Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díj és a díjazottak 1989-2011 között - az alapító életrajza
A hit válaszútja

Az Ég a Lét

S a Föld csak Álom?

Mi mitől lesz

Örök a világon?  

(idézet a Hű szó, háborgó c. könyvből)


ÖNÉLETRAJZ

Személyes adatok:

Név: Gubcsi Lajos PhD
Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza
Lakcím: 1223 Budapest, Márta u. 10.
Tel: +36305697596
e-mail cím: gubcsidr@iif.hu
Honlap: www.amm-gubcsi.hu

Tanulmányok:

1966 Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak
1970 német és orosz felsőfokú nyelvvizsga ugyanott
1973 MÚOSZ újságíró diploma
1975-78 MSZMP Politikai Főiskola
1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában
1980 angol felsőfokú nyelvvizsga
1987 címzetes egyetemi docens, Közgazdasági Egyetem
közgazdász, újságíró, író, költő

Szakmai tapasztalat, gyakorlat:

1970-74 a Magyar Rádió, külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora
1974-1980 a Magyar Tv külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora
1980-84 a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kiadójának és Nyomdájának általános, majd megbízott igazgatója
1984-89 a Magyar Ifjúság főszerkesztője, a KISZ KB, Intéző Bizottsága, majd Titkársága tagja
1980-84 a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége és VB tagja, az Ifjúsági Bizottság elnöke, 1997-2010 a Társaság Kommunikáció Szakosztályának elnöke
1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője, amely 2007 óta A Magyar Művészetért Kft. néven működik.
2007-2010 egyéni vállalkozó, 2008-2010 nyugdíjas
2010. június 25-től a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője
2011-ben a Magyar Atlanti Tanács tagjává választották

Alapított közéleti szervezetei:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen
1973-78 Országos Előadói Iroda
1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány
1987-89 Magister Alapítvány
1987-1992 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány - 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál
2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj
2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére
2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj és az Árpád fejedelem-emlékdíj alapítása Herenddel
2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel
2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel
2009-2033 időszakra Ex Libris Díj alapítása
2010 Széchenyi István-emlékdíj és Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel
2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

Kapott elismerései:

1985 Közgazdász Díj
2006 Ópusztaszerért Ezüstérem
2007 Tiszteletbeli Székely címben részesül
2007 Árpád fejedelem-éremben részesül
2008 a Selye János Egyetem Oklevélben részesül
2009 Kun főkapitányok Emlékérmében részesül
2011 Kurultaj Emléklapban részesül

Egyéb kulturális tevékenységek:

Az 1987-ben megalapított A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnökeként 300 Magyar Művészetért Díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, és létrehoztak további kilenc díjat. A Magyar Művészetért - művészeiből és támogatóiból – a teljesen autonóm, privát-civil, és egyben kifejezetten közösségi művészi és mecénási lét formája, 1992 óta be nem jegyzett baráti közösségként működik.

Bibliofil díszalbum sorozat (19 kötet) és egyéb kötetek írója, szerzője és kiadója, ezen belül különösen fontos az Üzenet a végekről című Pentalógia, Kárpát-medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozása országrészenként.

Díszalbumait évi 1500-2000 példányban ajándékozzák a Kárpát-medencében, elsősorban az új generációnak. Valamennyi műve jelen van a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak adományozta az Őseink nevű kőszoborpárt, Györfi Sándor monumentális alkotását, „Hun, magyar, kun őseink szeretett emlékére”.

-2006 Kun himnusz szövegének szerzője – zenéjét szerezte Szabados György

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll.

-2007. június 13-án létrehozták A Magyar Művészetért Szoborkertjét, történelmi szoborcsoportját

-2007-ben megalapították a valamennyi művészi ágat integrálni kívánó A Magyar Művészetért Vándorúton - Élőtárlatot.

-2008-ban támogatja a Székelyudvarhely főterén felállított Millennium-emlékművet.

33 könyv szerzője, a 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.

Nős. Első házasságából 2 felnőtt, Anikó (1971) és Lajos Levente (1974) apja, a jelenlegi házasságából született: Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011); továbbá Gubcsi Annát és Gubcsi Pétert gyámjukként nevelte fel.

 

 

 

 

 



Kislányom, Lelle, az angyalok között

Éltél a születéstől az örökkévalóságig

Köztünk voltál egy nap és egy áldott éjszaka
Fejed fölé hajoltam, a szemedet soha
Nem láthattam.
Nem volt erőd kinyitni, nem nézhettél rám
Azon a szeretettől könnyet csorgató egyetlen éjszakán
Ahol ki sem nyílt a szemed, és én csak félve mertem pislantani, gyáván.

Lelle, drága kislányom, te, az élet legfőbb sugára
Egyetlen mozdulat élet és halál között, egyetlen napéj
Korai születésed szándéka hallatán lemondtak rólad az orvosok
És édesanyádat azonnal elvesztésedre ítélték, de te minket életre kértél
Anya a te néma szavadra, melyet ti mindketten, s testvéreiddel mi is hallottunk
Kitartott,
nem engedett méhéből, zárta, zárta az anyai burkot
Öt napig szorultatok össze,
egymásba bújva, s én az ágy végébe.

Megszülettél, bár tudtad, hogy csak kurta időre, icipici vággyal
Hogy láss bennünket, mielőtt vinnéd tovább jó hírünket az angyalok közé
S rendelkezz is egyben, kezdetrendelettel, az örök kezdetével:
- Apám, anyám, nem adott a sors több időt, mennem kell mindjárt
De ígérjétek meg, hogy nem sírtok, nem hull keservvel könny
Mert – ígérjétek – visszavágytok, vártok rám újra, nem csak égi
De földi létemre is. Vártok
És én, az öröklét, eljövök hozzátok
Mert úgy, annyira, oly nagyon szeretlek benneteket, csak ezért sírok mégis egy kicsit…

Néztem apai komolysággal egynapos kislányomat, gépek segítették a másodperceit
Mit megszavazott neki a komor, irigy jövő, mely – gonosz lévén –
Visszakotort a védtelen jelenbe, itt hagyva halálos kísértéseit.
A legszebb lány, akit valaha is láttam, elfér tenyeremben, örökké ott tartanám
De nem érhetek hozzá, műburok ez már, nem az anyai, vérgépek, levegőgépek
Behunyt szemén át is látom, lát, ő az, génem, énem, enyém, a létem.
A Lét maga, múló, gyönyörű tünemény
Érte, érte, érted élek én.

