Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
MM-díjak 1987-2013

A Magyar Művészetért Díjat kapták 1987-2013 között

 

Ádám Gyula

Ágh István

Aknay János

Almási Tamás

Annus József

Asszonyi Tamás

B. Nagy László

Balikó Tamás

Bálint Zoltán

Balla Demeter

Balogh Miklós

Bánffy Miklós

Bárdos Lajos

Bartis Attila

Bella István

Bence Lajos

Benedek György

Benedikty (Horváth) Tamás  

Benkő Imre

Berecz András                                                                              

Bereményi Géza

Bessenyei Ferenc

Bicskei Zoltán

Bocskay Vince

Bódy Gábor

Bogdán Zsolt - Bubik István-díj

Bognár Szilvi

Borbándi Gyula

Borbás Tibor

Bozay Attila

Böszörményi Géza

Bródy János

Bubik István

Bucz Hunor

Buda Ferenc

Búza Barna

Cantemus kórus

Cziffra György

Czimer József

Cs. Szabó László

Cseres Tibor

Cserhalmi György

Csernyus Lőrinc

Csete György

Csomós Mari

Csoóri Sándor

Darázs Árpád

Dárday István

Dévényi Sándor

Dienes Gábor

Dobos László

Dohnányi Ernő

Domokos Pál Péter

Domonkos István

Dresch Dudás Mihály

Dubrovay László

Duray Miklós

Ekler Dezső

Eötvös Péter

Eperjes Károly

Erdélyi János

Esterházy Péter

ExperiDance társulat

Fábri Zoltán

Farkas Árpád

Farkas Zoltán

Fehér Ferenc

Fekete György

Ferencz István

Ferenczes István

Finta József

Fodor Antal

Fodor Géza

Fodor Sándor

Foltin Jolán

Földi Péter

Gál Sándor-Felvidék

Gál Sándor-Magyarország

Garas Dezső

Gergely András

Ghymes együttes

Gink Károly

Gombos Gyula

Götz János

Grendel Lajos

Gubás Gabi - Bubik-díj

Gulyás Dénes

Gulyás György

Gulyás Gyula

Gulyás János

Gyarmathy Tihamér

Gyarmati Lívia

Györfi Sándor

Györgyfalvay Katalin

Győri Balett

Gyulai Líviusz

Gyurkovics Tibor

Hajdú Szabolcs

Halmos Béla

Hamvas Béla

Harag György

Havasi István

Herceg János

Herczku Ágnes

Herendi Porcelánmanufaktúra

Hervay Gizella

Honvéd együttes

Horváth Ádám

Huszárik Zoltán

Ilia Mihály

Illyés Kinga

Imre Zoltán

Ivácson László

Jancsó Adrienn

Jandó Jenő

Jankovics Marcell

Jaskó István

Jékely Zoltán

Jókai Anna

Juhász Ferenc

Juhász Zoltán

Jurcsik Károly

Káel Csaba

Kaiser Ottó

Kaján Tibor

Kaláka együttes

Kallós Zoltán

Kányádi Sándor

Kardos István

Kárpáti Tamás

Karsai Zsigmond

Kása Béla

Kaszás Attila

Keleti Éva

Kerekes Éva - Bubik-díj

Kerényi Imre

Kévés György

Kézdi Imola – Bubik-díj

Kicsid Gizella - Bubik-díj

Király Ernő

Király László

Kobzos Kiss Tamás

Kocsár Miklós

Kocsis Imre

Kocsis Zoltán

Kodály vonósnégyes      

Kokas Ignác

Koltai Lajos

Kondor Béla

Korniss Péter

Kortárs Magyar Galéria

Kós Károly Egyesülés

Kósa Ferenc

Kovács József

Kozák András

Kő Pál

Kubik Anna

Kubinyi Anna 

Kuncz László

Kunkovács László

Kurtág György 

Lajkó Félix

Lászlóffy Aladár

Latinovits Zoltán

Lázár Ervin

Lehóczky János

Lendvay József

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Litomericzky Nándor

Lohinszky Loránd

Lóránt János Demeter

Lovász Irén

Lukács Miklós

Magyar Zoltán

Makoldi Sándor

Makovecz Imre

Mányi Építész Stúdió

Márai Sándor

Maria de Faykod

Markó Iván

Martin György

Marton László

Matl Péter

Melocco Miklós

Mensáros László

Mészáros Ági

Mészöly Miklós

Mihály Árpád 

Mihály Gábor

Miklósa Erika

Misztrál együttes

Mocsár Gábor

Molnár Edit

Muzsikás együttes

Nádas Péter

Nagy Ervin

Nagy Ervin - Bubik-díj 

Nagy Gáspár

Nagy József (Josef Nadj)

