Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
MM és Gubcsi Lajos

ÖNÉLETRAJZ

 

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, újságíró, író, költő

 

e-mail cím: gubcsidr@iif.hu

Honlap: www.amm-gubcsi.hu


Tanulmányok:

 

1966 Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak

1970 német és orosz felsőfokú nyelvvizsga ugyanott
1973 MÚOSZ újságíró diploma

1975-78 MSZMP Politikai Főiskola
1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában

1980 angol felsőfokú nyelvvizsga

1987 címzetes egyetemi docens, Közgazdasági Egyetem

Szakmai tapasztalat, gyakorlat:

1970-74 a Magyar Rádió, külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora

1974-1980 a Magyar Tv külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora

1980-84 a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kiadójának és Nyomdájának általános, majd megbízott igazgatója

1984-89 a Magyar Ifjúság főszerkesztője, a KISZ KB, Intéző Bizottsága, majd Titkársága tagja
1980-84 a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége és VB tagja, az Ifjúsági Bizottság elnöke, 1997-2010 a Társaság Kommunikáció Szakosztályának elnöke

1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője, amely 2007 óta A Magyar Művészetért Kft., 2011 óta G Marketing & Média Kft. néven működik.

2007-2010 egyéni vállalkozó

2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője

2011-ben a Magyar Atlanti Tanács tagjává választották

 

Alapított közéleti szervezetei:

 

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987-1992 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány - 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj és az Árpád fejedelem-emlékdíj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2033 időszakra Ex Libris Díj alapítása

2010 Széchenyi István-emlékdíj és Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

 

Kapott elismerései:

 

1985 Közgazdász Díj

2004 Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja

2006 Ópusztaszerért Ezüstérem

2007 Tiszteletbeli Székely címben részesül

2007 Árpád fejedelem-éremben részesül

2008 a Selye János Egyetem Oklevélben részesül

2009 Kun főkapitányok Emlékérmében részesül

2011 Kurultaj Emléklapban részesül

 

Egyéb kulturális tevékenységek:

Az 1987-ben megalapított A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke, eddig 320 Magyar Művészetért Díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, és létrehoztak további 10 díjat. A Magyar Művészetért - művészeiből és támogatóiból – a teljesen autonóm, privát-civil, és egyben kifejezetten közösségi művészi és mecénási lét formája, 1992 óta be nem jegyzett baráti közösségként működik.

Bibliofil díszalbum sorozat (19 kötet) és egyéb kötetek írója, szerzője és kiadója, ezen belül különösen fontos az Üzenet a végekről című Pentalógia, Kárpát-medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozása országrészenként.

Díszalbumait évi 1500-2000 példányban ajándékozzák a Kárpát-medencében, elsősorban az új generációnak. Valamennyi műve jelen van a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak adományozta az Őseink nevű kőszoborpárt, Györfi Sándor monumentális alkotását, „Hun, magyar, kun őseink szeretett emlékére”.

 

-2006 Kun himnusz szövegének szerzője – zenéjét szerezte Szabados György

 

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll.

-2007. június 13-án felavatták A Magyar Művészetért Szoborkertjét, történelmi szoborcsoportját, ahol 2002 óta állítanak fel szobrokat

 

-2007-ben megalapították a valamennyi művészi ágat integrálni kívánó A Magyar Művészetért Élőtárlatát

 

-2010-ben megalapították A MM Vándorúton című kiállítását, 2011-ben pedig az „Imre álma” című Makovecz-kiállítást

-2008-ban támogatta a Székelyudvarhely főterén felállított Millennium-emlékművet.

35 könyv szerzője, 8 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.

 

Nős. Első házasságából 2 felnőtt, Anikó (1971) és Lajos Levente (1974) apja, a jelenlegi házasságából született: Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011); továbbá Gubcsi Annát és Gubcsi Pétert gyámjukként nevelte fel.

 

Gubcsi Lajos, Budapest, 2013. 02. 05.

 

