Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
MM és Gubcsi Lajos

ÖNÉLETRAJZ

 

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, újságíró, író, költő

 

e-mail cím: gubcsidr@iif.hu

Honlap: www.amm-gubcsi.hu


Tanulmányok:

 

1966 Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak

1970 német és orosz felsőfokú nyelvvizsga ugyanott
1973 MÚOSZ újságíró diploma

1975-78 MSZMP Politikai Főiskola
1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában

1980 angol felsőfokú nyelvvizsga

1987 címzetes egyetemi docens, Közgazdasági Egyetem

Szakmai tapasztalat, gyakorlat:

1970-74 a Magyar Rádió, külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora

1974-1980 a Magyar Tv külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora

1980-84 a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kiadójának és Nyomdájának általános, majd megbízott igazgatója

1984-89 a Magyar Ifjúság főszerkesztője, a KISZ KB, Intéző Bizottsága, majd Titkársága tagja
1980-84 a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége és VB tagja, az Ifjúsági Bizottság elnöke, 1997-2010 a Társaság Kommunikáció Szakosztályának elnöke

1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője, amely 2007 óta A Magyar Művészetért Kft., 2011 óta G Marketing & Média Kft. néven működik.

2007-2010 egyéni vállalkozó

2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője

2011-ben a Magyar Atlanti Tanács tagjává választották

 

Alapított közéleti szervezetei:

 

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987-1992 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány - 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj és az Árpád fejedelem-emlékdíj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2033 időszakra Ex Libris Díj alapítása

2010 Széchenyi István-emlékdíj és Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

 

Kapott elismerései:

 

1985 Közgazdász Díj

2004 Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja

2006 Ópusztaszerért Ezüstérem

2007 Tiszteletbeli Székely címben részesül

2007 Árpád fejedelem-éremben részesül

2008 a Selye János Egyetem Oklevélben részesül

2009 Kun főkapitányok Emlékérmében részesül

2011 Kurultaj Emléklapban részesül

 

Egyéb kulturális tevékenységek:

Az 1987-ben megalapított A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke, eddig 320 Magyar Művészetért Díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, és létrehoztak további 10 díjat. A Magyar Művészetért - művészeiből és támogatóiból – a teljesen autonóm, privát-civil, és egyben kifejezetten közösségi művészi és mecénási lét formája, 1992 óta be nem jegyzett baráti közösségként működik.

Bibliofil díszalbum sorozat (19 kötet) és egyéb kötetek írója, szerzője és kiadója, ezen belül különösen fontos az Üzenet a végekről című Pentalógia, Kárpát-medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozása országrészenként.

Díszalbumait évi 1500-2000 példányban ajándékozzák a Kárpát-medencében, elsősorban az új generációnak. Valamennyi műve jelen van a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak adományozta az Őseink nevű kőszoborpárt, Györfi Sándor monumentális alkotását, „Hun, magyar, kun őseink szeretett emlékére”.

 

-2006 Kun himnusz szövegének szerzője – zenéjét szerezte Szabados György

 

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll.

-2007. június 13-án felavatták A Magyar Művészetért Szoborkertjét, történelmi szoborcsoportját, ahol 2002 óta állítanak fel szobrokat

 

-2007-ben megalapították a valamennyi művészi ágat integrálni kívánó A Magyar Művészetért Élőtárlatát

 

-2010-ben megalapították A MM Vándorúton című kiállítását, 2011-ben pedig az „Imre álma” című Makovecz-kiállítást

-2008-ban támogatta a Székelyudvarhely főterén felállított Millennium-emlékművet.

35 könyv szerzője, 8 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.

 

Nős. Első házasságából 2 felnőtt, Anikó (1971) és Lajos Levente (1974) apja, a jelenlegi házasságából született: Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011); továbbá Gubcsi Annát és Gubcsi Pétert gyámjukként nevelte fel.

 

Gubcsi Lajos, Budapest, 2013. 02. 05.

