Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
G-K
A részletes laudációk:
Gergely András
Gergely András magyarvistai születés?, türei nótafa, Kalotaszeg és környéke régi énekes stílusának legjobb örököse. A gazdagon díszített keservesek, hajnali nóták, balladák továbbélnek az ajkán. Legszebb felvételeit a Zenetudományi Intézet ?rzi. Életének olyan csöndje nincs, amit megtölteni ne tudna – írja a laudációban Berecz András, aki egy szép történetet idéz fel.
„Úgy 6 évvel ezel?tt járt Magyarországon. A Parlamentnél a 2-es villamosra felszállva csizmájával, kerekded, szokatlanul szép szavaival gyorsan felt?nést keltett. Gyönyörködött a budai rakpart lámpáiban és tükörfényükben. Erre az utasok is kiváncsian kinéztek – nézd csak! Majd elmondta a mezei emberek hangján, hallhatóan, sutyorgás nélkül, ami az eszébe jutott: „Te, hallod-e! Ezekbe a megnyújtott, mezei nótákba azt az utólsó hangot, amit hosszan ki kell tarts, íppen úgy billegtesd meg, mint a Duna háta a lámpafényt, hogy aki messzünnet hallja, azt emelje fel”! Majd kés?bb hozzátette: „Integessen az hang, mint a nyárfalevél, ha azt akarod, hogy az ablakok kinyíljanak utánad!” Kedves Gergely András – Ön után megnyíltak már.
Ghymes Együttes
Ez nem egyszer?en zene – ez “Ghymes zene”. Magyar, közép-európai népzenei gyökereken táplálkozik, s?t: azokon él. S így alkot világzenét, world music-ot. Ars poeticaja a muzsika egyetemessége. Teljesen eltér? kultúrájú közösségek fogadják be ?ket Japánban, Irakban, Jordániában, Finnországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Nagy színházak, m?sorok kérnek t?lük speciális zenéjükb?l Budapesten, Pozsonyban, Komáromban. 1993-ban részt vállaltak a legnagyobb európai szabadtéri színházi el?adás zenéjének megírásában Toulonban. Pozsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Budapesten a Fonó Budai Zeneház ad otthont rendszeres koncertjüknek. Legújabb lemezük, a Smaragdváros a híres EMI kiadásában jelent meg: az EMI biztosan tudta, miért akarta felkarolni az ? tevékenységében egyébként szokatlan zenei világot – a cég magyarországi képviselete még népzenével soha nem foglalkozott ezel?tt. 17 év kemény munkája látszik beérni azzal is, hogy az Európai Világzene Toplistán tavasszal a 11. helyre léptek fel. A Smaragdvárosban a Ghymes hihetetlen tág hangszerarzenállal jelzi: virtuózok játszanak – csodálatos hangú lányok vokáljával kisérve. Így könny?.
Gy?rfi Sándor:
„Adynak Párizs volt a Bakonya, nekem Karcag a Párizsom” – kunfajta, nagyszem? legény, Gy?rfi Sándor vall így magáról. Nemcsak szobrász: életét csikósként élte jó ideig. Szabad ember tehát. Nem éri be azzal, hogy felmutassa a szépséget: erényeket is nyújt nekünk. Ha K? Pál azt írja, hogy Gy?rfi Sándor mindent, de mindent tud a szakmáról – akkor mi ezt most elhisszük.
Tanulmányútjain bejárta Olasz-, Svéd- és Görögországot, Közép-Ázsiát, Egyiptomot, az Egyesült Államokat. Ám h?séges fiúként mindig visszatér szül?városához, Karcaghoz. Úgy szereti földjét, hogy idehívta a világ szobrászait, az Alföldre! A nyíregyházi és mez?túri alkotótelepek atyja az éppen ötven éves szobrász. Sokat elárul róla köztéri munkáinak a címe: A ménesek emlékére, a Kun emlékhely, a Turul, az 1956, a Szabolcs vezér szobra, a Szent László lovasszobor. A Munkácsy Mihály Díjhoz most ismét két MM társul: A Magyar M?vészetért. ? egy XX. századi lelet lesz majd az utókorban, a kor gyönyör? plasztikai gondolata.
Gyurkovics Tibor
Él közöttünk itt egy ember – írja méltatásában Zelnik József -, akit állandóan figyelmeztetnek, mint Nagy László ezüstmaszkú szeret?it, hogy ne mókázzon, csintalansága haszontalan, jelenünkt?k idegen. Erre ? azt mondja: én nem mókázom, csak elétek varázsolom Szabó L?rinc Tücsökzenéjének a muzsikáját, Nagy László emberpárjait, kik fogukban viszik át a szerelmet…, Weöres holdbéli csónakosát, Pilinszky piétáját, Ady Endre bársony ostorát, Pázmány Péter igazságra vezérl? kalauzát, s a költészet idején átutazva mindent, az isa por és hamu nyelvéig, s?t az azon túl sejtett magyar világ rejt?zköd? gyökeréig. Él itt köztünk egy magyar, aki szégyenl?s a magyarságára, f?leg amikor nemzeties szövegszélhámosságokat ?znek megélhetési magyarok. Élete és m?vészete egyszerre hivalkodó és rejt?zköd?, érthet? és érthetetlen, feltárt és elrejtett, egyszerre színnel teli és homályos. Egy magyar m?vész ember él itt köztünk.
Hamvas Béla
A múlt el?tti század szülötte – és a XX. századi magyar irodalom és gondolkodás olyan sajátos alakja, aki itthon társtalanul járta a maga útját külhoni kortársai és holt mesterek példája és ösztönzése nyomán. Eredményeit az utódok és követ?k se nem cáfolhatják, se nem utánozhatják. Esszéinek, tanulmányainak és regényeinek könnyednek t?n? és ezért vonzó stílusa nem utánozható, mert ez a stílus nem él önálló életet – írja m?veinek és életének szellemi gondnoka, Darabos Pál -, hanem mindig új szellemi felfedezések egyszeri és helyettesíthetetlen kifejezési eszköze. Ha hozzátesszük, hogy nagyszabású életm?vét élete nagyobb részében vállalkozásához méltatlan és anyagi aszkézisre kényszerít? körülmények között alkotta meg, akkor el?ttünk áll egy igazi közép-európai magyar alkotó szellemi arcképe, olyan m?vészé, aki a XX. századi diktatúrák küls? nyomása közepette maga alakítja és nyíltan vállalja sorsát.
Herendi Porcelánmanufaktúra
Herendet min?sítse el?ször is életkora: nincs közöttünk egyetlen 175 éves m?vész sem; ráadásul der?sen és éppen megújulva, er?sebben, mint valaha. Másodszor min?sítse a tény: most már egyértelm?, hogy a Magyarországot a világban képvisel? fémjelek közül a herendi a legegyértelm?bb. Herend az igazán magyar márkák világában a zászlóshajó. Aki porcelánhoz ért és ér a világban, az a tiszta színr?l és az áttetsz? finomságú leheletvékonyról tudja, hogy Magyarország egy pici településér?l származik a m?tárgy. De tudta ezt Ferenc Jóska is – és a bájos, magyarimádattól kipiruló királyné, Sissi is. Herend nem csupán meg?rizte szerepét a világ porcelánm?vészetében – szándákosan nem „gyártást” említünk -, hanem egyenesen az élre tör. S amit a Kuratórium külön áldásnak tekint: megmaradt magyarnak, egy gyönyör? dísz azon kevés közösségünk között, amely nem került külföldi b?v- és pénzkörbe. Herend nem mellékesen a hazai m?vészek, kiemelten a szobrászm?vészek önként vállalt atyja, de legalábbis atyai barátja is.
HONVÉD EGYÜTTES
Ez az 52 éves talpig férfi – asszonyaival – az ország els? hivatásos m?vészegyüttese. Örök h?séget esküdött Bartóknak, Kodálynak, a tiszta forrásnak. Alkotóm?hely, amelyben a magyar néptáncmozgalom meghatározó egyéniségei, a férfi operaénekes gárda színejava nevelkedtek. S nem tagadja: örömmel vitte el a m?vészet üzenetét olyan katonafiatalok százezreihez, akik így találkoztak el?ször az él? m?vészettel. Pajtában vagy hely?rségi szálláson – vagy a Nemzeti Színházban, - mindegy is: szuverén társulat szuverén repertoárral.
Különös-egyedi rangját adja, hogy itt formálódott világhír?vé a Honvéd Táncszínház, Kárpát-medencei folklór ismert fémjele.. Az ország mindmáig egyetlen hivatalos férfi kórusa a Honvéd Férfikar. S az Együttes része a híres népi zenekar, az autentikus parasztzenét játszó, világjáró Heged?s Együttes.
Repertoárját félszáz m? alkotja, évi 400 el?adással kett?s küldetést teljesít: igaz magyar m?vészetét hagyománytisztel? korszer?séggel ápolja, külön gonddal viseli szívén a határokon túl él? magyarságot, mint a magyar kultúra vérkeringésének friss erejét.
Jékely Zoltán
Apja Jékely (Áprily) Lajos volt. Nagyenyeden született 1913. április 24-én, Budapesten húnyt el 1982. március 20-án. Író, költ?, m?fordító.
Középiskolai tanulmányait szül?városában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti egyetmen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetb?l, m?vészettörténetb?l és m?vészetfilozófiából. 1935 és 1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941-t?l 1944 ?széig a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért a Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és m?fordítóként dolgozott. A világirodalom nagyjai közül Jean Cocteau, Dante, Mihai Eminescu, Goethe, Alfred Jarry, Thomas Mann, Racine, Schiller, Shakespeare, Georg Trakl m?veit fordította.
Baumgarten-díjat kapott 1939-ben, József Attila-díjat 1970-ben és 1979-ben.
Regényei: A fekete vitorlás, a Bécsi bolondjárás
Verses kötetei: Csillagtoronyban (összegy?jtött versek), Az id?sárkányhoz, 1979-ben az ?szvégi intelem és az Évtizedek hatalma.
Egyéb m?vei: Isten madara (elbeszélések), Csodamalom a Küküll?n (verses mesék), Angyalfia (novellák), 1978-ban
2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.
A Magyar M?vészetért Díj Kuratórium 2007-be posztumusz Magyar M?vészetért Díjat szavazott meg neki, melyet a XXI. Díjátadó Gálán fia, Jékely Zsolt vesz át a Nagyváradi Püspöki Palotában nov. 25-én.
 