2009. szeptember huszonharmadikán dél és a másnapi hajnal között hívő lettem.
Hiszek az emberben, szeretetében, végtelen hatalmában, az örök megújulásban
A halál pusztulásában, az élet mindenhatóságában,
Az anyák reménye megérinthetetlen valóság.
Lellém, kis angyalom
Te csak látszólag hagytál el bennünket azon a hajnalon
Amikor megcsörrent a kórházi telefon
ősz ült a halántékomon

Mert mikor abban a percben a lelked elindult az egek felé
Először életemben oda tartottam én.
Mentem, szálltam veled, vittél szárnyaidon, siklottunk villámnál gyorsabban
Csak egyetlen milliomod másodperc volt csupán, még annyi sem az átmenet
Föld és Ég, való és álom között, vittél magaddal, hogy mostantól mindig
Egyszerre két helyen legyek.
Itt a többiekkel, s fent mindig veled.

Így kerültem az eddig mindig elkerült után kapcsolatba az égiekkel
A belőlünk újra éledő teremtővel
Mely nem hallott soha a halálról
És ki a halálnak meg nem hódol
És ki minden percben elér a végtelenbe
És ki újra elküld téged az én szívembe

Nem hittem Istenben, de valahogy most nekem mégis megszületett
Látlak, kicsi Lellém, amint velem együtt ő is fogja a kezedet
S bár szigorú, kegyetlen nagyon, ahogyan rólad szótlanul ítélkezett
Édesanyáddal még nála is erősebbek vagyunk, újra formáljuk testedet.
S mert kapcsolatba kerültem az égiekkel születésed és halálod
Összefüggő pillanatában, nem csak én értem őket, ők is meghallanak engem
S most, mikor repülsz felfelé, már el is indulsz vissza hozzánk könny dúlta szememben

Szeretlek, mert te vagy az élet a halálban.





Gubcsi Lajos díszalbumainak kiadási terve 1998-2025-ig


I. Megjelent 1998-2011 között:

1. 1998-2000 között Üzenet Erdélyből, 5., 6., 7. és 8. kiadás
2. 1998 Szem, fényvesztés
3. 1999 Valaki dobog a szívemen
4. 2000 Aranykönyv I. – A Magyar Művészetért
5. 2000 Haza szerelem és a Valaki dobog a szívemen 2. kiadása
6. 2001 Posztumusz I. – A Magyar Művészetért és az Aranykönyv I. 2. kiadása
7. 2001 Istentelenül és a Haza szerelem 2. kiadása
8. 2002 Magyar parasztság a Kárpát-medencében és a Posztumusz I. 2. kiadása
9. 2002 Jó kedvedben teremtettél és az Aranykönyv I. 3. kiadása
10. 2003 Üzenet a végekről I. – Felvidék és az Istentelenül 2. kiadása
11. 2004 Az élet túlsó oldala, a Jó kedvedben teremtettél és a Magyar parasztság 2. kiadása
12. 2005 Üzenet a végekről II. – Kárpátalja, a Magyar parasztság 3. és a Jó kedvedben teremtettél 3. kiadása
13. 2005 A csillagokban Bubik István – Himnusz, nimbusz, mítosz
14. 2006 Summa
15. 2006 A szabadság népe - 1956
16. 2007 Az ég felé...
17. 2007 Üzenet a végekről III. - Délvidék - 1111 év után
18. 2008 Dallam az éjben
19. 2008 IV. Üzenet Erdélyből - 9. új, átdolgozott kiadás
20. Ajánlott - Levelek Orbán Viktornak (válogatás)
21. 2009 Elég, ami ELÉG - Leveleim Orbán Viktornak (a teljes levelezés 2004-2008)
22. 2009-2023 Ex Libris Díj - 6 kötet dísztokban: Pentalógia: Üzenet a Felvidékről, a Kárpátaljáról, a Délvidékről, Üzenet Erdélyből; A szabadság népe; és a Summa
23. 2010 Elég lett, ELÉGETT – Leveleim Orbán Viktornak 2009-ben
24. 2010 Egy kun Budán és Pesten – élet-, kor- és közrajz
25. 2010 Korom Magyarország fölött
26. 2011 Legényregény
27. 2011. Hű szó, háborgó

II. Tervezve 2012-2023 között:

1. 2012. Kisfiam, gyere, fölmegyünk az égig - Történelmi mesék apáknak, anyáknak, gyermekeiknek
2. 2016 Lélek, szó, szép - magyar művészet a nagyvilágban és a Kárpát-medencében
3. 2018 A líra – való és álom
4. 2020 Híradás a testvéreinkről
5. 2023 Summa summarum

Gubcsi Lajos: A Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában megjelent albumok

Gubcsi Lajos: Hű szó, háborgó
http://mek.oszk.hu/09900/09952

Gubcsi Lajos: Legényregény
http://mek.oszk.hu/08600/08677

Gubcsi Lajos: Korom Magyarország fölött - Leveleim Orbán Viktornak 2004-2010
http://mek.oszk.hu/08400/08497/

Gubcsi Lajos: Egy kun Budán és Pesten
http://mek.oszk.hu/07700/07793/ - a neten 2010. dec-től

Gubcsi Lajos: Elég lett, ELÉGETT
http://mek.oszk.hu/07700/07792/

Gubcsi Lajos: Elég, ami ELÉG (megj. 2009. márc. 15.)
http://mek.oszk.hu/06600/06608/

Gubcsi Lajos: IV. Üzenet Erdélyből
http://mek.oszk.hu/03400/03498

Gubcsi Lajos: Dallam az éjben
http://mek.oszk.hu/05700/05773/

Gubcsi Lajos: Ajánlott – Levelek Orbán Viktornak (részletek)
http://mek.oszk.hu/05800/05833/

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről III. – Délvidék
http://mek.oszk.hu/03400/03497

Gubcsi Lajos: A szabadság népe
http://mek.oszk.hu/03400/03496

Gubcsi Lajos: Az ég felé...
http://mek.oszk.hu/03400/03499

Gubcsi Lajos: Summa - 55 évem ha ha 110 lesz - Lírai regény
http://www.mek.oszk.hu/02400/02426/

Gubcsi Lajos - Gubcsi Anikó: A csillagokban Bubik István.
http://www.mek.oszk.hu/02300/02355

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről I. – Felvidék
http://www.mek.oszk.hu/01900/01950

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről II. – Kárpátalja
http://www.mek.oszk.hu/02300/02324

Gubcsi Lajos: Üzenet Erdélyből
http://www.mek.oszk.hu/01600/01651

Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

Gubcsi Lajos: Jó kedvedben teremtettél...
http://mek.oszk.hu/02500/02576

Gubcsi Lajos: Istentelenül
http://mek.oszk.hu/02500/02575

Gubcsi Lajos: Haza szerelem
http://mek.oszk.hu/02500/02574

Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741

Gubcsi Lajos: Posztumusz
http://mek.oszk.hu/02700/02785

Gubcsi Lajos: Magyar parasztság a Kárpát-medencében
http://mek.oszk.hu/02500/02577