 

Who is Who-ban

Gubcsi Lajos, Dr., PhD
F.: közgazdász, író, újságíró SzH.: Kiskunfélegyháza, 1948. jún. 7. CS.: Kiss Anikó GY.: Anikó (1971), Lajos Levente (1974), Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011) Sz.: Gubcsi Lajos, Fazekas Margit HF.: Gubtsy János, jász-kun kapitány a napóleoni háborúban IV.: 1966 Petőfi S. Gimn., Kiskunfélegyháza, 1970 MKKE, nemzetközi kapcsolatok szak, 1973 MÚOSZ, újságíró, 1975-78 MSZMP Pol. Főisk., 1978 MTA, közgazd.tud. kandidátusa, 1987 KE, címzetes egy-i docens SzE.: 1970-74 MR, külpol-i, közgazd-i szerkesztő, kommentátor, 1974-80 MTV, külpol., külgazd-i szerk., kommentátor, 1980-84 MTA Akadémiai Kiadó és Nyomda, ált., majd mb. igazgató, 1984-89 Magyar Ifjúság, főszerkesztő, KISZ KB Intéző Biz., majd Titkárság tagja, 1980-84 Magy. Közgazd-i Társ. elnökség és VB tagja, Ifj. Biz. elnöke, 1997-2010 Társaság Kommunikáció Szakoszt. elnöke, 1994-97 Magyar Művészetekért Kht., ügyvezető, 1997-2007 GL-4 Pü-i, Marketing Kft., ügyvezető, 2007- Magyar Művészetekért Kft. néven működik, 2007-10 egyéni váll., 2008-10 nyugdíj, 2010-2011, HM Zrínyi Kft., ügyvezető KT.: általa alapított szervezetek: 1970 Studium Generale, alapító elnök, 1973-78 Orsz. Előadói Iroda, 1987-88 Maradj köztünk! Alapítvány, 1987-89 Magister Alapítvány, 1987-92 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány, 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál, 2004 A Magyar Múvészetért-Bubik István Díj, 2005 Summum Bonum Díj, magyar orvosok elismerésére, 2006 Bartók Béla Emlékdíj a Herendi Porcelán manufaktúrával közösen, 2007 Kodály Zoltán Emlékdíj, Árpád fejedelem Emlékdíj, 2008 Mátyás király Díj, 2009 Petőfi Sándor emlékdíj, 2009-2033 időszakra Ex Libris Díj, 2010 Széchenyi István Emlékdíj, 2010 Rákóczi Ferenc Emlékdíj, 2011 Liszt Emlékdíj P.: 33 könyv, sok száz cikk, akadémia és intézeti tanulmánnyok, A láthatatlan pénz I. (1977), II. (1983), Üzenet Erdélyből, Aranykönyv-A magyar művészetért, Summa, Egy kun Pesten és Budán, Legényregény, Korom Magyarország fölött KI.: Közgazdász-díj (1985), Ópusztaszerért Ezüstérem (2006), Tb. székely (2007), Árpád fejedelem érem (2007), Selye János Egy. oklevelel (2008), Kun főkapitányok Emlékérme (2008), Kulturaj Emléklap (2011) HO.: gyermeknevelés NyT.: német, orosz, angol E-Mail: gubcsidr@iif.hu Website: www.amm-gubcsi.hu ■

 

A Magyar Művészetért díjrendszer díjai 2013-ban – a XXXI. Gála Budapesten jún. 7.

A Magyar Művészetért Díj

Lendvay József hegedűművész,

Schilling Árpád rendező

Szórádi Zsigmond szobrászművész

Ütő Gusztáv festőművész – Sepsiszentgyörgy

Nagy Ervin - Bubik-díj 

 Árpád fejedelem-díj

Külföldi Magyar Cserkészszövetség – USA, Közgyűlésükön 2013 március 2-án

Vizi E. Szilveszter

 A Színész Díj

Kiss Csaba, Szigligeti Színház, Nagyvárad

Kövesdi Szabó Mária, Thalia Színház, Kassa

Szűcs Nelli, Illyés Gyula Színház, Beregszász

Ex Libris Díj Kassán 

Balassa Zoltán

CSEMADOK Kassa

Csermely kórus

Márai Sándor Gimnázium

Szakkay József Szakközépiskola

és további 40 Ex Libris Díj szerte a világon, további nagyobb ünnepek pl. USA, Kanada, Marosvásárhely, Kolozsvár, Eszék, Munkács, Budapest

Rákóczi fejedelem-díj

Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás Királyhelmec, Felvidék

Petőfi Sándor-díj

Petőfi Sándor Kultúregyesület Versec, Erdély

Zrínyi Ilona-díj alapításának bejelentése Munkácson a várban és Budapesten a gálán

A 2013. június 7-i gálán felavatjuk a MM Szoborkertjének új művét, Kő Pál Aba Sámuelről készített szobrát.

 

További hírek
A Publimont egy reklámcég. Óriásplakátokat ragasztgatnak bérelt vagy talán saját felületekre is.

Simicska Lajos cége. Nem csak szócsöve, hanem a szava és a puskacsöve is egyben.

Éppen 7 éve történt.

2010-ben a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégének, a Zrínyi Kft-nek voltam azokban a napokban kinevezett igazgatója.

Simicskára hivatkozva megjelent ott a Publimont nevű cég két új vezetője, és - finoman, úri sejtetésekkel - Simicskára utalva előnyöket kértek a cégüknek, olcsó árakat, a szerződés megkerülését, hiszen nálunk, a mi óriásplakát helyeinkre is ragasztottak. A kedvezmény nyújtását elutasítottam. Arcukon világosan látszott,, hogy nem hagyják annyiban, az uruk nem akárki, Magyarország akkori kettes számú hatalma, a rettenthetetlen és rettegett Simicska Lajos.

Később igazuk lett, Simicska és újságíró bandái - s velük együtt más média-bandák - folyamatos, a kinyírásomat megcélzó támadások özönét indították ellenem, élükön az index-szel, a Magyar Nemzettel, a Népszabadsággal - érdekes társaság, nem? - és persze Simicska rádiójával, tévéjével, később a teljes közszolgálati médiumrendszerrel. 15 hónapos kemény küzdelemben győztek, ki is vágattak onnan az akkori, nekik engedelmes honvédelmi miniszterrel. Simicska tényleg No. 2 volt. Vele akarok én ujjat húzni? Vaze, neked - nekem - annyi! Hogy mennyi? Mi mennyi? Mi annyi?

Simicska most tovább tévelyeg. A Publimont persze az övé, és ragasztgatják a G-nap óta, hogy Orbán Viktornak és kormányának - bandájának - hova kellene eltűnnie. Most a Publimont-póráz ezt követeli meg tőlük és persze lapjaiktól, tévéjüktől. Az igazság kutyusai.

Micsoda szennyes 7 év ez így nekik? Vaú, vaú. Simicska már nem harap, csak a vaú, az maradt. Simicska-Publimont és más bandák? Ezért nyírtatok ki mindenkit, aki az utatokba került? Sekély e kéj. Milyen lefelé tartva? Szédülés?

Hatalmas erőfeszítéseket kíván egy diploma, mire a kezébe venné a már felnőtt diák. Venné, ha vehetné. De nem biztos, hogy veheti. Mert - hiába kiváló szakember esetleg - képtelen letenni a kötelező, feltételként előírt nyelvvizsgát. Megpróbálja, újra is, és mégsem megy. MERT EZ nem megy neki. És akkor a kiváló - leendő - mérnök feladja, és elmegy pl. fólia sátorba kertésznek. Ez konkrét példa. A szívem vérzik.
Értem én, hogy akik ezt így előírták fél évtizede, azt akarták, hogy tanuljon idegen nyelveket a magyar! De így, ilyen áron? Így talán ne. Megpróbálják menteni a rendszert, kedvezményeket adnak, de láthatóan sikertelen. Riasztó számokat olvastam!!!!!!

Kb. 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert a tanulmányait sikeresen elvégző diáknak hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga. 
Egy évvel korábban 9.500-an, 2014-ben 8.500-an nem vehették át emiatt a diplomájukat. Csupán e három év alatt 30.000 kettétört élet.

 

Nem kellene elgondolkodnia azoknak, akik ezt így előírták? - De bizony!

 

Utóirat:

Közlöm itt a Kanadában élő nagyszerű történész, a Corvinus Library alapító elnöke hozzászólását, amit máshol, egy levélben tett meg a fentiekhez, s amit akár javaslatnak is tekintenék: "Csatlakozom Gubcsi Lajos véleményéhez azzal a megjegyzéssel, hogy legtöbb diplomás sohasem fog tanulmányokat, cikkeket, könyveket írni idegen nyelven.. Viszont az idegen nyelvek olvasására szükség van a szakmai tájékozódás miatt. Tehát, véleményem szerint elegendő lenne, ha valaki a szakmájának megfelelő olvasási tudással rendelkezik. Ezt a tudást sokkal könnyebben lehet megszerezni.

Tisztelettel

Magyaródy Szabolcs
42 Juanita Dr.
Hamilton, ON L9C 2G3
Canada

 

 

 Gubcsi Lajos fényképe.


PÁSZKA LEHEL Árpád fejedelem-díja
Világhírű lovasíjász, a sepsiszentgyörgyi Saggitis Siculorum Egyesület elnöke. Célja minél szélesebb körben népszerűsíteni a honfoglaláskori ősök által képviselt lovasíjászatot. A székelyföldi lovasíjászat felemelése, a székely virtus bizonyítása nemzetköz szinten is – ezek az eszmék hajtják abban, hogy egyre magasabbra tegye a mércét, és folyamatosan fejlődjön a magyar harcművészetnek tartott lovasíjászat terén.
1982-ben született, 2006 óta foglalkozik lovasíjászattal, 2008-ban lett a Kassai-iskola tagja.
Semmi kétség, ez a fickó őrült – mondták róla már akkor, amikor évekkel ezelőtt feltűnt a színen, a lovas napok, a falunapok, a lovas események programját színesíteni lovas-harcászati bemutatókkal. - írta akkor a tudósító, Csibi Márti.

A világrekord 2í15-ben született: Pászka Lehel Sepsiszentgyörgy mellett az Óriás-pincetetőn egy négyszáz méteres pályán kantár és nyereg nélkül vágtázó lóról 37,74 másodperc alatt 15 célzott lövést adott le, és mindannyiszor célba talált.

Pászka Lehel szavait idézem azokból a pillanatokból, amikor a székelyek világrekordere lett, Guinness-rekordot beállítva:

"Ha valaki ki szeretné próbálni, de nincs felszerelése, akkor csak annyit tegyen, hogy vesz egy karikagyűrűt a bal kezébe, egy horgolótűt a jobb kezébe, és teljes vágtában, tizenöt alkalommal megpróbálja beledugni a kötőtűt a gyűrűbe. A lóval való kapcsolat magas szintű volt már őseink idejében: ha egy lóról levesszük a nyerget, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy tudunk lovagolni. Ha a kantárt is levesszük, és így is tudjuk irányítani lovunkat, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy nagyon komoly kapcsolat van közöttünk. Mutassuk meg, hogy a székely lovas nemzet volt... a lovasíjászat tette lehetővé a magyarok megmaradását a Kárpát-medencében. Ez az a harcmodor, amivel a Pozsonyi csatában, a honfoglalás sorsdöntő csatájában a magyarok egyesült serege győzni tudott. A lóról való íjászatban felülmúlhatatlanok voltak. ...Tegyük fel a kérdést: az őseink mit gondolnának rólunk, ha látnának? Éljünk úgy, hogy azt gondolhassák rólunk, amit mi is szeretnénk, hogy rólunk gondoljanak – fogalmazta meg életcélját Pászka Lehel, akit – miközben lélekben már a Székely Vágtára készül – kérek az Árpád fejedelem-díj átvételére. (elhangzott 2017. júl. 8-án, a díjat Gubcsi Lajos, az alapító adta át Kézdivásárhelyen)

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2038

Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék és a nagyvilág magyarjainak

 

3D Past.com alkotó stáb

72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat - Ausztria

Ábrám Zoltán professzor

Ádám Zita

Ady Endre Líceum - Nagyvárad

Ághegy-Liget Baráti Társaság, Svédország

Alföldi Nyomda, Debrecen

Ambrus Ágnes

Amerikai Magyar Társaság – Cleveland

Antal Imre és Ágnes

Apa Vilmos

Áprily Lajos Általános Iskola

Aradi Alma Mater Alapítványnak

Arany János Gimnázium – Nagyszalonta

Aranyossy Szabolcs

Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziun

Ars Renata együttes - Virágh László

B. Kovács István

Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

Bakó Pál

Balassa Zoltán

Balázs Áron

Balázs F. Attila

Balázs József

Balázsné Sziráki Ágnes

Bálint Péter

Balogh Miklós

Bánffyhunyad református temploma

Banner Zoltán

Barabási Albert-László

Bartha Julianna-Habakuk Bábegyüttes

Bástya Egyesület és Szórványkollégium Vice

Bayer József 

Bede-Fazekas Zsolt - Független Magyar Rádió

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Belcanto Egyesület

Bencze Mihály

Benkő Emőke

Benkő László

Berki Krisztián

Bernády Alapítvány

Bíró László

Bocsárszky Attila

Bodor Péter Egyesület

Bodza Klára

Bodzsár Gyula

Bogár László

Bogdán József

Boráros Imre

Boros Csaba

Borsos Gábor

Borsos Géza

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

Botlik József

Böjte Lídia-Kemény János Művelődési Egyesület

Brassói Áprily Lajos Főgimnázium

Brogyányi Mihály

Bukaresti Tv Magyar Adások Szerkesztősége

Burg Castellum öröksége

Busa Viktor – posztumusz díj

Civilek Háromszékért Szövetség

Constantinum Gimnázium

Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes

Corvinus Library – Magyaródy Szabolcs

Credo együttes, Ungvár

Csaba László

Csallóközi hagyományőrzők

Csányi Sándor Alapítvány

Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

Csépe László

Cserháti Ferenc centuriai c. püspök

Csíki Hajnal

Csíkszeredai könyvtár

Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium

Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Csoóri Sándor ifjú

Csúcs Mária

Csúsz László

Csutorás Tábor

Csűrszínház-Mikháza

Dálnok – Dózsa népe

Damó Gyula, Kisborsnyó

Dániel Erzsébet

Dancs Rózsa

Debreceni Canto Armonico énekegyüttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dávid Júlia

Demján Sándor Alapítvány

Dévai Nagy Kamilla

Dinnyés József

Domokos Pál Péter citera együttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dormán László

Draskóczy Lídia

Duna Tv TÉRkép műsor

Durku Csilla Mária

Ekler Dezső

Endrei Judit

Eötvös Kollégium


A Magyar Művészetért Díjrendszer XXXVIII., marosvásárhelyi gálájából

 

Bakó Pál atya, ferences szerzetes

            Marossárpatakon született 1954. július 23-án, apai ágon asztalos, anyai ágon gyógyítással foglalkozó szülők, nagyszülők gyermekeként. Mélyen vallásos családi háttérrel. A segítőkészséget családi örökségként megöröklő gyerekként folyamatosan tapasztalhatta a család szociális érzékenységét, elkötelezettségét. Úgy a szegények, mint a munkát vállaló roma/cigány falubeliek irányába. Szászrégeni középiskolai tanulmányai után két évig a marosvásárhelyi kábelgyár, előbb szakképzetlen, majd szakképzett munkásaként dolgozott, 1975-ben kezdve el teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. 1981-ben szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Csíkszeredai, brádi, orotvai egyházmegyés papi tevékenysége után 1990-ben kérte felvételét a ferences rendbe, ahol 1994-ben végleges fogadalmat tett. Szerzetesi névként választotta a Pál nevet, s azóta mindenki Pál atyaként ismeri.

        Már a végleges fogadalomtétel előtt a marosvásárhelyi ferences Szent Imre plébánia vezetője, házfőnöke, ahol 1994-től a rendházhoz tartozó szegény-konyhát kezdte el működtetni. Párhuzamosan intenzív cigány-pasztorációt kezdeményezett, amelyet 2003-i úgy Marosvásárhelyen, mint Kerelőszentpálon is végzett. Párhuzamosan 1994-től szintén 2003-ig a börtönpasztorációt is felvállalta. 2003-2005 között a csíksomlyói kolostor házfőnöke, majd Déván és Désen teljesített szolgálatot. 2009-től a kolozsvári rendházban végzi tevékenységét.

     Az 1998-ban létrejött a marosvásárhelyi ferences rendház keretében a Szent Erzsébet Társulás, ahol a félárva, árva elhagyott gyerekek gondozása kezdődhetett el. A társulás 2001-ben önállósult, s azóta folyamatosan bővül. Jelenleg 40 gyereket, fiatalt gondoznak 10 családjellegű házban Marosvásárhelyen és Marossárpatakon. A Szent Erzsébet Társulást szívügyének tekintve, azt folyamatosan koordinálja, függetlenül attól, hogy a rend hol igényli jelenlétét, szolgálatát.

    Pál atya családi gyökerekből is merített szociális érzékenysége és tevékenysége a Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait segíti folyamatosan a méltó emberi élethez. A társadalmi integráció részeként felvállalt börtönpasztoráció és cigány-pasztoráció mellett az általa megálmodott, működtetett Szent Erzsébet Társulat keretén belül a családi biztonságot nélkülöző magára hagyott, árva és félárva gyerekeknek nyújt lehetőséget annak a szeretetnek a megtapasztalására, amely a felnövekvő gyerekeknek, fiataloknak megadhatja saját értékességüknek tudatát.

 

Plesch Katalin-EMKE Beszterce-Naszód megyei szervezetének laudációja

 

Sokszor elgondolkodom milyen nagy a hite és a magyarság ügye melletti elkötelezettsége  Plesch Katalinnak, aki szívósan, következetesen dolgozik, a sokszor már magyarul sem beszélő, de még magát magyarnak valló nemzettársainkért, akik mélyszórványban, peremközösségekként élnek Beszterce Naszód vármegyében. Plesch Katalin,  minden lehetőséget megragad arra, hogy erősítse  és tartsa a lelket a besztercei szórványban, hogy felmutassa, mint a Beszterce Naszód megyei EMKE elnöke azokat az értékeket amelyek menstvárai lehetnek ott élő magyaroknak. Mint a tenyerét, úgy ismeri az egész megyét és annak múltját.  Könyvbemutatók szervez, képzőművészeti és fotótárlatok rendez. Egyik fontos tárlat volt a besztercei magyar színjátszást bemutató korabeli plakát és fénykép kiállítás. A Magyar Kultúra Napját például öt énnekkar fellépésével szervezte meg társaival együtt. Reményik Sándor születésének 125. évfordulóján Radnaborbereken, ahol a költő sokat pihent és alkotott, három napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a kisebbségi létünkben oly sok reményt adó költőről. Ismerjük meg értékeinket, a megye híres szülötteit elvét érvényesítve számos fontos személyiségre emlékeztek már Besztercén és a megyében. Legközelebb a szögmérő feltalálójára gróf Teleki Ferenc költőre és matematikusra emlékeznek és helyeznek majd el emléktáblát a romai katolikus templomban.  A besztercei EMKE rendszeresen ápolja a szeretfalvi Magyar Honvéd Sírkertet és minden év szeptemberében kegyelettel emlékezik az elesettekre. Plesch Katalin mindent megtesz azért, hogy a román többség érdeklődő  rétegével megismertesse a magyar kultúra különböző szegmenseit. Magyarságát nem hivalkodva, de büszkén hordozza, munkája egyszerre nemzetmentő és építő. Megérdemelten veheti át most az Ex Libris Díjat.

 

 

EMKE Maros megyei szervezete

 

Az  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1989-es változások után vagyonától megfosztva, kényszerű hallgatásból éledt fel újra és lépett Maros megyében is arra az útra, amelyet alapító elődeik kijelöltek. Haller Károly, Kolozsvár legnagyobb polgármestere 1884-ben egy közművelődési egyesület alakítására való felhívásában írta: ” hazafias lelkesedéssel és kitartó munkássággal  a cselekvés terére kell lépnünk”

  A Maros megyei első vezetőség, Szabó György Pál elnök kezdeményezésére elindította a Gyöngykoszorú népzene – és néptánc találkozókat, amely az egész megyére kiterjedő, ma már önszerveződő, napjainkig tartó, és egyedülálló, hagyományőrző mozgalom a romániai magyar közművelődésben.

A város és megye életében hiánypotló eseményeket szervez a Maros megyei EMKE: a Marosvásárhelyi Napok alatt Kilyén Ilka kezdeményezésére először szervezett a magyar közösséget megszólító programokat, amelyek azóta is élnek és vonzóak, mint például a több ezer embert együtt éneklésre buzdító magyar nóta est a nyári színpadon később a Kultúrpalotában, vagy a magyar kézművesek vására. Először szerveztek Marosvásárhelyen térzenét, népdal vetélkedőt kisiskolások számára, amely ma  a Tóth Erzsébet nevét viseli. Nem felejtkezhetünk el az énekelt versek fesztiváljáról, a szavaló versenyekről kiállításokról, könyvbemutatókról. Fiatal tehetségek tavasza címmel Március 15-e tiszteletére a Kultúrpalotában felvonultatták, több éven át  a megye ügyes tanulóit, diákjait. Nagyszabású Anyák napi rendezvény , sőt, először az Apák napjának megünneplése,  ugyancsak először a Magyar Kultúra Napjának a megünneplése is a Maros megyei EMKE népszolgálatát dicséri. Két köztéri szobrot állítattak, dr. Ábrám Zoltán és Ábrám Noémi kezdeményezésére: Petőfi Sándor szobrát és a Római Katolikus Sírkertben található Don-kanyari áldozatok emlékművét. Ismertető kiadványokat, népdalokat tartalmazó CD-t jelentettek meg. Fazakas Ildikó vezetésével, több mint 6 éve, citera együttesük alakult. A Fagyöngy citera zenekar ma már fontos része Marosvásárhely és a megye kulturális életének.

Az EMKE vezetését, a szervezéseket mindig önkéntes alapon bonyolították le vallván és vállalván a jelmondatot: „ Ki a köznek él, annak élni érdemes” (Szász Pál)

A díjat a jelenlegi elnök Kilyén Ilka veszi át.

 

Csűrszínház

 

2003-ban indult a  Nyárádmentén levő Mikházán  Szélyes Ferenc mikházi gyökerekkel bíró színművész kezdeményezésére a csűrszínházi mozgalom. Évente, a nyári évadszünetben egy régi csűr előtt „színpadra” állítottak egy-egy színdarabot azzal a céllal, hogy közelebb vigyék a színházat a közönséghez.

2007-ben létrejött a Csűrszínházi Egyesület, és a színházi előadások az évek során kiegészültek képzőművészeti népművészet és fotókiállítással  divat-és könyvbemutatókkal.

A Maros Megyei Tanács, a Nyárádremetei Polgármesteri Hivatal és a Marosvásárhelyi Rotary Téka Klub, valamint a Művelődési Minisztérium támogatásának köszönhetően a mikházi iskola udvarán álló csűrt átépítették. Így jött létre a Mikházi Csűrszínház.

Állandósult a Maros Megyei Múzeummal közösen szervezett Romai Fesztivál, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete által rendezett gazdanap, az Artecotur Egyesület által rendezett diákszínjátszó-, vagy a Bekecs Néptánc színház néptánc tábora, legújabban pedig filmnapot, kortárs zenei fesztivált is szerveznek. A programok májustól októberig tartanak.