 
JÓKAI ANNA
30 éves szépírói életm?vének ezredzáró súlyú összegzése volt két évvel ezel?tt a „Ne féljetek”. A két emberpárral együtt mi is megpróbálhatunk eligazodni az élet bozótos, kanyargós ösvényén, számvetésekkel, pl. egy-egy összetört házasság meg nem emésztett emlékeivel, a hit, a b?n kérdéseivel, buzgóságunkkal, önsajnálatunkkal. A „ne félj” Jókai Annánál vigasz akar lenni, a „spirituális valóságot megél? ember vigasza”. Szemben élettel és halállal.
Jókai Anna – miközben az emberi sors és élet szürke hétköznapjaival szembesít – a bölcselet nagy kérdéseire keresi a választ: mi a lét rendeltetése és célja. H?sei, mint mi, élik az életüket, s az évek múlásával egyre többször szembesülnek a halállal, szeretteik elvesztésekor ?ket is megérinti az elmúlás, gondolataikba beférk?zik a test és a lélek elkopása. A szorongás.
Tudatukban gyakran felsejlik a szerelem hatalma. S az írón? mintha letenné a voksát amellett, hogy inkább az önfeláldozó, akadozó szeretetnek van nagy hatalma, ez az egyetlen emberi magatartás, amely gyengeségünkben is er?t és reményt, hiszen ez az, amit mindig visszakapunk a mieinkt?l, és az általunk adottak töredékei is fénybe vonják majd öregségünket. A kis tettek és gondolatok mögött is ott duzzad valami fontos és egyetemes. Rólunk szól Jókai Anna minden szava
Juhász Ferenc
Schéner Mihály képz?m?vész laudációja Juhász Ferenchez, „az Új Id?k Új Írásának Táltosához”:
Juhász Ferenc csodálatos nyelvezete formaalkotásának konfiguratív organikussága, a tudományosságot is magába foglaló újszer?sége nagy hatást  gyakorolt képz?m?vészetünkre.
Fiatalkori barátság f?zte a szintén Biatorbágyon született Hantai Simon fest?m?vészhez, aki Párizsban él, és ott a tasszizmus vezéralakja lett. Az ? zsenije már a budapesti Képz?m?vészeti F?iskolán megmutatkozott. E két biai m?vész nagy hatással volt egymásra.
Juhász Feri gyakran nyitotta meg kiállításomat, mindig csodáltam elmefuttatásait, ezúttal is köszönöm barátságát (és a cip?it is lefestettem!). Nemes és gazdag lelkülete nemcsak alkotásaiban tükröz?dik, hanem mindennapi cselekedeteiben is. Az Új Írás f?szerkeszt?jeként nem a vallási és politikai nézetek szerint, hanem az alkotók tudása és embersége alapján kvalifikálta az ott közölt m?veket.
Juhász Ferenc költészetében a magyar nyelv szépsége még színesebbé vált és a magyar föld talajából kozmikus fénnyel ragyog fel az egész világon, magyarságunk nagyobb dics?ségére. Már a 60-as években angolra is lefordították m?veit. Isten éltesse hát Juhász Ferencet, a magyarok istenének és mindenki istenének nevében – sokáig: ezt kívánja Neked Schéner Mihály, a kétkezi talpas képz?m?vész barát.
És a Kuratórium.
Kaláka
30 év, 1300 énekelt vers, 7200 koncert, 2 millió kilométer itthon és Európa, Ázsia országaiban, 300 ezer lemez, 2 arany és egy platinalemez. A Kaláka persze többet jelent a számoknál: összefogást, összetartozást, ami a mai rohanó és gépies világban oly nagyon kellene. Énekelt verseik a teljes magyar és világirodalom gyöngyszemei, az emberi értékek tiszteletét sugározzák – írja a Kuratórium nevében Halmos Béla. A Gryllus Dániel vezette csapat érzékenysége, kreativitása és muzikalitása az összetartozást dicséri. Nem egyszer?en megzenésített versekr?l van szó, hanem autonóm értékeket hordozó kompozíciókról, amelyek több, gyakran egymástól eltér? stílus határmezsgyéjén egyensúlyoznak, és közben mindig megtalálják a zenekar saját útját. Összetéveszthetetlenül egyéni muzsikájuk egyszerre több generációhoz szól, ez a hatalmas, folyamatos Kaláka-fesztivál sok nemzedéket vezetett el a zenéhez és a költészethez.
Kárpáti Tamás:
Fest?m?vész, grafikus. 1949 karácsonyán született Budapesten.
1969-74 között a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán folytatta tanulmányait, Barcsay Jenõ és Sarkantyú Simon voltak a tanárai. 1977–79: Derkovits-ösztöndíjban és Derkovits-emlékéremben részesült, 1980-ban Tornyai-plakettet kapott, 1983-ban pedig Munkácsy-díjat. 2000 óta a Magyar Köztársaság érdemes mûvésze.
Ladányi József a következõképpen jellemzi mûvészetét: „1974 óta szerepel sejtelmes hangulatú, régies technikával, meleg tónusokkal (sárgászöldes, vörösesbarnás, aranybarna), lazúrosan festett – néhány kivételtõl eltekintve – kisméretû mûveivel kiállításokon. Idõtlenséget, általános emberi tartalmakat, erkölcsi értékeket kifejezõ, mindig figurális képein a kissé groteszk alakok emberek, angyalok, mitológiai és bibliai szereplõk. Pályája kezdetén, rokokós hangulatú képein alakjai alig válnak el az ábrázolt idillikus táji környezettõl. A nyolcvanas évekre színei megsötétednek. Statikus kompozícióin az ábrázolt jelenetek sötét háttérbõl bukkannak elõ. A körvonal nélküli alakok feloldódnak, lebegnek az õket körülvevõ tértõl független, belsõ fényben. A nyolcvanas évek elején született képeken (Példázatok) Krisztusra emlékeztetõ figura jelenik meg. A nyolcvanas évek közepén középkori és reneszánsz motívumok tûnnek föl festményein. Mitológiai és bibliai témájú képeket fest. Az évtized végére komponálási módja megváltozik, tematikája kibõvül. A kilencvenes években készült képeken az alakok körül szinte nincs tér, a drámai hatású jelenetek megmozgatják a korábbi statikus kompozíciókat. A sötét, vörösesbarna, aranybarna tónusú képek mellett szürke-fekete árnyalatokkal festett, vallásos szimbolikájú, csendéletszerû, koponyákat, hal- és madártetemeket ábrázoló képeket alkot.”
Világszerte ünnepelték kiállításain: Berlinben, Prágában, Helsinkiben, a hollandiai Leidenben, csoportos kiállításokon Bázelban, Velencében, itthon sokszor a M?csarnokban, és persze számtalan városban, Salgótarjánban, Szolnokon, Csongrádon, Esztergomban, Kaposváron, Székesfehérváron – és most ünnepeljük magát a személyét Nagyváradon, XXI. Gálánkon, A Magyar M?vészetért Díj átnyújtásával.