Who is Who-ban

Gubcsi Lajos, Dr., PhD
F.: közgazdász, író, újságíró SzH.: Kiskunfélegyháza, 1948. jún. 7. CS.: Kiss Anikó GY.: Anikó (1971), Lajos Levente (1974), Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011) Sz.: Gubcsi Lajos, Fazekas Margit HF.: Gubtsy János, jász-kun kapitány a napóleoni háborúban IV.: 1966 Petőfi S. Gimn., Kiskunfélegyháza, 1970 MKKE, nemzetközi kapcsolatok szak, 1973 MÚOSZ, újságíró, 1975-78 MSZMP Pol. Főisk., 1978 MTA, közgazd.tud. kandidátusa, 1987 KE, címzetes egy-i docens SzE.: 1970-74 MR, külpol-i, közgazd-i szerkesztő, kommentátor, 1974-80 MTV, külpol., külgazd-i szerk., kommentátor, 1980-84 MTA Akadémiai Kiadó és Nyomda, ált., majd mb. igazgató, 1984-89 Magyar Ifjúság, főszerkesztő, KISZ KB Intéző Biz., majd Titkárság tagja, 1980-84 Magy. Közgazd-i Társ. elnökség és VB tagja, Ifj. Biz. elnöke, 1997-2010 Társaság Kommunikáció Szakoszt. elnöke, 1994-97 Magyar Művészetekért Kht., ügyvezető, 1997-2007 GL-4 Pü-i, Marketing Kft., ügyvezető, 2007- Magyar Művészetekért Kft. néven működik, 2007-10 egyéni váll., 2008-10 nyugdíj, 2010-2011, HM Zrínyi Kft., ügyvezető KT.: általa alapított szervezetek: 1970 Studium Generale, alapító elnök, 1973-78 Orsz. Előadói Iroda, 1987-88 Maradj köztünk! Alapítvány, 1987-89 Magister Alapítvány, 1987-92 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány, 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál, 2004 A Magyar Múvészetért-Bubik István Díj, 2005 Summum Bonum Díj, magyar orvosok elismerésére, 2006 Bartók Béla Emlékdíj a Herendi Porcelán manufaktúrával közösen, 2007 Kodály Zoltán Emlékdíj, Árpád fejedelem Emlékdíj, 2008 Mátyás király Díj, 2009 Petőfi Sándor emlékdíj, 2009-2033 időszakra Ex Libris Díj, 2010 Széchenyi István Emlékdíj, 2010 Rákóczi Ferenc Emlékdíj, 2011 Liszt Emlékdíj P.: 33 könyv, sok száz cikk, akadémia és intézeti tanulmánnyok, A láthatatlan pénz I. (1977), II. (1983), Üzenet Erdélyből, Aranykönyv-A magyar művészetért, Summa, Egy kun Pesten és Budán, Legényregény, Korom Magyarország fölött KI.: Közgazdász-díj (1985), Ópusztaszerért Ezüstérem (2006), Tb. székely (2007), Árpád fejedelem érem (2007), Selye János Egy. oklevelel (2008), Kun főkapitányok Emlékérme (2008), Kulturaj Emléklap (2011) HO.: gyermeknevelés NyT.: német, orosz, angol E-Mail: gubcsidr@iif.hu Website: www.amm-gubcsi.hu ■

 

A Magyar Művészetért díjrendszer díjai 2013-ban – a XXXI. Gála Budapesten jún. 7.

A Magyar Művészetért Díj

Lendvay József hegedűművész,

Schilling Árpád rendező

Szórádi Zsigmond szobrászművész

Ütő Gusztáv festőművész – Sepsiszentgyörgy

Nagy Ervin - Bubik-díj 

 Árpád fejedelem-díj

Külföldi Magyar Cserkészszövetség – USA, Közgyűlésükön 2013 március 2-án

Vizi E. Szilveszter

 A Színész Díj

Kiss Csaba, Szigligeti Színház, Nagyvárad

Kövesdi Szabó Mária, Thalia Színház, Kassa

Szűcs Nelli, Illyés Gyula Színház, Beregszász

Ex Libris Díj Kassán 

Balassa Zoltán

CSEMADOK Kassa

Csermely kórus

Márai Sándor Gimnázium

Szakkay József Szakközépiskola

és további 40 Ex Libris Díj szerte a világon, további nagyobb ünnepek pl. USA, Kanada, Marosvásárhely, Kolozsvár, Eszék, Munkács, Budapest

Rákóczi fejedelem-díj

Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás Királyhelmec, Felvidék

Petőfi Sándor-díj

Petőfi Sándor Kultúregyesület Versec, Erdély

Zrínyi Ilona-díj alapításának bejelentése Munkácson a várban és Budapesten a gálán

A 2013. június 7-i gálán felavatjuk a MM Szoborkertjének új művét, Kő Pál Aba Sámuelről készített szobrát.

 

További hírek
MERT EZ A MI KÜZDELMES MÚLTUNK ITT!
http://mek.oszk.hu/18600/18685

MINDEN BARÁTOTOKNAK, AKI NEM TUD MAGYARUL
MEGJELENT ANGOLUL IS MAGYARORSZÁG HONVÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - küldd el a nagy világba...
A napokban magyarul, és most íme angolul is megjelent a nagy album. Egyetlen kattintás, és továbbíthatjátok az egész világ felé!!!