Gubcsi Lajos: Valaki dobog a szívemen
http://mek.oszk.hu/02500/02573

Gubcsi Lajos: Szem, fényvesztés
http://mek.oszk.hu/02500/02578

Gubcsi Lajos: 4 nap, amely megrengette az országot (1989. október 5-9. MSZMP-MSZP)
http://www.mek.oszk.hu/01500/01508

Gubcsi Lajos-Tarafás Imre: A láthatatlan pénz
http://www.mek.oszk.hu/02400/02442/

Gubcsi Lajos: A kommunikáció napja (Magyar Tudományos Akadémia, 1998. április 10.)
http://www.mek.oszk.hu/00100/00141


A Magyar Művészetért Díj 2011 – A XXVI Gála díjátadásai Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában

Ivácson László néptánc-koreográfus, Háromszék táncegyüttes
Káel Csaba rendező
Kása Béla fotóművész
Kassai Lajos lovasíjász
Kicsid Gizella színművésznő, Sepsiszentgyörgy – Bubik-díj
Kodály vonósnégyes
Kortárs Magyar Galéria – Dunaszerdahely
Lukács Miklós cimbalomművész
Páll Lajos festőművész
Petrás Mária énekes
Szabadi Vilmos hegedűművész
Török-Illyés Orsolya színművésznő - Hajdú Szabolcs rendező

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékdíj: Nemeskürty István

Árpád-díjak 1956 55. évfordulóján:

-Gergely István és a Csibészház Csíksomlyón
-Kárpátaljai Cserkész Szövetség
-Kőröstárkány – az 1919-es partiumi vérengzés emlékére
-Romániai Magyar Cserkészszövetség
-Sopronnak, a hűség városának a 90. évfordulón
-Székely Hadosztály emlékére
-Szentlászló és Kórógy magyarságának 1991 emlékére


Liszt Ferenc-emlékdíj 2011-ben

-Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek – Dr. Batta András
-Liszt Ferenc Kamarazenekarnak – Rolla János
-Sopronnak és Doborján-Raidingnak
-Liszt Ferenc Múzeumnak és Kutatóközpontnak Budapest – Dr. Eckhardt Mária
-Liszt Ferenc Archivnak, Göppingen-Budapest – Dr. Gracza Lajos
-Gifui Liszt Magyar-Japán Baráti Társaságnak – Prof. Yamada
-Bogányi Gergely zongoraművésznek


Petőfi Sándor-emlékdíj 2011-ben

- Pozsony, Belvárosi magyar iskola

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2011-ben

Alföldi Nyomda, Debrecen
Bogár László
Brassó Áprily Lajos Főgimnázium
Budakeszi Kultúra Alapítvány
Corvinus Egyetem könyvtára
Csallóközi hagyományőrzők a Visegrádi Palotajátékokon
Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium
Debreceni Református Kollégium
Duna Tv Reggel a Dunán c műsora
Erdélyi Kárpát Egyesület
Gyergyószentmiklós-Szárhegyi Alkotó Tábor
Horváth György hagyományőrző
Kiss-Rigó László
Kovács Géza szobrász Sepsiszentgyörgy
Kriza János Néprajzi Társaság
Kun Miklós
Magyar Festészet Napja - Bráda Tibor
Maros Megyei Múzeum
Nyitrai Egyetem Magyar Kara
Országos Széchényi Könyvtár
Pannonhalmi Főapátság
Partiumi Magyar Egyetem
Rozsnyó – CSEMADOK
Szárazajta – a vérengzés áldozatai emlékére
Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház
Szentendrei Katonai Bázis
Szolnoki Művésztelep
Vay Ádám Múzeum
Végh Alpár Sándor