Kaszás Attila
Vágsellyén, a Felvidéken született 1960. március 16-án, s Budapesten hunyt el 2007. március 23-án, 47 évesen. A Színház- és Filmm?vészeti F?iskolát 1983-ban végezte, 1984–t?l a Vígszínház, 2003–tól Nemzeti Színház tagja volt. Dolgozott a Katona József Színházban, az Új Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, a Rock Színházban, valamint Gy?rben, Kecskeméten, Sopronban, Szegeden.
Nagyszer? hangját adta közönségének a Padlásban, a Bicska Maxiban, a Mágnás Miskában,
A Nemzeti Színházban Weöres Sándor: Holdbeli csónakos-a, Shakespeare Buckingham hercege a III. Richárdban s Leontes király a Téli regében, Biberach, a lézeng? ritter a Bánk bánban, volt Macbeth, és Orlando az Ahogy tetszikben, Moliere Don Juanja, Jimmyt játszotta Osborne: Dühöng? ifjúság cím? darabjában, Molnár Ferenc Liliomja, Goethe Faustja, és Vörösmarty Csongora, számos film és tévédarab kedves szerepl?je.
Éppen az író szerepét próbálta Szomory Dezs? Hermelinjében, amikor váratlanul nagyon rosszul lett.
Április 18-án sok ezer ember állt néma, könnyes gyászt, szívében soha el nem múló szeretettel a színházban a ravatalánál, földijét, Tóth Tibort, a Révkomáromi Jókai Színház igazgatóját idézzük onnan:
„Attila, a Felvidék magyarsága nevébenKöszönöm a tisztaságot, a tartást, a felülnézetet, melyet meg?riztél magadban, ezen a nem mindig tiszta és tisztességes pályán. Köszönöm, hogy megóvtad magadban a közös szigetünket. A gyökereket, az otthont.
A felvidéki magyarság talán létszámánál és területénél fogva is, de f?képp kishit?sége és bels? dilemmái miatt nem állíthat túlságosan sok igaz példaképet. Köszönöm, hogy te egyike voltál ezeknek.
Felvidéki színházi berkekben, ha beszéltünk rólad, dolgaidról, sikereidr?l, örültünk neked. Büszkék voltunk Rád. Kaszás Attila a miénk.
Magyarországi elfoglaltságaid miatt csak néhány alkalommal léphettél a komáromi közönség elé, mégis azok az el?adások, melyben játszottál ( Jókai Aranyembere, a Csókos asszony és néhány gálam?sor) , kollégának – néz?nek egyaránt emlékezetesek maradtak. Valahányszor Budapesten vendégszerepeltünk, ha el?adásra nem is tudtál eljönni, el?adás után egy kézfogásra, ölelésre beszaladtál. Az összetartozás érzését er?sítették ezek a találkozások.
Kaszás Attila a miénk. Sajnos ezt a mondatot most kénytelenek vagyunk megtoldani, egy múlt id?t jelz? szócskával, mely végérvényesen megváltoztatja a mondta tartalmát. Kaszás Attila a miénk volt. Ez a végzetes múlt id? elgondolkodtat, elszomorít bennünket, s Téged örökre felemel. Kaszás Attila a miénk volt. Elképeszt?en nehéz ezt kimondani.
Az Unióba való belépés éjszakáján a találkoztunk komáromi hídon. Der?s arccal lépdeltél a híd nyüzsg? ünnepl? forgatagában – hazajöttél, ünnepelni… Jelképérték? pillanat volt számomra, valami politikán túli egyesülést sejtetett.
A hídon, ami összekötötte életed két területét, melyen oly sokszor indultál el, s tértél haza.
De most új átkel?k nyíltak számodra, s elindultál, hogy hazatérj.
Felvidék, s Komárom – az Aranyember városa gyászol.
Tímár Mihály itt hagyott bennünket.
A Senki Szigete után most egy távolabbi szigetre költözött.
Attila, Isten veled!”