Nagy Kovács Mária

Nagy László

Nagy Zoltán ifj.

Nagy-Kálózy Eszter

Nemeskürty István

Németh Ildikó

Novák Ferenc

Oberfrank Pál – Bubik-díj

Olasz Ferenc

Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark

Orosz János

Ökrös Csaba

Ötvös Nagy Ferenc

Páll Ágoston

Páll Antal

Páll Lajos

Páll Magdi

Páskándi Géza

Péreli Zsuzsa

Perényi Miklós

Péterfy László

Petrás Mária

Pilinszky János

Polgár Rózsa

Popova, Aleszja

Püski Sándor

Ráckevei Anna

Ragályi Elemér

Ránki Dezső

Ratkó József

Reneszánsz Zrt.

Rófusz Ferenc

Román Sándor

Rózsa György

Ruszt József

S. Benedek András

Samu Géza

Sánta Ferenc

Sára Sándor

Schéner Mihály

Schiffer Pál

Schilling Árpád

Schinágl Gábor

Schrammel Imre

Sebestyén Márta

Sebő Ferenc

Seregi László

Sík Ferenc

Siklós Mária

Sinkovits Imre

Somogyi Győző

Somogyi József

Spiró György 

Sütő András

Sváby Lajos

Szabadi Vilmos

Szabados György

Szabó István

Szabó Szilárd

Szabóky Zsolt

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Építész Kamara

Szakonyi Károly

Szalai Györgyi

Szalay Ferenc

Szántó Tibor

Szécsi Margit

Székely János

Szervátiusz Tibor

Szilágyi Domokos

Szilágyi István

Szirtes Ádám

Szokolay Sándor

Szórádi Zsigmond

Szőcs Géza

Szörényi Levente

Szőts István

Tamási Áron

Tari István

Tarr Béla

Taub János

Téka együttes

Tímár János

Tímár Sándor

Tímár Viktor

Tiszatáj

Tolnay Klári

Tóth Bálint

Tóth Ildikó

Tóth Menyhért

Tóth Tibor - Bubik-díj

Törőcsik Mari

Török-Illyés Orsolya

Tőzsér Árpád

Trill Zsolt - Bubik-díj

Turányi Gábor

Udvardi Erzsébet

Udvaros Dorottya

Új Budapest együttes

Ulman István

Utassy József

Ütő Gusztáv

Varga Miklós

Vári Fábián László

Vass Lajos

Verebes Ernő

Vidnyánszky Attila

Vígh Tamás

Vinczeffy László

Visky Árpád

Vitézy László

Vivi Dragan Vasile

Vörös László

Vujicsics Tihamér

Wass Albert

Weöres Sándor

Zurgó együttes

Zsigmond Dezső

Zsigmond Vilmos

Zsuráfszki Zoltán

 

A Magyar Művészetért

Tiszteletbeli Díj

Bayer József

Csányi Sándor

Debrecen városa

Demján Sándor

Gubcsi Lajos Levente

Kovács Gábor

Mádl Ferenc

Magyar Művészeti Akadémia

Marjay Gyula

Nagy Endre

Szórádi Sándor

Székelyudvarhely, Emlékpark

 

 

További hírek
EZER!
Éppen ezekben a percekben írtam 1 évvel ezelőtt s jelentettem meg év végén.
Hideg van most is, s lesz még fagyosabb.
És éppen e percben 1000-nél tart a letöltése, bátran ajánlom most is:
Gubcsi Lajos: Járdaszegély, árva szegény
http://mek.oszk.hu/16400/16416/