A Magyar Művészetért Díjat kapták 1987-2011 között

Ádám Gyula
Ágh István
Aknay János
Almási Tamás
Annus József
Asszonyi Tamás
B. Nagy László
Balikó Tamás
Bálint Zoltán
Balla Demeter
Balogh Miklós
Bánffy Miklós
Bárdos Lajos
Bartis Attila
Bella István
Bence Lajos
Benedek György
Benedikty (Horváth) Tamás
Benkő Imre
Berecz András
Bereményi Géza
Bessenyei Ferenc
Bicskei Zoltán
Bocskay Vince
Bódy Gábor
Bogdán Zsolt-Bubik-díj
Bognár Szilvi
Borbándi Gyula
Borbás Tibor
Bozay Attila
Böszörményi Géza
Bródy János
Bubik István
Bucz Hunor
Buda Ferenc
Búza Barna
Cantemus Kórus
Cziffra György
Czimer József
Cs. Szabó László
Cseres Tibor
Cserhalmi György
Csernyus Lőrinc
Csete György
Csomós Mari
Csoóri Sándor
Darázs Árpád
Dárday István
Dienes Gábor
Dobos László
Dohnányi Ernő
Domokos Pál Péter
Domonkos István
Dresch Dudás Mihály
Dubrovay László
Duray Miklós
Ekler Dezső
Eötvös Péter
Eperjes Károly
Erdélyi János
Esterházy Péter
ExperiDance társulat
Fábri Zoltán
Farkas Árpád
Farkas Zoltán
Fehér Ferenc
Fekete György
Ferencz István
Ferenczes István
Finta József
Fodor Antal
Fodor Géza
Fodor Sándor
Foltin Jolán
Földi Péter
Gál Sándor
Gál Sándor-Felvidék
Garas Dezső
Gergely András
Ghymes együttes
Gink Károly
Gombos Gyula
Götz János
Grendel Lajos
Gubás Gabi-Bubik-díj
Gulyás Dénes
Gulyás György
Gulyás Gyula
Gulyás János
Gyarmathy Tihamér
Gyarmati Lívia
Győrfi Sándor
Györgyfalvay Katalin
Győri Balett
Gyulai Líviusz
Gyurkovics Tibor
Hajdú Szabolcs
Halmos Béla
Hamvas Béla
Harag György
Havasi István
Herceg János
Herczku Ágnes
Herendi Porcelánmanufaktúra
Hervay Gizella
Honvéd együttes
Huszárik Zoltán
Ilia Mihály
Illyés Kinga
Imre Zoltán
Ivácson László
Jancsó Adrienn
Jandó Jenő
Jankovics Marcell
Jaskó István
Jékely Zoltán
Jókai Anna
Juhász Ferenc
Juhász Zoltán
Jurcsik Károly
Káel Csaba
Kaiser Ottó
Kaján Tibor
Kaláka Együttes
Kallós Zoltán
Kányádi Sándor
Kardos István
Kárpáti Tamás
Karsai Zsigmond
Kása Béla
Kaszás Attila
Keleti Éva
Kerekes Éva-Bubik-díj
Kerényi Imre
Kévés György
Kicsid Gizella - Bubik-díj
Király Ernő
Király László
Kobzos Kiss Tamás
Kocsár Miklós
Kocsis Imre
Kocsis Zoltán
Kodály vonósnégyes
Kokas Ignác
Koltai Lajos
Kondor Béla
Korniss Péter
Kortárs Magyar Galéria
Kós Károly Egyesülés
Kovács József
Kozák András
Kő Pál
Kubik Anna
Kubinyi Anna
Kuncz László
Kunkovács László
Kurtág György
Lajkó Félix
Lászlóffy Aladár
Latinovits Zoltán
Lázár Ervin
Lehóczky János
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Litomericzky Nándor
Lohinszky Loránd
Lóránt János Demeter
Lovász Irén
Lukács Miklós
Magyar Zoltán
Makoldi Sándor
Makovecz Imre
Mányi Építész Stúdió
Márai Sándor
Maria de Faykod
Markó Iván
Martin György
Marton László
Matl Péter
Melocco Miklós
Mensáros László
Mészáros Ági
Mészöly Miklós
Mihály Árpád
Miklósa Erika
Mocsár Gábor
Molnár Edit
Muzsikás Együttes
Nádas Péter
Nagy Ervin
Nagy Gáspár
Nagy József (Josef Nadj )
Nagy Kovács Mária
Nagy László
Nagy Zoltán ifj.
Nagy-Kálózy Eszter
Nemeskürty István
Németh Ildikó
Novák Ferenc
Oberfrank Pál – Bubik István-díj
Olasz Ferenc
Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark
Orosz János
Ökrös Csaba
Páll Ágoston
Páll Antal
Páll Lajos
Páll Magdi
Páskándi Géza
Péreli Zsuzsa
Perényi Miklós
Péterfy László
Petrás Mária
Pilinszky János
Polgár Rózsa
Popova, Aleszja
Püski Sándor
Ráckevei Anna
Ragályi Elemér
Ránki Dezső
Ratkó József
Reneszánsz Zrt.
Román Sándor
Rózsa György
Ruszt József
S. Benedek András
Samu Géza
Sánta Ferenc
Sára Sándor
Schéner Mihály
Schiffer Pál
Schinágl Gábor
Schrammel Imre
Sebestyén Márta
Sebő Ferenc
Seregi László
Sík Ferenc
Siklós Mária
Sinkovits Imre
Somogyi Győző
Somogyi József
Spiró György
Sütő András
Sváby Lajos
Szabadi Vilmos
Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház
Szabados György
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Építész Kamara
Szabó István
Szabó Szilárd
Szabóky Zsolt
Szakonyi Károly
Szalai Györgyi
Szalay Ferenc
Szántó Tibor
Szécsi Margit
Székely János
Szervátiusz Tibor
Szilágyi Domokos
Szilágyi István
Szirtes Ádám
Szokolay Sándor
Szőcs Géza
Szörényi Levente
Szőts István
Tamási Áron
Tari István
Tarr Béla
Taub János
Téka Együttes
Tímár János
Tímár Sándor
Tímár Viktor
Tiszatáj
Tolnay Klári
Tóth Bálint
Tóth Ildikó
Tóth Menyhért
Tóth Tibor-Bubik-díj
Törőcsik Mari
Török-Illyés Orsolya
Tőzsér Árpád
Trill Zsolt-Bubik-díj
Turányi Gábor
Udvardi Erzsébet
Udvaros Dorottya
Új Budapest Együttes
Ulman István
Utassy József
Vári Fábián László
Vass Lajos
Verebes Ernő
Vidnyánszky Attila
Vígh Tamás
Vinczeffy László
Visky Árpád
Vitézy László
Vivi Dragan Vasile
Vörös László
Vujicsics Tihamér
Wass Albert
Weöres Sándor
Zurgó együttes
Zsigmond Dezső
Zsigmond Vilmos
Zsuráfszki Zoltán

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Díj

Bayer József
Csányi Sándor
Debrecen városa
Demján Sándor
Gubcsi Lajos Levente
Kovács Gábor
Mádl Ferenc
Magyar Művészeti Akadémia
Marjay Gyula
Nagy Endre
Nemeskürty István
Szórádi Sándor
Székelyudvarhely

A Magyar Művészetért Díjban részesül 2010-ben
A délvidéki Zentán tartjuk a XXV. Díjátadó Gálát 2010 őszén

Bálint Zoltán és Bicskei Zoltán – Művészetek Háza Magyarkanizsa
Bognár Szilvi népdalénekes
Erdélyi János – Vitézy László filmrendezők
Kaiser Ottó fotóművész
Maria de Faykod szobrászművész - Franciaország
Mihály Árpád szobrász
Oberfrank Pál – A Magyar Művészetért-Bubik István-díj
Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház
Szilágyi István író, Kolozsvár
Verebes Ernő zeneszerző Újvidék

A Kuratórium tagjai:

Berecz András,
Földi Péter,
Gubcsi Lajos (elnök),
Győrfi Sándor,
Kiss János,
Kobzos Kiss Tamás,
Kubik Anna,
Marjay Gyula,
Szabados György,
Szőcs Géza,
Zsigmond Dezső.

Bartók Béla-emlékdíjat adományozunk a Vajdasági Magyar Folklór Központnak

Kodály Zoltán-emlékdíjban részesül Vajdasági Magyar Művelődési Intézet – Hajnal Jenő

Ex Libris Díj – Újvidéki Magyar Tanszék
- Szabadkai Magyar Tanítóképző Főiskola

A Magyar Művészetért Díj 2009-ben (sajtónyilvánosságra hozzuk febr. 11-én)

XXIV. Gála Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Aknay János festőművész
Bartis Attila író
Benkő Imre fotóművész
Csernyus Lőrinc építész
Fodor Géza költő
Gubás Gabi-Bubik-díj
Lovász Irén énekes
Matl Péter szobrász
Vinczeffy László festőművész
Zurgó együttes

A MM Tiszteletbeli Díj Marjay Gyula

Kossuth Lajos-emlékérmet kap Botlik József történész.
Ugyanitt Ex Libris Díjat kap a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, az Ungvári Egyetem Magyar Kara, Hoppál Mihály néprajzkutató és a Credo együttes

A Kuratórium tagjai: Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

A CÉLOK 2009-BEN:
A Magyar Művészetért 2009-es programja:

1. A MM XXIV. Díjátadó Gála, 11 díjjal 2009 őszén a Kárpátalján, Beregszászon az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban. A Magyar Kultúra Napja alkalmából nyilvánosságra hozzuk az idei díjazandók névsorát.

2. Az „IV. Üzenet Erdélyből” című díszalbum megjelentetése 2009 januárban, a Magyar Kultúra Napján – egyben a Gyulafehérvári Püspökség alapításának 1000. évfordulójára és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem születésének 333. évében.

3. Sok éves – évtizedes – előkészítő munka után megjelentetjük a Kárpát-medencében betöltött ezredéves szerepünkre emlékező Üzenet-Pentalógiát, s a Summa című albummal kiegészítve egy jelentős, 6 kötetes, díszdobozban megjelenő kiadói tettel állunk elő – az idén, és a következő 3 évben, 2009-2012 között folyamatosan újból és újból.

4. Petőfi Sándor-emlékdíj adományozása az év folyamán, a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen, zsenink halálának 160. évfordulóján.

5. Az Árpád fejedelem-díj további adományozása ugyancsak Herenddel együtt.

6. 1 Kodály-, 1 Bartók- és 1 Kossuth-emlékdíj adományozása Herenddel közösen.

7. A Magyar Művészetért Szoborpark és Élőtárlat bővítése.

Baráti tisztelettel Gubcsi Lajos, 2009. 01. 10.

Számla: 58600551-12010099, A Magyar Művészetért


A Magyar Művészetért Díj 2008-ban:

Ádám Gyula fotóművész, Csíkszereda
Benedikty (Horváth) Tamás író
ExperiDance társulat - Román Sándor
Herczku Ágnes népdalénekes
Jandó Jenő zongoraművész
Kévés György építész
Litomericzky Nándor építész - Felvidék
Lóránt János Demeter festőművész
Miklósa Erika operaénekes
Polgár Rózsa gobelinművész
Tarr Béla filmrendező

A Magyar Művészetért - Bubik István-díj: Tóth Tibor Révkomárom

Bartók Béla-emlékdíjat kap
Petrik Szilárd, a kassai Thalia Színház színművésze
Bálint Erzsébet, Klézse, Moldva
Haszmann Pál Múzeum, Háromszék, Csernáton

Kodály Zoltán-emlékdíjat kap
Jászói apátság-Felvidék – Bartal Tamás Károly főapát
Ookuma Nobuko és a Machida Kodály kórus – Japán
Tanimoto Kazuyuki, a Japán Kodály Társaság volt elnöke
Kodály vonósnégyes

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékérmet kapja:
Gubcsi Lajos Levente
Magyar Művészeti Akadémia

A Kuratórium tagjai: Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

Mátyás király-díjban részesül 2008-ban
1. Csíksomlyói Ferences Rendház és a Csíksomlyói Búcsú
2. A Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár közösen – a Mátyás királyra és a reneszánszra emlékező kiállításaikért
3. Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc szak
4. Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
5. Klebelsberg Kunó posztumusz
A kuratórium tagjai: Gubcsi Lajos elnök, Bereczky Lóránd, Kő Pál, Parragh László, Pázmány Péter, Szabados György, Tempfli József.
A kuratórium a döntést Nagyváradon, a Püspöki Palotában 2008. ápr. 21-én tartott ülésén hozta meg.


Árpád fejedelem-díjban részesül 2008-ban
-Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség
-Háromszék Szerkesztősége, Sepsiszentgyörgy
-Győrfi Sándor
-Illyés Gyula posztumusz
-Kubik Anna
- Dunaszerdahely városa
-Wass Albert posztumusz
Az Árpád fejedelem-díj Kuratóriumának tagjai:
Gubcsi Lajos elnök, Fehér Csaba, Kobzos Kiss Tamás, Szász Jenő, Szörényi Levente..


A CÉLOK 2007-BEN:

1. A Magyar Művészetért XXI. Díjátadó Gálája 2007. dec. 5 – helyszín: a határon túl, Nagyváradon, a színházban, ezzel egy új sorozatot teremtve: 2008-ben Kassán, és így tovább.

2. Üzenet a végekről III. – Délvidék címmel a díszalbum-sorozat 17. kötete.

3. Kodály Zoltán-emlékdíj, a nagy zeneművész születésének 125. évfordulóján, egész évben adományozandó, 60 megemlékező kitüntetéssel.

4. Árpád fejedelem emlék-díj – halálának 1100. évfordulóján, történelmünk dicsőségére, 52 kitüntető megemlékezéssel, egyben örök díjjá formálva, minden évben adományozandó az eredetileg csak erre az évre tervezet emlékdíjat.

5. Élet néven emlékmű adományozása a Székelyföldnek: “Hálával a székely népnek a magyar nemzet oltárán hozott ezredéves áldozatáért” – a szoborcsoport az én személyes ajándékom a fenti érzéssel, A Magyar Mű-vészetért a szobrok felállításának támogatását vállalja. Az emlékm fő alakja Melocco Miklós bronz Krisztusa és Győrfi Sándor Mária, a Magyarok nagyasszonya bronzszobra.

6. Díszalbumaink ajándékozása kétezres nagyságrendben a határon innen és túl: kulturális és nyelvművelő közösségeknek, határon túli egyetemeknek a tanévzárókra, könyvtáraknak, az új generációnak, városoknak a ballagásokra,: Az ég felé..., Summa, Az élet túlsó oldala című köteteinkből.

7. 50-70 város számára - a polgármesterek segítségével - 5-5 díszalbum felajánlása a legjobb középiskolás ballagó diákoknak, fontos kulturális intézményeiknek itthon és a határon túl.

8. A Magyar Művészetért szoborkertjének megnyitása Budapesten 2007. jún. 13-án, állandó kiállítású szobrokkal, és változó, egyedi kiállításokkal a jövőben. Ez egyben az indító lépés az MM Állandó Él? tárlat megteremtésére, amely hamarosan magában foglalja a kiállítható társművészetek MM-díjas mű-vészeinek alkotásait is.

Támogatók 2007-ben (júniusig):

Mecénások:

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. – Simon Attila vezérigazgató
Grant Reklám Kft. – Nagy Endre igazgató
Demján Sándor – Trigránit Rt. elnök - a Kodály-emlékdíjak támogatása
OTP Bank Rt. – Csányi Sándor elnök
Geodézia Rt. – Marjay Gyula vezérigazgató-helyettes
Győrfi Sándor szobrászművész
A Magyar Művészetért Kft. – Gubcsi Lajos ügyvezető

Ezüstszponzorok:
Gubcsi Attila festőművész
Hotel Karos Spa – Oláh Péter igazgató

Szponzorok:
Petykó Zoltán – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, elnök
Bálint Péter – Arcadom Rt. elnök
Parragh László – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök
Fazakas Szabolcs – EU Parlament, Quaestor
Kubinyi Anna textilművész
Schéner Mihály festőművész
Kocsis Imre festőművész
Martonyi János
Mészáros Tamás – rektor, Corvinus Egyetem
Szalóczy Pál – Magyar Rádió vezető bemondó
Tavaszy Noémi grafikusművész
Gy?rfi Balázs építész
Vámosi-Nagy Szabolcs
Pintér Sándor – Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
Szepes Gyula Művelődési Központ, Érd

Az albumokhoz külön mecénási támogatást nyújt Gubcsi Lajos Levente.
KépA Magyar Művészetért Díj (mellékelve a díj korábbi, aranyozott tűzzománc formája, mely 1987-2006 között került kiosztásra, s ma ez a MM emblémája - azóta a herendi alkotás a díj maga)

A Magyar Művészetért Díj a magyar művészet kiemelkedő elismerési formája és mecenatúrája, melyet 1987-ben hozott létre az alapító, s az első, történelmi kuratórium tagja volt Makovecz Imre, Sütő András, Sára Sándor, Sinkovits Imre, összesen 12 zseniális magyar művész.

A Magyar Művészetért Díj és annak művészekből és mecénásokból-szponzorokból álló közössége negyed százada tovább megőrzi különleges jellegét, azaz privát-közösségi arculatát:
- privát, amennyiben nem kíván igénybe venni semmilyen állami-kormányzati-önkormányzati forrásokat, és nem is tart igényt külső hivatalos, szervezeti, irányító kapcsolatokra; soha nem pályázik közösségi pénzekre, forrásait maga teremti elő saját erejéből.
- közösségi, amennyiben a hozzá tartozó művészek és mecénások-szponzorok szoros barátságára és együttműködésére alapozva követi kettős célját:
• a művészek, művészetek erkölcsileg és esztétikailag feddhetetlen elismerését;
• az ezt szolgáló díszalbumok művészettörténetileg is fontos megjelentetését;
• Egyéb, történelmileg kiemelkedő személyiségek tiszteletével évről évre új díjakat alapít;
• És gondozza A Magyar Művészetért Élőtárlatát és Szoborkertjét.

A fentiek értelmében A MM nem jogi személy, nem intézményesül, több annál: Baráti közösség, amely azonban lefekteti a maga működési elveit, szabályzatát.

A Kuratórium tagjai:
Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos, Györfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.


A Magyar Művészetért Díj önálló része a Bubik István-díj, kiemelkedő fiatal színészek elismerésére. E díj kiosztása minden évben A Magyar Művészetért Díjátadó Gálán történik, ugyanazon eszmei tartalommal, mint maga a hagyományos díj, de Györfi Sándor szobrászművész külön e célra készítendő Főnix-allegóriájával, bronzból készült alkotásával.


A Magyar Művészetért programja 2011-ben

A Magyar Művészetért négy oszlopon álló tevékenységét folytatjuk tovább, új elemekkel. Ilyen új elem az Ismét Vereckénél c. ballada ősbemutatója Munkácson, Ungváron és Sárospatakon.

1. A Magyar Művészetért Díj: Az idén is átadjuk A Magyar Művészetért Díjakat a Marosvásárhelyen tartandó XXVI. Díjátadó Gálán április 9-én, és egyéb ünnepi alkalmakon.

2. Más díjaink, emlékdíjaink: az Ex Libris Díjakat, az Árpád fejedelem-díjakat, idei ünnepi díjként a Liszt Ferenc-emlékdíjakat és a Rákóczi-díjakat, továbbá átadjuk ebben az évben is a Petőfi-emlékdíjat. (ld. külön névsorokban mellékelve)

3. Folytatja tavaly megkezdett útját a „Vándorúton – A Magyar Művészetért Élőtárlata”, többek között Szentendrén, Szolnokon, Székesfehérváron, Szentesen, Győrben, majd Erdélyben.

4. Könyveink közül a díjakhoz adományozzuk továbbra is az alábbiakat: Üzenet Erdélyből, A csillagokban Bubik István, Az élet túlsó oldala, 1000-1100 years ago…-Hungary in the Carpathian Basin.

Örömmel fogadunk minden

támogatást a 58600551-12010099

számlaszámon, illetve nagyobb léptékű együttműködés esetén A Magyar Művészetért Kft. köt PR-marketing-reklám szerződést.

Kiemelkedő jelentősége és a vállalkozás mérete, költségei miatt külön is kérünk mindenkit, aki teheti, támogassa az Ismét Vereckénél c. balladát, mellyel a Rákóczi-szabadságharc dicsőséges harcaira emlékezünk a 300. évforduló jegyében. A produkciót majd szeretnénk eljuttatni az iskolákba is a következő években.

Tisztelettel Gubcsi Lajos


2010. május 13.

Két hete nyílt levelet tettünk közzé, leegyszerűsítve azzal a dilemmával, hogy negyedszázados "önerő" után vegyünk-e igénybe (pályázzunk-e) közforrásokat, vagy tartsunk ki ama sajátos életünk mellett, melyben mindent saját erőből oldunk meg.
A válaszok többsége azt javasolta, hogy vegyük igénybe a közforrásokat is, egyrészt, mert erősít, másrészt, mert mások úgyis elviszik, talán kevésbé indokoltan.
Jelentős volt az a hang is, hogy ne adjuk fel közismert szuverenitásunkat, amelynek egyik alapja az a tény, hogy A MM egy baráti közösség, és saját erejére támaszkodik, azt kevéssé kímélve.

DÖNTÖTTÜNK - A MÁSODIK MEGOLDÁS MELLETT, azaz megyünk tovább úgy, mint eddig. A Magyar Művészetért Díj és az általa létrehozott sok más történelmi díj és emlékdíj, valamint a tízezerszámra adományozott albumok sorsa ezek után is az lesz, hogy saját erőnkből támogatjuk.

Idézünk a hozzászólásokból, melyeket ezúton nagyon szépen köszönünk, sokat segítettek:

"Szervusz Lajos!

Az MM eddig nagyszerűen teljesítette küldetését, elismerte azok munkáját, akik nemzetünk szellemi építkezésében részt vállaltak. Remélem, hogy új szelek fújnak a politikában, és hogy az új kormány a NEMZETET fogja képviselni. Ebben az esetben viszont természetes, hogy az MM elfoglalja méltó helyét a nemzet intézményrendszerében, és hogy igénybe vegye azokat a lehetőségeket, amelyek az új korszak beköszöntével megnyílnak. Nem baj az, hogyha az MM megerősödik, és nagyobb súllyal jelenik meg a magyar kulturális életben.

Én legalább is ideátról így látom.

Litomericzky Nándor építész a Felvidékről



Kedves Barátom, Lajos!
Ugyan, már több alkalommal megírtam s élőben is elmondtam, csodálója vagyok
makacs kitartásodnak, egyszerűen példátlan jobbító szándékodnak. Ha nagy
szavakat akarnék használni, Széchenyihez hasonlítanálak. De nem teszem,
hiszen mögötted nincs nagybirtok, nem mások munkájának gyümölcseiből
építgeted a nemzetet, s oly veretes családfád sincsen. Viszont kétkezi
szellemi munkában, a "magad Uram, ha..." metodikában alig ha vagy verhető.
Ezt nevezem gubcsizmusnak.
Szóval, szerintem kicsit sok a díjeső, s ezért nem tör át a médiablokádon, holott csak a vak nem látja, hogy e díjak voltaképp értékmenedékek olyan alkotóknak, akikre egyébként (s méltatlanul) rá sem hederít a" közvélemény", vagy inkább az éppeni kurzus. No meg, nemzetiként ezen alkotó személyiségek olyan kultúraszegmens képviselői, akikre nem
nagyon kíváncsi a honi fősodrú média.

Meggyőződésem, hogy ha az eddigi útról letérsz, másokat is beengedsz a
"palánkok" közé, minden megváltozik. Eddig egy általad teljesen szabadon
kiválasztott grémium döntött, s a külvilágnak nem volt fikarcnyi beleszólása
sem. Vajh, ki biztosítja, hogy továbbra is Gubcsi-szemlélet uralja a
kiválasztást? És vajh, tűri ezt Gubcsi Lajos? Szerintem nem! Hasonló okból
tartanék az állami szerepvállalástól is, amely bár egy oldalon megemeli a
díjak helyi értékét, ám ismerve az állam-kormányok természetrajzát, inkább
ne keverjük a magánkezdeményezést az államival.
Kis példaként említem a Gábor Dénes-díj ügyét. A honi műszaki értelmiség
nemes díja, teljesen magán kezdeményezés, Jamrik Péter barátom nemes
szándéka, amelyhez ilyen-olyan mértékben az állam is hozzá járult. A média
viszonylagos érdeklődése, a parlamenti díjátadás pompája, a díjazottak igen
magas kvalitásai ellenére a hírek szerint halódik. Leginkább már csak évi
1-2 díjra lenne fedezet, ám a műszaki és tudományos értelmiség megérdemli,
igényli e díj erejét, értékadóságát...mi lesz? Ki tudja.

Úgy vélem, Lajos, Neked nincs szükséged megalkuvásokra, máig Te vagy a kakas
(bocs!) a dombon, maradj is meg annak. Ha rám hallgatsz, a fő
csapásirányokat megőrzöd (MINDENEK ELŐTT A Magyar Művészetértet, ami Te vagy!), a többit hagyd.
Reménykedjünk benne, hogy a most következő rezsim értőbb lesz, értékekkel azonosuló, s puszta létével segíti majd a gubcsizmust.
Régi barátsággal, féltéssel ölel Téged és Családodat: Pomezanski György


Kedves Lajos!

Ha már megtiszteltetek e kérdéssel: véleményem szerint az MM bátran
elfoglalhatja helyét az említett kulturális intézményrendszerben és
kihasíthatja a neki méltán járó szeletet. Nyilván fontos lenne, hogy
ugyanakkor megőrizze viszonylagos különállóságát, ne váljon függővé az
állami / európai forrásoktól.

Szeretettel: Bognár Szilvi

Kedves Lajos,

nagyszerű munkátokat szeretettel kísérjük figyelemmel.
Véleményem szerint a legmegfelelőbb forma közhasznú egyesület alapítása volna (9 alapító tag)
A jelenlegi törvények között ez két éven belül tenné lehetővé a legkülönbözőbb európai és magyar támogatások lehívását.
Addig egyedi és alkalmi céltámogatásokat lehetne kérni a munkátokhoz.

Barátsággal ölel: Turcsány Péter



Kedves Lajos,

Megtisztelt, hogy a kérdésével megkeresett. Én azt hiszem, nagyon jó a díjuk sora magánkezdeményezésként is, de még jobb, ha egy rangos intézményi kapcsolatrendszerhez is kötődik. Minden jót a jövőben, sok sikert, mint eddig is!

Keserü Katalin, Magyar Művészeti Akadémia





Lajos! Köszönöm megtisztelő leveled!



Véleményem:

Ha a felülről jövő politikai által befolyásolt vélemény dönt a díj kiosztásában, nem feltétlen a csendben ám tiszta lélekkel alkotó művészek fogják megkapni.

DE! Pontosan a politikának kell a köz emberének művészetét méltó módon elismerni végre.

Javaslat:

Igen is tessék a politikai vezetést bevonni, de maradjon meg az alulról jövő, tiszta szándékú ítélkezés!

Mérhetetlen munkádhoz, végtelen erőt, egészséget kívánok!


Gulyás László Vándormuzsikus, Kiskunfélegyháza



Köszönöm, hogy érdekel a véleményem. Azt gondolom, hogy néha egy-egy szórványban élô, de munkájában kitartó és következetes embernek nagyon sokat jelent az, ha díjazzák, értékelik amit tesz. 'Fôként, ha a díj, a díjosztó szervezet "tiszta", független. Éppen ezért úgy gondolom, sokkal többet ér egy független baráti kör által megítélt érdemoklevél, mint egy kormányzat által esetleg megkoptatott, vagy sokszor "bemocskolt" méltatás. Szóval én a korábbi hagyományt támogatnám, bár könnyű a más energiája fölött "rendelkezni".

Bármilyen döntés szülessen, kitartást és erôt kívánok munkátokhoz.



Csata Orsolya, Gyergyószentmiklós





Én a második opció mellett tenném le a garast.. érthetően.. azt hiszem te is ezt szeretnéd megerősítve látni… különben könnyen méltatlanul mellőzött, a médiakörökből kimaradó, néhány lelkes ember erőltett menetben való erőfeszítéseként nem juthat el mindazokhoz, akiket el kellene érnie.. azaz nagyobb nyilvánosságot, támogatást, szélesebb, tömegesebb bázist kívánna, s ettől a támogatottságtól megerősödve több szellemi, kulturális erőt is képviselhetne. Az az igazság, hogy a pénztárcája és a lehetőségei mindenkinek nagyon kiürülőben vannak. Tehát jószerivel mindenki csak a saját munkáját ajánlhatja fel.. Ki-ki szakmája és hozzáértése szerint.. Érdemi pénzbeli segítségre csak vagy azoktól számíthat az MM, akiknek van feleslege, vagy akik azért szakítanak mégis rá, mert valamennyire megszállottak, elhivatottak, és esetleg saját büdzséjük megszorításával is szánnak erre .. S bizonyos önkéntes intézményi támogatóktól, de ez nem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A másik oldalon pedig az intézményi szintű pályázati lehetőségekből meg az kap, aki élelmesebb, és nem biztos, hogy mindig az, aki meg is érdemelné.. . Reméljük azonban, hogy ennek a rendszere is átalakuláson fog majd átmenni.. Tehát az első opciónál ez az intézményi lehetőség kimarad.



Varga Bótos Anna, Budapest





Kedves Lajos!

Nekem az a véleményem, hogy a MM maradjon meg így is, és kapcsolódjon be a hazai és nemzetközi pályázati rendszerbe is. Minél több támogatást sikerül megnyernetek, annál több mindent tudtok segíteni és létrehozni. Ha nem pályáztok, akkor megnyerik mások, és nem biztos, hogy teljesen hasznos dologra fordítják.

Sok szeretettel Kovács Géza, Sepsiszentgyögy"






--------------------------------------------------------------------------------

"AZ EREDETI LEVÉL:

Kedves Barátaink A Magyar Művészetértben

- Ti, akik megtiszteltek figyelmetekkel híreink kapcsán!