KELETI ÉVA
Önéletrajzi pillanatok adják vissza leginkább Keleti Éva és masinája célját:
„1957. A kulisszák mögött álltam a Nemzeti Színházban. Mindenki tudta már, hogy Tímár József halálos beteg. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy az akkor már nagybeteg Tímás József, az Ügynök halála el?adása el?tt megemeli azt a két b?röndöt, mellyel kés?bb színpadra fog lépni. Bennem az az érzés támadt, hogy kipróbálja az erejét, vajon ma este el tudja-e játszani a szerepét. Dráma a drámában… Arra se volt id?m, hogy végiggondoljam, mi történik, öntudatlanul elkattintottam a fényképez?gépemet. Megszületett az els? kiállítási képem és eld?lt, hogy az életemet a fotográfia fogja meghatározni. Megéreztem, hogy a gépemmel érzelmeket tudok elmondani…. Mindig nagyon szerettem az embereket… megpróbáltam mindig többet adni annál, mint a színpadi jelenet fotografálása. Meg kell örökítenem a mindenkori néz?nek, olvasónak azokat a pillanatokat, alkotókat, akik örömet okoznak nekik a filmeken, a színpadon, könyveikkel, festményeikkel…
Imádtam a táncot. A klasszikus balett volt a f? területem, a néptánc például Kornissé. Szerettük egymást, sokat tanultunk egymástól, és büszke vagyok, hogy Korniss Pétert, Féner Tamást, Szalay Zoltánt, Keleti Évát, Lajos Gyurit így együtt, mint a nagy generációt szokták emlegetni.
Kocsár Miklós
Kocsár Miklós gazdag zeneszerz?i munkássága a kórusm?vekt?l a kamarazenén át a szimfonikus darabokig ível. Zeneszerz?i portréja lírai hangnem?, poétikusan bontakozik ki, a drámaisággal szemben inkább epikus írja Szokolai Sándor. „In media res” módon csak ritkán vág a dolgokközepébe, inkább fokozatosan vezet be a m? szívvel-ésszel-füllel követhet? hangzásvilágába. Szólamai dalolnak. Ráillenek a költ?i sorok: „dalomtól fölhevül a leveg?”. Nem rohannak el hangjai, mint századunk megannyi túlhevült zeneszerz?jénél. Nyugodtan sétál hangjai között, mert nyugodtabb, mélyebb lélegzet? koránál. Zenei nyelve úgy szívta magában Bartók, Kodály jellegzetes intonációit, hogy nincs benne semmi másolás, utánérzés.
Tökéletesen ismeri az énekhang természetét. Bízik hangjaiban, mert nem fél a megszólaló hangok varázsától.

KOKAS IGNÁC
Ahogyan azt Kokas Ignác megírta önéletrajzában:
 „Tiszteld és szeresd a most él?ket éppúgy, mint el?deik emlékét, akik sok ezer éven keresztül ezen a helyen mindig jelesre vizsgáztak.
Tele batyuval bocsátott utamra a szül?föld. Én pedig mint h?séges fia, festékkel, ecsettel a kezemben megpróbáltam mindezeket láthatóvá tenni.
… Kollégáim sokszor vetették a szememre, hogy keveset utazom a világban. Miért csak a szül?földem körül kerengek eszel?sen?
Mérgemben egyiküknek azt feleltem: „Ha én Válon, a burgondiás gödör szélén fenékbe rúgok egy kutyát, az épp úgy fog üvölteni, mint Chicagóban. Ha nem, akkor az nem kutya!” Mindenesetre a beszélgetés itt abbamaradt. Talán Chicagóban vagy másutt a világon nem gatyát hordanak az emberek? Nem kell nekem máshova menni szeretetért, jóságért, ganyéságért, bánatért, örömért, vagy mi másért! Hitért, hitetlenségért, netán hazugságért, felh?ért, bogozni megfejthetetlen titkokat? Válon mindez megvan.”


.
További hírek
a volt tévés mondatja velem ottani tévések eme riportjáról: HIBÁTLAN összefoglaló nagyszerű díjazottakról)
Az Ex Libris Díj vasárnapi felvidéki ünnepségéről, a 13 díjazottról - és igen: én köszönöm a lehetőséget.


A felvidéki gála - Ex Libris Díjaink átadása kiváló felvidéki személyeknek, közösségeknek Szepsiben - jelenetek a gáláról.
És a 13 laudáció - aki szeretne többet tudni a felvidéki magyarság színe-javáról, bátran olvassa el: ÉLETMŰ MIND! (a képen a szepsi vegyes kórus)

 

GUBCSI LAJOS EX LIBRIS DÍJAINAK ÁTADÁSA FELVIDÉKEN

SZEPSI 2018. ÁPR. 15.

 

 

Dunajszky Géza – közéleti tevékenysége

1945. május 11-én született a Kassa-vidéki járásban található Debrőd községben. 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson szerzett matematika-zene szakos tanári oklevelet.  14 évesen kapcsolódott be a Csemadok debrődi alapszervezet és a szepsi gimnázium kulturális tevékenységébe. 1963 őszén lett a Csemadok nyitrai főiskolai alapszervezetének elnöke. Irodalmi színpad, énekkar, népi zenekar, tánccsoport és esztrád csoport megalapítása fűződik a nevéhez.

      1979-ben Pozsonyban a Csemadok Központi Bizottságán az ének-zenei szakelőadói feladatkör végzésével bízták meg. Később, 1986 nyarától a CSEMADOK KB művészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. Eddig három novellás kötete jelent meg. Most negyedik könyvének kiadásán dolgozik, amely várhatóan 2018 őszén jelenik meg Tengeri kagylók címen. Jelenlegi kutatási területe a tabutémának számító háború utáni tömegmészárlások feltárása, illetve a tettesek és az áldozatok kilétének felderítése. K közösségszervezői és írói tevékenységéért 70. születésnapja alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozták neki, 2016-ban megkapta a felvidéki Civil becsületrendet!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Fuksz Sándor, 65 éves,  a Magyar Világszövetség Kárpát-medence térségének alelnöke, villamosmérnök, vállalkozó, a Magyarok Világkongresszusán aranyéremmel kitüntetett kutató. Diák éveiben Magyar Ifjúsági Szövetséget szervezett és a prágai egyetemisták Ady Endre diákkörében is jeleskedett. A rendszerváltásig Csemadok országos választmányának tagja is volt, és 1984-ben az egyetlen, aki nyilvános fórumon felszólalt a magyar iskolák felszámolására előkészített törvénytervezet ellen.

   A rendszerváltás után néhány évig a Duray Miklós által alapított és vezetett Együttélés politikai mozgalom főtitkáraként hozzájárult, hogy a mozgalom a felvidéki magyarság legerősebb érdeképviseleti szervezetete lett. Később  vállalkozást alapított, amelyben ma is tevékenykedik.

    Az állandó politikai szélmalomharc helyett az elképzelését a Magyarok Világszövetségében találta meg. Több mint 10 éve dolgozik a felvidéki Országos Tanács elnökeként és a Petőfi Sándor Bizottság koordinátoraként, ebben a minőségében kutatja Petőfi szibériai életét. Főként neki köszönhető a nagytárkányi Sóház megmentése és felújítása. A szintén bodrogközi Bély községben pedig a Sennyei kastély felújítása, ahol megalapította a Petőfi Intézetet, melyben kiállítás és dokumentációs tár található.

    Ő így vall saját magáról: "Kenyeremet vállalkozóként kertesem, hiszem és vallom, hogy nemzetünk megmentése, felemelkedése csak őszinte, áldozatos munka árán lehetséges a Magyar Világszövetségben ezért dolgozom. Kiemelkedő tevékenységéért a Magyar Világszövetségének 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világkongresszusa által adományozott arany éremmel jutalmazta.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Havasi József. a kassai Csermely Kórus karnagya

 

Havasi József 6 gyermek édesapja, a Csermely és a Vox Columbellae Kórus karnagya.

   1947-ben született Kassán, a pozsonyi zenemüvészeti fősikolán ének szakon végzett, majd a kassai színház operatársulatához szegődött, ahol 1973-tól szólista is volt. 1976 és 1986 között a Szent Erzsébet dóm egyházkarnagya és kántora volt, és Budapesten kántorképzőt végzett.

1983-tól  tavalyi nyugdíjba vonulásáig jelentős szóló szerepeket kap a színházban is.

Jelenleg a premontrei templom egyházkarnagya  a magyar szentmiséken

 A CSERMELY kórust 1973-ban alapította, és a mai napig a kórus lelkes és igényes karnagya. Az énekkar 1975-ben elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját a Pozsonyi Zenei Ünnepségeken. A galántai Kodály - Napok kórusfesztivál többszörös győztese.

2018-ban huszadik alkalommal került megrendezésre a Csermely polgári társulás szervezésében a hagyományos újévi hangverseny a Csermely Kórus és vendégei címmel.

A számos díjból néhány:

A Havasi József vezette Csermely Kórus 2003 decemberében kapta meg a Kassai Megyei Önkormányzat Díját.

2006 végén a kórus Bartók Béla-emlékdíj tulajdonosa lett.

2009-ben  Havasi József karnagy Kassa Város főpolgármestertől átvehette Kassa Város Díját,

majd 2010-ben a Pro Cultura Hungarica Díjat.

2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

GÖMÖRORSZÁG című folyóirat

 

 A „Gömörország“ egy Hely, amely – konkrétságával – a Kozmoszhoz köt bennünket, s szembeszegezhető a globalizáció lélektelen trendjeivel...“ – írta lapunk első évfolyama 1. számának bevezetőjében Tőzsér Árpád, a lap fővédnöke.

Mint az induláskor megfogalmazták: „Fórum kíván lenni, amely összekapcsolja a fekvésében és sorsában egyaránt közeli Ipolyságot Losonccal, Fülekkel, Rimaszombattal, Tornaljával, Rozsnyóval és Szepsivel – miközben mindenkoron kitekintéssel kíván lenni minden égtáj felé...”

A Gömörország nem tudományos periodikum, nem irodalmi vagy művészeti folyóirat, s nem is közéleti lap. Sokkalta inkább: mindezek egyben. Talán leginkább a „regionalisztika“ („gömörológia”) kifejezés az, amely leghívebben adja vissza a folyóirat arculatát. Profilját tekintve sajátos, egyedi színt jelent a felvidéki magyar lapkiadás palettáján.

A lapot 1999-ben alapították, és azóta is főleg B. Kovács Istvánnak köszönhető a rendszeres negyedévenkéti megjelenése. Ő maga is eddig 20 könyvet írt a régészettől indulva a kultúrtörténeti ritkaságokig, de atáji keret mindig Gömör.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   ICSO VALÉRIA és a DERNŐI NÉPTÁNCCSOPORTOK

BOROSTYÁN Néptáncegyüttes

    A a 16 taggal muködő néptáncegyüttes 2009-ben vette fel a Borostyán Néptáncegyüttes nevet. 2014-ben a szlovákiai néptánccsoportok országos versenyén Liptószentmiklóson ezüstsávos helyezést ért el és Salgótarjánban is minősítést nyert.   Gömöri, bodrogközi, magyarbődi, vajdaszentiványi és mezőségi táncokat mutat be.

BOROSTYÁN Ifjúsági Néptáncegyüttes

     Az együttes  2013-ban alakult,  26 tagja van a 12-16 éves korosztályból.  Rendszeres szereplői a térségi kulturális rendezvényeknek, falunapoknak, de eleget tettek már külföldi felkéréseknek is. 2014-ben az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversseny ezüstsávos díjazottjai, 2015-ben a Gömöri Járási Kulturális Központ által szervezett néptáncversenyen arany sávot nyertek. 2017-ben Országos arany sávos minősítést nyertek a Likavkán megrendezett döntőn.

 A KINCSKERESŐ Gyermek Néptáncegyüttes

 2005-ös megalakulása óta párhuzamosan követte 2009-ig a Szivárvány leánycsoportot és 2009-től a Borostyán néptáncegyüttest. Az alapiskolák 7-11 év közötti gyermekeit foglalkoztatja az egész járásból, jelenleg 28 taggal muködik. 2011-ben Füleken, az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversenyen bronz sávos minősítést ért el és különdíjban részesült a gömöri népi gyermekjátékok „Templom elött“ címmel hiteles bemutatásáért. Szintén ezen a versenyen 2013-ban ezüst sávos minősítést ért el a Bodrogközi gyermek lakodalmas bemutatásával.

 

A NAPRAFORGÓ óvodás csoport

A legkisebb táncosok, az óvodások és I. osztályosok, a Napraforgó nevet viselik. Ez 2016-ban újra alakult, és létszáma 22 fő. A Napraforgót "kinőve" kerülnek át a gyerekek a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttesbe. Jelenleg egy gyermeklakodalmas műsorral készülnek.

Mindezek lelke, motorja, szervezője és fáradhatatlan lelkesítője ICSO Valéria.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Kerecsen Motoros Egyesület

2008. december 21-én alakult Gömörország közepén, egy szertűz keretén belül a téli napforduló ősi ünnepén.

Hat ember hívta életre a Kerecsen sólymot, a Turul madarat, amelynek jelképét büszkén viselve bővült a csapat 12 főre.

Az egyesület elnöke Tóth Zoltán így vall :

" A Kerecsen Motoros Egyesületet nem csupán a motorozás szenvedélye tartja össze, hanem fontosnak tekintjük az őseinktől kapott hagyományaink ápolását, megélését, illetve tovább örökítését a következő generációknak.

Az egyik ilyen ösvény az útjainkon a gyengék, az elesettek, a rászorulók támogatása.

Többek közt támogattuk a Berzétei árvaházat, egy beteg kisfiú felépülését és több rászoruló család anyagi helyzetét is segítettük.

A karitativ tevékenységen túl próbálunk a kulturális életben is aktívan bekapcsolódni.

Nemzeti ünnepeink méltó megünneplését kötelességünknek tartjuk, közösen avattunk már Trianon emlékparkot, Turul szobrot, Wass Albert emléktáblát.

Saját rendezvényeink közül a Balogvölgyi Rock Fesztiválra nagyon büszkék vagyunk, amely idén 8. alkalommal kerül megrendezésre: saját erőből, minden komolyabb támogatás nélkül sikerült a Felvidék legnagyobb fesztiváljai közé emelni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mihályi Molnár László

Tanár, költő, publicista, közösségépítő. 1953-ban született Rimaszombatban.     Kisgömöriben és Várgedén kezdte tanulmányait, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett. 1971 és 78 között a pozsonyi egyetemen pszichológia és magyar szakon folytatta tanulmányait, a József Attila Ifjúsági Klub vezetőségi tagja lett, később annak vezetőjévé választották. Jelenleg is a Jászó Nyári Egyetem  (Mécs László Szabadegyetem) műsorszervezője.  

      Újságokban 1968 óta publikál, versek, tudósítások, tanulmányok, esszék, valamint irodalmi, történelmi és lélektani szakcikkei jelentek/jelennek meg. A Bodrogközben és Ung vidéken kezdte pályafutását. Néprajzi gyájtéseket szervezett, színjátszó csoportokat indított, és maga is vezette a Vox Humana királyhelmeci kisszípadot. 1989-ben kezdeményezője volt a Magyar Pedagógus Szövetség megalakításának, majd az Együttélés létrehozásának.

Az Együttélés alelnöke lett, s prágai parlamenti képviselője (1991-92), ahol  a  magyar frakció vezetője is volt.

2005-ben társalapítója a szepsi Vox Columbellae Vegyeskarnak, szervezője kórustalálkozóknak.

2007-től a Magyarok Világszövetsége Elnökségében tevékenykedett, Felvidéki Országos Tanácsának alelnöke volt. Jelenleg is tanácsadó szerepet vállal az MVSZ-ben. 2009-től a Szepsi Római Katolikus Egyháztanács elnöke. 2016-ban megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Életmű-díját.

    2018-ban a Magyar Kultúra Lovagja címet a határon túli magyar kultúra terén végzett tevékenysége elismeréséül.  
Megjelent három önálló verseskötete: Fohászok virradatért, Magyar Golgota, Napszentület

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Mudi Róbert, református lelkipásztor, pedagógus 1977 június 6-án született a Felvidék keleti szegletében, Királyhelmecen.  A gimnáziumot  Nagykaposon fejezte be, majd a Sárospataki Comenius Tanítóképzőn tanul – itt szerez pedagógusi oklevelet -, a teológiai tanulmányait pedig a komáromi Calvin János Teológiai Akadémián fejezi be.

      2002-től lelkipásztor Gömörben, a Rozsnyó melletti Berzétén, s a hozzá tartozó kisebb falvakban: Kőrösben, Jólészen, Rudnán és Várhosszúréten. 4 gyermek édesapja, akiket igaz magyarnak nevel.       Életével és nem csak a szavaival prédikál.

      Szabadon gondolkodó lelkipásztor. „Az álmok azoké, akik hisznek benne”- és „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” -ezek a jelmondatai.  Ilyen lendülettel és hittel újít fel Árpád-kori templomot Berzétén, épít gyülekezeti házat Kőrösben, alapított teljesen új gyülekezetet Várhosszúréten, vagy dolgozik most egy magyar óvoda és Reményik emlékház- gyülekezeti ház létrehozásán Jólészen.

Legnagyobb álma a berzétei családtípusú árvaház létrehozása, amely már több ezer embert mozgatott meg az egész Kárpát-medencéből. Így fogott össze a Kerecsen Motoros Egyesület, de csonkahoni, kárpátaljai vagy székelyföldi közösségek is, hogy támogassák egy közösség álmát. Az épülő árvaházat – talán Isten rendeléséből, épp Mudi Róbert szabadelvűsége és kompromisszumokat nem tűrő élete miatt – eddig sem az egyház, sem egyik kormány nem támogatta, ott van mögötte viszont a kisemberek több ezres tömege, akik egy-egy berzétei Igehirdetést hallva mind megpróbálnak jobb emberek, s jobb magyarok lenni. Mudi Róbert tiszteletesnek az egyik legnagyobb gyülekezete van a Felvidéken és az anyaországban, pedig Berzétén már száz református sem él. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy lélekben közösséget épített a tenni, segíteni akaró magyarokból - egy lelki Magyarországot építeni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

A Csemadok Nagykaposi Alapszervezete nemcsak Nagykapos  hanem az Ung-vidék  legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar civil szervezete, 1949 őszén alakult,

       Ma a Csemadok jóvoltából Erdélyi János Emlékmúzeum működik a nagykaposi Magyar Házban. A Csemadok ápolja Mécs László, Herczegh Géza, Skultéty Csaba, Erdélyi Zsuzsanna és Géczi Lajos emlékét.

Másik kiemelkedő feladatának tekinti szakrális, a Nagykaposon élő magyarság nemzeti tudatát erősítő szobrok, emlékhelyek létesítését. Kiemelkedő alkotások:

         az 1996-ban felavatott Millenniumi Emlékmű, ahogy a mindennapi beszédben használják, a  „Turumadár”

         az 1998-as Kitelepítettek Emléktáblája

         a 2001-s Szent István szobor

         a 2016-os Petőfi Sándor szobor.

     A nagykaposi Csemadok kulturális csoportjai közül a két legjelentősebb, ma is működő csoport a Komócsa Néptáncegyüttes és az Erdélyi János Vegyeskar.

    A városi rangot viselő felvidéki települések közül egyedül Nagykaposon nőtt lélekszámban és százalékos arányban is a magyar nemzetiségű lakosok száma.

      A nagykaposi Csemadok Alapszervezet jelenlegi vezetősége 12 tagú, elnöke Gabri Rudolf, aki a Magyar Ház vezetője is egyben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A Csemadok Rozsnyói Alapszervezete 69 évvel ezelőtt alakult, s nagy kulturális múlttal rendelkezett, de a rendszerváltás után kezdett fogyni a tagsága és az érdeklődés a fiatalok körében.

Ezért  a Csemadok új vezetősége kilenc évvel ezelőtt célul tüzte ki a rozsnyói és környékbeli magyarság összefogását, felemelését.úgy gondolta, hogy újra kell szervezni és összehozni a magyarságot. Nagyon sok kulturális rendezvényt, író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, gyermekszínházakat, történelmi előadásokat, kirándulásokat, kiállításokat, szavaló versenyeket, mesemondó versenyt szerveztek.

 

Jelenleg a szervezetnek 730 tagja van, a legnagyobb szervezet a Rozsnyói járásban, elnöke Füzék Erzsébet, aki a Csemadok járási szervezetének is titkára.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

S Z A B Ó  O T T Ó festőművész

 

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik.

     1965. március 29-én született Rozsnyón, jelenleg  Bódvavendégiben él családjával. 1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988–1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia Szabad grafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. 2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg STÁCIÓK című könyve amelyhez az előszót a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja, Jankovics Marcell írta.  A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel és magyarázza. 2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült.

2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének, amelynek művészeti vezetője és kiadója. 2010-ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget.

2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskolában tanít és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője.

     Alapítója a 2017-ben 23 éves Rovásnak, amely 2015-ben Magyar Termék Nagydíjban részesült, ugyancsak 2015-ben Kassa Megye Elnökének Különdíjában, 2017-ben pedig Kassa Óváros Polgármesterének díjában.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

Szőllős Sándor 89 éves kultúraszervező, 40 évig volt a Csemadok járási titkára Rozsnyón, ahol a Sajó menti magyarság közösségi életéhez és megmaradásához hozzátartoztak ezek a rendezvények. Többek között a Gombaszögi országos seregszemle, ahol régebben tízezrek találkoztak nem csupán a színpadi szereplés vagy produkciók miatt, hanem a magyar közösségi lét megerősítése miatt is.