Ezekben a percekben vette át a Gubcsi Lajos által alapított Summum Bonum Díjat dr. Bartyik Katalin, akit a Magyar Orvosi Kamara elnöksége jelölt a díjra. Bővebben is beszámolunk majd a 2004-ben alapított, a legkiválóbb magyar orvosoknak adományozandó díjról és annak mostani átnyújásáról: a Hotel Flemencoban az alapító jelenlétében dr. Éger István, a kamara elnöke adta át a kiváló - főleg gyermekeket megmentő - rákgyógyító szegedi orvosnőnek a kamara idei küldöttközgyűlésén.
vid idézet a doktornő korábbi méltatásából:
"Bartyik Katalin 1977 októbere óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. – Bárhová mehettem volna, de már szakorvosjelöltként is az onkológiához csatlakoztam. Valahogy kötődtem ehhez a területhez, pedig akkoriban még kevés volt a sikertörténet – mesélte. Akkoriban a betegek 80 százalékán nem tudtak segíteni, most 80 százalékuk meggyógyul.
Ehhez persze kellett a klinikai fejlesztés, hogy egyágyas kórtermekben feküdhessenek a betegek, valamint az orvostudomány fejlődése, főleg a támogató kezelések felfuttatása. Évtizedekkel ezelőtt ugyanis a betegek többsége a legyengített immunrendszer miatt elkapott fertőzések miatt halt meg. – Ezek nagyon drága gyógymódok, veszteséges is a gyermekonkológiai ellátás, ennek ellenére mindent megkapnak, amit csak lehet. Attól ugyanis, hogy ilyen a finanszírozás, a kicsik nem szenvedhetnek hátrányt.
...lelkileg nagyon megterhelő ez a munka, borzasztó elveszíteni azokat a gyerekeket, akik hosszú hónapokig a klinikán élik mindennapjaikat. – Amikor viszont visszajönnek az egészségesek, netán gyermekeikkel együtt, az mindenért kárpótol... (delmagyar.hu)

A díj három részből áll: Györfi Sándor bronz kisplasztikája, Gubcsi Attila festőművész grafikája és Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala, az orvosoknak dedikált díszalbuma

 Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala 
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

 

 Íme, a díj átadása előtt felolvasott laudáció: "Summum Bonum Díj

Dr. Bartyik Katalin 1977-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi karán., jelenleg a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermek Klinikájának docense. Gyermekgyógyászati szakvizsgája óta a leukémiás és daganatos gyermekek ellátását végzi, a Klinikai Központ Gyermek Haemato-onkológiájának a vezetője. A pszicho-szociális taem keretén belül végzi a betegek és a hozzátartozók gondozását, segítését. A Klinika profiljából adódóan a határokon átnyúló beteg ellátás aktív részese. Az utánpótlás képzésben oktató nevelő munkát végez, orvostanhallgatók magyar és angolnyelvű képzését látja el, irányítja a TDK munkájukat, konzulense a PhD hallgatóknak. Rezidensek és szakorvosjelöltek felkészülését, munkájukat segíti .
Tagja a Magyar Gyermekorvos társaságnak, az MGYT Gyemekonkológia hálózatának, a Nemzetközi Gyermek Onkológiai Társaságnak. Több könyv részletet írt Onko-haematológia tárgykörben. Gyermek hemato-onkológiából szakvizsgáztatási jogkörrel rendelkezik.
Bartyik Kollegina olyan orvos, aki önzetlen orvosi tevékenységéről, gyógyításáról vált híressé szakterületén. Érzékeny humanizmusa van szolidáris odaadással,meleg emberséggel kiszolgáltatott kisbetegei iránt, kiváltképp azok iránt akik onkológiai betegségben szenvednek. Orvosi munkájával és tudásával szívet-lelket is gyógyít.
Váratlan, emberileg érzékeny, esetleg drámai helyzetekben nyújt orvosi segítséget kis betegeinek, úgy hogy tudja mindig azt; kezében a sorsuk és ez szent számára!
A fentiekre figyelemmel a Magyar Orvosi Kamara méltónak tartja Dr. Bartyik Katalint, a „Summum Bonum díj” odaítélésére.


Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adunk át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pál, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Ezúttal a reformáció 500. évfordulója kínálta az alkalmat.

Csáky Pál és az alapító, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújtott át két egyházi újság szerkesztőségének, íme részlet az indoklásból:

Gubcsi Lajos köszöntőjéből:

"Amit egyházaink tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal

Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilap

27 éves a katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.
Megjegyzem a történelmi időkből: Remény néven Budapesten 1886. okt. 3-án jelent meg és 1887. febr. 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.
A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.


Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja
Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja gyülekezeteinket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is.
Első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára.
Egy számomra kedves könyvből idézek érdekfeszítően megfogalmazott sorokat, a könyv címe – melyről a Kálvinista Szemlében olvastam – így hangzik: „A rejtőzködő Biblia-fordító”. Kiről is van szó? Idézem: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.
A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar.
(Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László felvidéki református püspök vette át Gubcsi Lajostól.

A díjátadás egy nagyobb ünnepség része volt. A Felvidékről 4 felekezetből mintegy 20 vezető egyházi személyiség vett részt azon a konzultáción, amelyet - Csáky Pál új könyve, a "Dialógus Európa lelkéért" kapcsán - a közép-európai egyházak európai szerepéről folytattak. A könyvet Tőkés László EU parlamenti képviselő laudálta az ökuménia jegyében, megállapítva: "e könyv kiáltás is az európai torzulások ellen." Valamint: "Egyházaink az anyanyelvi szolgálattal teljesítik küldetésüket", illetve: "A kelet-közép-európai egyházak a kovász szerepét is betöltik az európai egyházak lelkében."

Idézem Fazekas László felvidéki református püspöktől (Révkomárom): "Minden felvidéki gyereknek magyar óvodai helye lesz, ez a célunk, élvezve ehhez a magyar kormány támogatását."

Külön is növelte a találkozó fontosságát, hogy azon jelen volt Beer Miklós váci püspök is. Személyes megjegyzésem: nagyszerű humanista - szerénységbe öntve.

(a képeken Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújt át Fazekas László püspük úrnak és Szakál László egyesületi elnöknek - illetve az egyházi konferencia résztvevői az Európai Parlamentben - Oriskó Norbert helyszíni fotói)


Tudom, hogy későn szólok, de megteszem...
Soha nem tartottam szerencsésnek és helyesnek - sőt: szerencsétlennek és helytelennek tartottam, tartom ma is - a "szórvány" szó használatát azokra a magyar közösségekre, csoportokra, vidékekre, amelyek egykori és mai szülőföldjükön aránytalan mértékű kisebbségbe kerültek, és ilyen a kisebbségi sorsuk, helyzetük is: igazságtalan és aránytalan, méltatlan.

A "szórvány" szó azonban rossz kicsengésű, bántó hallani a benne rejlő pejoratív értelmet. Degradáló, még ha nem is ez a szándék.

Azért szólok későn talán, mert mindenütt ezt a fogalmat terjesztik, akik kitalálták és használják.

Gondolkodniuk kellene és változtatni - és nem hivatali szobákban, fotelekben kitalálva, hanem az ügy súlyának megfelelően a lehető legszélesebb értelemben vett értelmi és hangulati összehangolással helyesen definiálni azok életét, sorsát, helyzetét, akiket érint. Leginkább nem használnék semmilyen megkülönböztető jelzőt!!! Magyarok. Mint bárki más.

Gubcsi Lajos fényképe.



"A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt." - jellemzi a román hatalmaskodókat...
"A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit."
"Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt."

Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.

"(a papnak) nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22527

Van még valaki, akit zavar (dühít, kiábrándít, elkeserít stb.) a vereség Luxemburgtól?! Mert ha igen, az bizony beteges álmodozó és nem realista.
Van rosszabb. Hallottam, hogy a Vatikán csapata is készül a magyarok ellen. Győzni akarnak, tutti tipp. Így szeretnék kiküszöbölni egyéb presztízsveszteségeiket.Túlkorosak, de az nem számít, a fő, hogy biztosra mehessenek, és ez ellenünk garantált. A Vatikán nyilaitól ments meg Uram minket, ha kapura lőnek...