A Mikházi Csűrszínházi Egyesület szándéka, az összmagyar kultúra ápolása, az erdélyi magyarság helyben maradásának ösztönzése, az ifjúság szellemi gyarapítása és egy fontos térség gazdasági fellendítése.  A szervezést Szélyes Ferenc mellett minden évben felvállalja Vajda György újságíró, Szélyes Andrea-Natália díszlettervező, bábszínművész és mindazok, akik leteszik a garast e jó ügy mellett.

 

Bartha Julianna és a Habakuk Bábegyüttes

 

Szerényen, népmesék alakjai mögé bújva több mint húsz esztendeje végez népnevelői munkát Bartha Julianna. Ötéves korában baleset érte. Az éppen akkor meginduló Marosvásárhelyi Rádió (1958) gyermek és mese műsorai jelentették az egy évig  ágyhoz kötött kislánynak a szórakozást, az örömöt. Rongybabákat készített magának és önmaga szórakoztatására eljátszotta a meséket. Amikor a 89-es változás után magához tért és szervezkedni kezdett az erdélyi magyarság, Marosvásárhelyen megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, amelynek alapító tagjaként egy kézimunka kiállítás keretében bábokat állított ki Bartha Julianna. A kiállítást megtekintő tanító és óvónőképzős lányok szorgalmazták, hogy a bábkészítés csínját-bínját tanítsa meg nekik is. Kezdetben szemléltető eszközként használt bábuk egyre sokasodtak és teret követeltek maguknak. Megalakult a Habakuk bábjátszó csoport 1996-ban 2004-ben pedig önálló egyesületté vált. Ettől kezdve Bartha Julianna nemcsak kézügyességére alapozott, hanem fejlesztette tudását. Szakkönyvekből tanult, továbbképzőkön vett részt, bábos találkozókon figyelt mások tapasztalataira.  Kisgyermekekkel ismerteti meg a bábmozgatást, a bábszínészetet, akik az oktatójuk segítségével dramatizált meséket adnak elő a város iskoláiban, óvodáiban, valamint számtalan szórványtelepülésen is. Mennyire hiteles szórakoztatás és nevelési forma ez. Kisgyermekek kisgyermekeknek. Mögöttük pedig ott áll az irányító-oktató, aki nem vágyik sem hírnévre sem tapsra, csak át szeretné adni azt a sok szeretet, amit gyermekkorában nagymamájától, édesanyjától kapott. Az eltelt húsz év alatt legalább háromszáz gyermek szerette meg általa a bábkészítést és mozgatást, és a hétvégi találkozókon valamint az alkotótáborokban egyre többet tudott meg erről a csodálatos, sokszor mostohán kezelt művészetről, a magyar és egyetemes népmesekincsről. Akik 1996-ban és utána is mellé szegődtek ma maguk is oktatók, művészek, dolgozó felnőttek és tovább viszik azt a Julikától ellesett , megtanult mintát, hogy a legjobb pedagógia módszer a szeretet.


Idei díjátadó gálánk - 30. évünkben - két részletben zajlik Erdélyben: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, és július 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban.

Most a kézdivásárhelyi gála díjazottainak névsorát tesszük közzé, íme:

 

Árpád fejedelem-díj

Pászka Lehel lovasíjász

 

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja

Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Gyűjtemények Háza, Kézdivásárhely

Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad

Nagy Mózes Elméleti Líceum

Romániai Magyar Pedagógus Szövetség

Szabó Enikő színművésznő

Szima Csaba helytörténész

Sántha Attila költő, történész

Veres István séf

Vetró Bodoni András képzőművész

 

A gálát megnyitja: Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Gubcsi Lajos, a díjak alapító elnöke.

(a fotón az Árpád fejedelem-díj, e herendi alkotás látható, valamint az Ex Libris Díj logója - Ötvös Nagy Ferenc alkotása)