A  történelmi Gömör Kishont vármegyében, egy kis bányász településen Csucsomban  született 1929. március 6-án.  Élete nagy részét 1957-től a magyar kulturális élet fejlesztésével a Csemadokban és a Csemadokkal töltötte.

Az ő érdeme, hogy Csucsomban sikerült megtorló intézkedésektől megvédeni a lakosokat. A kultúra fejlesztése terén működő  színjátszó , irodalmi , honismereti körök, tánccsoportok tevékenykedtek a  alig 400 lakosú községben. Felgyűjtötte  községének lakodalmi népszokásait közel 50 idős polgár részvételével. Meghonosodtak a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdal és folklór versenyek, a „ Gombaszögi Országos dal – és táncünnepélyek”, a  „Táncdalfesztiválok ”, járási viszonylatban a „Ki Mit Tud„ krasznahorka-váraljai és pelsőci dal- és táncünnepélyek, a színjátszók, irodalmi színpadok, vers- és prózamondók versenyei, az „Énekkarok országos”, később  nemzetközi  fesztiválja”, az  „Énekkarok forradalmi dalok járási fesztiválja”, a „Czabán Samu pedagógus  napok”. Ezeknek szervezésében, megrendezésében személyesen is részt vett.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Zborai Imre 1956. február 10-én született Kassán. Kultúraszervező, a Csemadok Kassa környéki területi választmányának titkára, a Bódva völgyi magyar kulturális élet mindenese. Két felvidéki országos rendezvény (Mécs László Szabadegyetem – Jászón és az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál) előkészítője, lebonyolítója.  Népzenei, vers- és prózamondó versenyek, népművészeti és egyéb kulturális fesztiválok, seregszemlék főrendezője. Szakmai továbbképző tanfolyamok megvalósítója.

    Indíttatása szülőfalujához Restéhez kötődik.

 2010-től napjainkig a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány titkára. Évek óta figyelemmel kíséri a régióban a 32 Csemadok alapszervezet működését, munkáját és tevékenységét. Részt vállal a régió kulturális életének működéséből, szervezi a helyi, regionális és országos kulturális rendezvényeket és találkozókat. Főszervezője a Járási Dal- és Táncünnepélynek, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő járási és kerületi fordulóinak, a Magyar Kultúra Napja regionális emlékünnepségeinek, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók verseny járási és kerületi fordulóinak.

 A Kassa-környéki járásban a megalapítója az Egressy Béni Fesztivál-díjnak és a Csemadok a Magyar Helytállásért Díjnak Torna-Abaújban.

>> bővebben

MEGNYUGVÁST KÍVÁNOK azoknak, akik más politikai erőket támogattak és pártjuk alulmaradt.
Kérem, ne kételkedjenek abban, hogy ami itt van, az demokrácia. A kormány legális és legitim. A lakosság nem választ meg háromszor is nagy, kétharmados többséggel olyan kormányt, amely nem felel meg neki. És e lakosságot azért becsmérelni, mert erre a kormányerőre szavaznak, kétséges igazság.
Súlyos kritikákkal lehet illetni a kormányzást, hibái igen jelentősek a rejtett, államilag "elrendezett", a központi forrásokat leszívó, a hatalmi túlsúlyt igénybe vevő haveri jövedelem-átcsoportosítás elburjánzása miatt. Ez még sokba fog kerülni ennek a politikai berendezkedésnek.
De azon mélázni, hogy a Fidesz politikailag él hatalmával,sőt, nagyon is jól él hatalmával?! Ehhez először is el kell érni ilyen támogatottságot. Másrészt minden más politikai berendezkedés ezt tenné. Harmadrészt a Fidesz sem bújhat majd ki a történelmi felelősségre vonás alól - éppen, mert demokrácia van.
E felelősségre vonásnak a kerete adott: a következő választások.
A lényeg: egy országot nem szabad kormányzóképes erő nélkül hagyni. Most csak 1 kormányzóképes erő van. Szükségszerű, hogy győzött.

Szepsiben április 15-én
Gubcsi Lajos Ex Libris Díjainak átadása Felvidéken a gálán, Szepsiben 2018. április 15-én (15.00 Művelődési Ház).

A díjban részesül:

Dunajszky Géza
Fuksz Sándor
Havasi József
Gömörország c. folyóirat
Icso Valéria és a Dernői Néptánccsoportok
Kerecsen Motoros Egyesület
Mihályi Molnár László
Mudi Róbert
Nagykapos Csemadok
Rozsnyó Csemadok
Szabó Ottó
Szőllős Sándor
Zborai Imre

Kevesen tudják, de az általam alapított Ex Libris Díjban részesült néhány éve a Kossuth-díjat cigány festőművész, Szentandrássy István is, aki megfestette az 56-os forradalom cigány hőseit is, amely festmények most bélyegeken jelentek meg: Hrozova Erzsébet, Csányi Sándor és Dilinkó Gábor, Cziffra György, Fátyol István, Dandos Gyula, „Kócos”, Kolompár Mátyás, Kóté Sörös József és Strausz Károly alakja látható a kiállításon.

102 ÉV!
Meghalt Rév Lívia zongoraművész. Csodálatos életet élt, művészként főleg Párizsban: életének 102. évében tegnap érte a halál.
2007-ben a Párizsi Magyar Intézetben nyújtottam át neki A Magyar Művészetért Díjrendszer keretében alapított Kodály Zoltán-emlékdíjunkat. Akkor már 91 éves volt - és fürge, gyors, vidám.
100 ÉV! Búza Barna szobrászművészünk jut eszembe. Ő is több, mint 100 éves volt. Amikor a Károlyi palotában átvette A Magyar Művészetért Díjat, szinte kifutott a pódiumra - 95 évesen. Mikor leültetett, hogy bronz kisplasztikát, portrét készítsen rólam, közel volt a 100. éve. Fürge volt, gyors, és vidám. 
Jó nekik. Jó nekünk, hogy ilyen sokáig étek