1122 years - For the Homeland unto Death : Hungary in the Carpathian Basin / szerkesztő Gubcsi Lajos
http://mek.oszk.hu/18600/18685

(a képen Hunyadi János szobra, Mihályi Gábor alkotása a szoborkertemben)

BARÁTAIM AZ FB-N! MÉG NEM VOLT PÉLDA RÁ, hogy egy könyvem letöltése két nap alatt meghaladja az 500-t! Mert íme, ez történt most a legújabbal Köszönöm!
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686
HÁLÁBÓL hamarosan vaskos meglepetéssel szolgálok! Már a hét végére! (a fotón Szent István a szoborkertemben)

 

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

Részlet a magyarok 1918. dec. 22-i kolozsvári kiáltványából, melyet a románok dec. 1-én Gyulafehérváron deklarált elszakadására - pontosabban Erdély erőszakos elszakításának kísérletére válaszul fogalmaztak meg:

 „Kelet-Magyarországnak Kolozsvárt 1918. december 22-én összesereglett különböző vallású és fajú népei kijelentik a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján, hogy Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden ittlakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelenti a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült Erdélyi Magyar Székely Nemzeti Tanácsot, illetőleg annak 1918. december hó 18-án megválasztott központi kormányzó tanácsát.”

Képtalálat a következőre: „mátyás király Kolozsvári szobra”


ÚJABB 1000
1000. letöltéséhez érkezett egy igen fontos könyvem A Magyar Művészetért 31 évének utóbbi 5 évéről 2012-2017 között
Gubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszer
http://mek.oszk.hu/17400/17494
(a logónk Ötvös Nagy Ferenc alkotása, 2005-ig ez volt maga a díj is - és 2006 óta a díj herendi alkotás)


AMIT MINDENEKELŐTT ÉS MINDENKINEK AJÁNLOK - HOGYAN VÉDTÜK HAZÁNKAT 1122 ÉVEN ÁT - MOST JELENT MEG 
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

(a mellékelt képen Szent István, valamint Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi bronz szobra A Magyar Művészetért Szoborkertjében)


A lemészárolt jogalap
Az a bizonyos Vitéz Mihály "erdélyi fejedelem", akiből a románok levezetik a gyulafehérvári jogosultságukat és Erdély elrablását.
Mert meddig is volt ő "Erdély fejedelme" Habsburg támogatással? 1599 őszétől 1600 tavaszáig, mint Rudolf császár zsoldjának kedvezményezettje a magyarok ellen. Fejedelmi asztalnokból lett Havasalföld fejedelme ezzel egyidőben, 1600-ban "meghódította" Moldvát is, ahonnan hónapok alatt elzavarták. így aztán mindhárom "fejedelemségét" elveszítette 1600-ban. 
Nem is nagyon őrizhette volna meg. Ugyanezen Rudolf császár német vezérének, a kassai főkapitány Bastának vallon zsoldosai hamarosan felkoncolták a nagy Vitéz Mihálya sokszoros "fejedelmét", Havasalföld, Moldva és Erdély "egyesítőjét", mely szerepet német zsoldban fél évig töltötte be. Ő lett a jogi alap Gyulafehérváron 1918. dec. 1-én.
A német zsoldosok tényleg brutálisak voltak, íme a leírás a nagy vitéz felkoncolásáról:
"A vallon kapitány csellel élt. Először csak kevesed magával ment a vajda sátorához, hogy kikémlelje, „hogy az vajda mit cselekszik és ha hozzáférhetnek-é az megöléséhez". A vajda mit sem sejtett…
…a többi vallonok is megérkeztek s a sátort hirtelen körűlfogták. A vallon kapitány látván, „hogy a vajda ingyen sem gondolkoznék halála felől, úgy kezdett hozzá a dologhoz". Beauri néhányad magával a sátorba megy s ezen szavakkal: fogoly vagy! megragadja a vajdát. Mihály sem rest, felkiált : ha ! s a sátor „árbóczfáján" függő kardjához kap bal kezével — mert balog volt a miért a magyarok „balog"-nak is nevezgették. — Ámde a vallonok megelőzik. Beauri alabárdjával hasba szúrja, más vallon puskáját hozzá lövi s épen bal karját találja, a harmadik derekát lövi át. így, midőn sebeiben összeroskadt, „azért hogy az vallon roszpergerel nem vehette fejét", a vajda saját szablyáját kapják és azzal veszik fejét. Azután a sátorból kivonszolják, levágott szakálas fejét egy kevéssel azelőtt elhullott ló testére tették és sokáig ott tartották közszemlére kitéve. Ruhájától megfosztott hullája harmadnapig hevert lemeztelenítve az útfélen. „Az németek a vajda testéből darabonként nagy bőröket szeldeltek ki, megnyúzván a hátát, oldalát, vállát" s a bőrdarabokat eltették emlékűl s talizmánul. „Végre ilyen undokul, hogy szinte az ebek meg ne egyék, egy kis verembe valami ráczok eltemették." Básta aztán Fejérvárra vitette s a vajda által alapított templomban temettette el ; később az oláhok Havasalföldére vitték s most ott nyugosznak hamvai egy kolostorban.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember