

Festészet:

Aknay János                  Kapcsolat - Hírnök

 

Czeizek György            Az első lelőtt repülőgép

 

Földi Péter                    Panelfecskék

 

Gubcsi Attila                 Gördülő kő – Czeizek György emlékére

       Az öreg sörös

       Napfényben

 

Kocsis Imre                   Mátyás király címerének meggyalázása

 

Kokas Ignác                   Váli táj I.

                                     Váli táj II.

 

Kovács Zsolt                 Napimádók

 

Lóránt János Demeter    Visszatérés

 

Makovecz Imre:            Rajzok

                                   SzigetvárI színház

                                   A fábólfaragott királyfi - díszlet

 

Schéner Mihály             Eljövel István király

                                                     Velencei karnevál

      Pipacsos rét

 

Sváby Lajos:                 Vigasztalás

 

Szkok Iván                          Tájrészlet

 

Vinczeffy László         Kozmosz

 

 

Iparművészet:

 

Kubinyi Anna:              Tömegsír

Péreli Zsuzsa:               Multiplex Madonna

Schrammel Imre:          Kerámiák

 

Könyvművészet:

 

Gubcsi Lajos:               A Magyar Művészetért Bibliofil sorozata – Ex Libris Díj

Szántó Tibor                 Biblia

 

Népművészet:

 

Páll Antal:                    Korondi alkotások

Páll Róza:                    Korondi alkotások

Zsitva Miklós              Szent György harca a sárkánnyal

 

 

Eredeti kézirat-könyvek:

Búza Barna

Gubcsi Lajos

Gyurkovics Tibor

Jókai Anna

Makovecz Imre

Nagy Gáspár

Schéner Mihály

Szakonyi Károly

Tőzsér Árpád

 

 

Az Élőtárlatnak külön, állandó helyen kiállított része a Magyar Művészetért Szoborkertjének szoborgyűjteménye, többek között Melocco Miklós, Kő Pál, Györfi Sándor, Schrammel Imre műveivel, Attila király, Szent István, Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Mária, Krisztus, a kun kapitányok szobraival, és az Árpád és fiai emlékmű, a pozsonyi csata és Árpád és fiai halálának 1100. évfordulójára.

 

 

IMRE ÁLMA

 

A nemzetjelkép

 

Kiállítás Makovecz Imre égtől a földig megrajzolt hitéről

 

 

„Elment az utolsó igaz nagy magyar – most aztán lehet igyekezni, hogy ki léphet a helyére”! – ezzel a címmel búcsúzott a Mestertől a kuratórium A Magyar Művészetért Díj közössége nevében., melyhez 1987-től alapítóként ő is tartozott, s melytől 1995-ben Életmű-díjat kapott.

Ha ilyent mondunk valakiről, az azt jelenti, hogy ő éltető erőnk. Ahogyan ugyancsak mi neveztük el őt: nemzetjelkép.

 

Minden nagy kornak megvannak a nemzetjelképei. Árpád, Szent István és László, Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Kossuth-Széchenyi-Petőfi, a 19. század végtelenül gazdag, mert a nemzet szellemi és politikai vezetése elkezdte saját népének anyanyelvén kifejezni magát sok évszázados elnyomás és megalázás után. Nem egyszerűen magát fejezte ki, hanem a nép vágyát a szabadságra, a megszabadulásra a gonosztól. Petőfinél még elválik a szabadság és a szerelem, a nemzet azonban éppen az ő hatására is szerelmes lett a szabadságába.

A 20. század mostoha a nemzet jelképeiben. De a legnagyobbakat útjára indította a múlt századforduló, köztük is Bartókot és Kodályt, majd Illyés Gyulát, mint új jelképeket Petőfi szellemében: ma is a nép a nemzet!

A 20. század második felében felfelé erősödő, izmosodó ívben látjuk Nagy László, Borsos Miklós, Kondor Béla, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Sütő András törékeny alkatát S egy különös úton eljutottunk egy tölgyfa törzséhez és koronájához, az égbe nyúló jurtához, a kupolák felülről világító szentélyéhez: Makovecz Imréhez. Népből származó tölgy-alkata, eltántoríthatatlan hűsége az őt nemző szülők, a szülő nemzet iránt, hihetetlen erővel feltörő és a világot bámulatba ejtő művészete, szellemi bátorsága minden helyzetben, szeretete magyarsága iránt, és megvetése az árulók iránt, kritikája az idegen szívű eszmék és jellemek iránt – ott van minden írásában, szavában, rajzában, megépített alkotásában.

Amikor 2003-ban a „Rajzok” című monumentális grafikai albumában összefoglalta álmait, akkor egy olyan világot tárt elénk, amelyben ő maga minden pillanatban benne élt, de amelyet mi nem láttunk így soha. Rajzainak egy része dedikálva A Magyar Művészetért Élőtárlatában kapott helyet. Temetése napján elhatároztuk: a jövőben „Imre álma” című vándorkiállítással emlékezünk a szellem általa képviselt erejére, rá, akit e sorok írója „atyai barátjának tekint”.

 

Makovecz Imre szelleme már örökké itt maradt, s a szellem tulajdonsága, hogy nem semmisíthető meg. A neki szentelt kiállítással megmutatjuk e szellemet a Kárpát-medence, egyszer talán az egész világ magyarságának. Eljutunk vele is oda is, mint más kiállításainkkal - a Vándorútonnal és az Élőtárlattal -, ahova csak a madár jár. A világ végére is, ami nekem jelképesen Háromkút a Gyimesek mentén, Bugac, a pusztám, és Homoródkarácsonyfalva 800 éves unitárius temploma az akkor megfestett Szent László freskókkal,. A nagy király örömmel szereti majd vele egy térben a tér mesterét látni ott is, s Imre álmában a magyar szentek mindig vele lesznek.

Budapest, 2011. Advent, Gubcsi Lajos

 

 

 

 

Balázs Péter színházi igazgató ünnepi beszéde a szolnoki bemutatón

 

Árpádhalomtól Zetelakáig. Sok éves előkészület után, a magyar művészek bámulatos összefogásának eredményeként, szeptember 27-én 12:45.-kor a Corvinus Egyetem aulájában nyílt meg, s egyben indult útjára a VÁNDORÚTON,  A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT ÉLŐTÁRLATA, mely a tervek szerint (időben korlátlanul, sok éven keresztül) a Kárpát-medence egészében, talán majd azon túl is látható lesz.

 

Jelszavuk szerint: Oda is eljutnak, ahová a madár se jár! Oda, ahová nem tud, nem akar eljutni egy nagy, jelentős kiállítás! Ezen esetben, a Corvinuson történt ünnepi bemutatkozás után, már indult is azonnal a Felvidékre, Királyfiakarcsára, onnan a ferencesek volt csodás templomába, Révkomáromba.

 

A tavaszt Erdélyben, Marosvásárhelyen, majd a Székelyföldön, Kalotaszegen köszönti, de előtte Szentendre, Szolnok, Székesfehérvár, Szentes, a magyar honvédség bázisai lesznek a megtisztelő állomásai. Az anyag páratlan a tekintetében is, hogy integrálja a „MAGYAR MŰVÉSZETÉRT” díjjal kitüntetett festők, iparművészek, fotó- és képzőművészek, építészek, szobrászok műveit, ezredfordulós névjegyeit, és, hogy tényleg el fog jutni oda is, ahol még nem nagyon járhattak eddigelé mások. Homoródkarácsonyfalvától Gyimesbükkig.

 

És a kíváncsi közönség többek között Aknay János, Búza Barna, Györfi Sándor, a Herendi Porcelánmanufaktúra, Kokas Ignác, Kő Pál, Kubinyi Anna, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Péreli Zsuzsa, Schéner Mihály, Schrammel Imre és művésztársaik alkotásait tekinthetik meg.

 

„A parázs most is ott lapul a fiatalok lelkében, csak le kell róluk fújni a hamut.” E szívemhez közelálló gondolatot Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató asszonytól hallottam, és azóta is nagy szeretettel melengetem a lelkem mélyén.

 

Nekünk, művészeknek ez a dolgunk, a tűz ismerete, tudása, vigyázása! S mikor eljön a pillanat, mindannyiunk számára más-más időpontban jelentkezik.

Az itt kiállító művészek, alkotók már sokszor bizonyították, hogy helyén van a szívük. Nemcsak a rajz-, és íróasztalnál, de a közösség, a nemzet életének megszámlálhatatlanul számos pillanatában tettek áldozatos hitükről tanúbizonyságot. Keveset beszéltek, ellenben sokat és bátran cselekedtek.

Ezek a művészek generációknak adtak, és adnak (mutatnak) példát, jelölték-jelölik ki számukra az irányt. És az sem véletlen, hogy most Önök itt ezen a helyen, a szolnoki repülőbázis közelében (ahonnan a magasságba, a szó szoros, és átvitt értelmében) a Mennyekbe emelkednek, még a szürke hétköznapokon is. Ezen a helyen az ő alkotásaikban gyönyörködhetünk!

 

És még valami, ami számomra mindennél beszédesebb! Alkotóik pénzzé is tehették volna művüket! Múzeumok falán is lóghatnának háborítatlanul. Befolyásos magángyűjtők szalonjaiban élvezhetnék az értő, vagy kevésbé értő figyelmet.

Mégsem ezt tették. Ezeket a műveket ők felajánlották. És ezek a művek elindultak útjukra, a magyar művészet élőtárlataként, Árpádhalomtól Zetelakáig, hogy hírt vigyenek, hogy fényt sugározzanak, hogy hitet, s reményt adjanak. „Evangélisták” Ők, olyan emberek, akiknek igazán szükségük van a szépségre, az örök értékek adta biztonságérzetre, a jövőbe vetett hitre.

S akkor nem hiányzik a téma, mert MINDEN témává válik.

Ezek a művészek, íme most, lefújták a hamut!

2011. 01 25.

 

 



További hírek

GALÁNTÁN OLYAN DÍJÁTADÓ ÜNNEPET SZERVEZTEK A Magyar Művészetért díjai, 41. gálánk számára, amely párját ritkítja azon mintegy 40 ünnep között, amelyet a határon túl szerveztünk az elmúlt 31 évben. Hálám a szervezőknek és a díjazottaknak!

https://mail.google.com/mail/u/0/…

https://mail.google.com/mail/u/0/…

Mindent kifejez az egyik nagyszerű díjazott, Jégh Izabella köszöntő beszéde:

„Hiszem és remélem, hogy aki küzd, annak pártfogói mindig magasabb hatalmak.
Nem hagyják elesni, vagy ha el is esik: ott teremnek mindjárt s rögtön felemelik.
És szárnyakat adnak csüggedő lelkének, hogy higgyen, reméljen… hiszek és remélek!“

Írja Pósa Lajos költő 
(Nyomorhoz című verse!)

Díj alapító Elnök Úr! 
Európai - parlamenti Képviselő Úr! 
Elnök Urak! 
Hölgyeim és Uraim, kedves csemadokosok!

Mi hittünk és reméltünk, ezért vagyunk még mindig itt! Ezért tudtunk és tudunk időtálló értékeket létrehozni, mert a Teremtő az, aki estünkből felemel, mellettünk áll és égi édesanyánk, akinek első királyunk, Szent István országunkat felajánlotta, óv és vigyázza lépteink.

Biztos vagyok benne, hogy mi, akiket e nagy megtiszteltetés ért, hogy az Ex libirs díj alapítójától vehettük át az elismerést, valamennyien érezzük, hogy munkánk csupán szélmalomharc lenne a sok-sok önfeláldozó munkatárs és az égiek segítsége nélkül.

Ez az elismerés általunk mindazoknak szól, akik tettek és akik tesznek annak érdekében, hogy anyanyelvünk, kultúránk és hagyományaink tovább éljenek. S nem csak a kultúra területén teszik, hanem a köz érdekében, vagy éppen egyházközösségekben munkálkodnak. Ez az elismerés egyben kötelez is bennünket! Kötelez hűnek maradni hitünkhöz, nyelvünkhöz, örökségünkhöz és tovább adni az utánunk jövőknek.

Mi csemadokosok tudjuk, hogy természetünk vas-tulajdonság: magas szilárdságú, rugalmas, szívós, jól mágnesező. Sőt, ha mágneses tere megszűnik vonzása azon túl is megmarad és még mindig képes másokat vonzani.

Szívós, mert az élet és a különböző politikai erők támasztotta buktatók ellenére is VAGYUNK.

Rugalmas, mert minden történelmi és politikai helyzetre rugalmasan reagáltunk. 
És szilárd, mert elhatározásunkat, hogy szülőföldünkön magyarként akarunk élni és érvényesülni nem ingathatta és nem ingathatja meg semmi sem. 
Ha nem így lett volna és nem így lenne, akkor most nem készülhetnénk arra, hogy a jövő év márciusában méltóképpen emlékezzünk majd meg Szövetségünk 70. évfordulójáról.

Szent II. János Pál szavaival élve: „Az emberiség jövője azokon az embereken múlik, akik az igazság alapján állnak, s akiknek életét áthatják azok a magas erkölcsi elvek, melyek a szívet képessé teszik az önfeláldozásig kitartó szeretetre.“

S azt már én teszem hozzá, hogy érzésem szerint ezek a gondolatok jellemzik a Csemadok-tagokat, mert a csemadok-munkát csak végtelen szeretettel, alázattal és hangyaszorgalommal lehet végezni.

A díjazottak nevében mondok köszönetet a díj alapítójának és mondok köszönetet azoknak, akik bennünket érdemesnek találtak arra, hogy ma itt állhattunk és a díjat, amely nem csak a miénk, átvehettük.

Köszönöm, hogy meghallgattak.


Rólam...
Wikipédián ezen webcímen vagyok megtalálható
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr._Gubcsi_Lajos
Köszönöm mindenki figyelmét most és mindörökké
(a fotó olyan régi első gyermekemmel, Anikóval, valamikor 1973-ból, hogy keveredik benne a Beatles- és Rolling Stones-hatás - pedig én az előző mellett döntöttem)
Gyermekemet pedig láthatóan a nemrégen hozott törvény már akkor is, előre kötelezte arra, hogy gondoskodjon szülőjéről.)

Fel, fel, Üdv, Felvidék!
Közeledünk a nagy gálához: okt. 4-n Galántán tartjuk A Magyar Művészetért 41. gáláját, amelyen 18 Ex Libris Díjat adományozunk - külön köszönetem Mézes Rudolfnak a profi előkészítésért: Az alábbiaknak nyújtjuk át:

Baranyay Alajos, Zsigárd
Borsányi Gyula, Pered
Botka Ferenc, Vágsellye
Hrbácsek-Noszek Magdolna, Nagymácséd
Hrubík Béla, Ipolynyék
Jégh Izabella, Pozsonypüspöki
Stirber Lajos, Komárom
Takács Zsuzsanna, Gúta
Török Alfréd, Léva
Vígh Sándor, Diószeg

Csemadok Deáki Alapszervezete
Csemadok Felsőszeli Alapszervezete
Csemadok Galántai Alapszervezete
Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete
Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete
Csemadok Szenci Alapszervezete
Csemadok Vízkeleti Alapszervezete
Terra Hírújság

Az ünnepség második részében mutatják be Csáky Pá Hit és hűség című színművét.


Hogy szép legyen a reggel: elképesztő zene és zenészek. S megemlítem, hogy Salamon Bajának Ex Libris Díjunkat, Balogh Kálmánnak Kodály-emlékdíjunkat adományoztuk a későbbi években

 https://www.facebook.com/kalmanbalogh/videos/2383682141649016/UzpfSTYzNDYxNzI2OTk3ODg5NToxOTIwMjAzMjQxNDIwMjg1/


HIHETETLEN! AHOL MI MAGYAROK VAGYUNK MAGA A VILÁGCSÚCS(ok halmaza)!
Mónus József csaknem 9ö0 méterre lőtte a nyílvesszőt.
Világcsúcsot döntött felesége is
És fia is,László
És tanítványa is, Prokaj Kiara
Laci és Kiara most júniusban vette át Ex Libris Díjunkat, Farkas pedig (Mónus József, A Mester) 2015-ben (ld yuutube-tudósításunkat - 
Mónus József portré
https://www.youtube.com/watch?v=4UZ-WEmbpMg&t=190s
A tudósítás a mostani csúcsokról: https://index.hu/…/…/09/04/monus_jozsef_uj_ijasz_vilagcsucs/

Mindent, de mindent egybevetve - ez a lényeg.

Őszintén szólva nem is tudom, ki ő a sok közül, de az enyém...