1987 óta létezik A Magyar Művészetért Díj, mintegy 300 díjazott javára eddig, s időben korlátozatlanul a jövőben. 2001-től folyamatosan létrehozunk új díjakat, összesen mintegy 1000 díjazott javára. Ezek egy része is nagyon hosszú távra szól, pl. az Árpád-díj, az Ex Libris Díj.



Sokan alapítványnak gondolják A Magyar Művészetértet. Ez azonban nincs így. Több annál. Áldozatkész emberek baráti együttműködése, kötetlen, privát-közösségi formában, tényleg baráti tettként. Ki meddig és mennyire bírja a saját erejéből, a saját pénzéből. Ez így is marad. A MM soha nem vett igénybe közpénzt, nem pályázott, nem is fogadott el. Független maradt e tekintetben is, a szól legteljesebb értelmében. Az elmúlt 8 évben idegen és elfogadhatatlan volt számára a kormányzati környezet. MÉGIS: így is minden évben több lett, kiterjedtebb, alaposabb, adakozóbb.



Remélhetően új szakasz kezdődik a magyar nemzeti kultúra számára is, mi ennek vagyunk töretlen hívei. E levélnek az a célja, hogy viszonylag széles, az egész világra kiterjedő olvasói, szimpatizánsi körben feltegye a kérdést:



-MARADJON-E A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT és minden általa alapított egyéb díj ilyen saját erőre támaszkodó önálló baráti közösség, a végkimerülésig akár, de büszkén önzetlen.



-VAGY induljunk ki abból, hogy a magyar művészet javára megváltozik a magyar nemzeti kultúra távlata, és az MM foglalja el a helyét abban a kulturális intézményrendszerben, amelynek része az állami, más közösségi, európai források, pályázati lehetőségek igénybe vétele.



Kedves Barátom! Ez kérdés, nem költői, nincs benne a válasz. Mérlegeljük, amelyben a Tőled kapott reflexió is szerepet játszik. Köszönettel Gubcsi Lajos"




A Magyar Művészetért alapelvei, működése

A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma 2004. 09. 20-i ülésén elhatározta, hogy megszilárdítja és valamelyest kibővíti A Magyar Művészetért célrendszerét illetve ennek megfelelően a döntéshozatalra illetékes grémiumokat – tekintettel arra, hogy a Díj a 2006-ban esedékes 20. Díjátadó Gálához közeledve azt ígéri, hogy még sokáig lesz a magyar művészet kiemelkedő elismerési formája és mecenatúrája.
Ennek megfelelően megerősítettük azt az eddigi eszménket és gyakorlatunkat, hogy A Magyar Művészetért Díj és annak művészekből és mecénásokból-szponzorokból álló együttese továbbra is megőrzi különleges jellegét, azaz privát-közösségi arculatát:
- privát, amennyiben nem kíván igénybe venni állami-kormányzati forrásokat, és nem is tart igényt külső hivatalos, szervezeti, irányító kapcsolatokra;
- közösségi, amennyiben a hozzá tartozó művészek és mecénások-szponzorok szoros barátságára és együttműködésére alapozva követi kettős célját:
• a művészek, művészetek erkölcsileg és esztétikailag feddhetetlen elismerését;
• és az ezt szolgáló díszalbumok művészettörténetileg is fontos megjelentetését.

A fentiek értelmében A MM továbbra sem jogi személy, nem intézményesül. Baráti közösség, amely azonban lefekteti a maga működési elveit, szabályzatát. Munkájának fontos feltétele, hogy két irányító testülete játékszabályok szerint működjön; hogy A MM hagyományos mecénásai éppúgy mellette álljanak, mint az ezüstmecénások, szponzorok: áldozatot hozó barátaink a művészetekben.
Tekintélyes múltjára és a művészekkel alkotott erős mecénási barátságra alapozva A MM Díj és általában A MM által követett célok döntéshozó fórum működik:

1. A Magyar Művészetért Kuratóriuma (Kuratórium): céljaink általános menedzselését végzi. Dönt a pénzügyekről, az ennek alapján kiosztható díjak számáról, a díszalbumok ajándékozásáról nagy magyar közösségeknek itthon és a határokon túli magyarság esetében. Dönt a Gálák megrendezéséről. Alkalmanként dönt a Tiszteletbeli Emlékérem odaítéléséről.

A Kuratórium tagjai:
Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos, Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

2. A Magyar Művészetért - Bubik István-díj:

A Díj kiosztása minden évben A Magyar Művészetért Díjátadó Gálán történik, ugyanazon jelképekkel, mint maga a hagyományos díj, de Győrfi Sándor szobrászművész külön e célra készítendő Főnix-allegóriájával.


A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT ELVEI, ÜGYRENDJE

1. A Magyar Művészetért Díj és az általa megtestesített eszmerendszer célja a hazánkban és a határokon túl, a messze nagyvilágban is működő-alkotó magyar művészek munkájának megbecsülése, támogatása, díjazása, kiadványokban történő bemutatása-megőrzése, beleértve a posztumusz alkotásokat is.

2. Ezzel párhuzamosan az alábbi konkrét és közhasznú cél szerinti tevékenységeket folytatja munkájában:

• Kulturális tevékenység, melynek fő formája: évente-kétévente odaítéljük és kiosztjuk A Magyar Művészetért Díjat (MMD) minden évben lehetőleg minden, vagy legalábbis minél több művészi kategóriában. A Magyar Művészetért Díjat Dr. Gubcsi Lajos alapította 1987-ben.
• Kulturális örökség óvása (könyvek, publikációk és médiafórumok): E célból díszalbum-sorozat kiadása két évtizedre szóló könyvterv alapján.
• A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos kitüntető kulturális tevékenység.
• Az euroatlanti integráció elősegítése a magyar nemzeti kultúra kincseinek felmutatásával.
• A kulturális életet szolgáló tudományos tevékenység, kutatás támogatása.
• Fontos elv, hogy az irányító testületek munkájában most és a jövőben is csak olyan művészek vesznek részt, akik már megkapták A Magyar Művészetért Díjat. Ez elismerés kíván lenni – és egyben kizárja az összeférhetetlenséget.

3. A MM-t a Kuratórium és annak elnöke vezeti.

4. A Kuratórium elnöke és tagjai működésük során nem részesülhetnek sem A Magyar Művészetért Díjban, sem más ezzel összefüggő díjazásában: közhasznú szolgáltatásuk kizárólag a művészi tevékenység elismerésére, ill. az azt szolgáló fórumok megszervezésére összpontosul.

5. A MM Kuratórium évente ülésezik, az adott év feladatainak meghatározására és az éves beszámoló elkészítésére.

7. A Kuratórium ülését az elnök köteles összehívni, az ülés napirendi pontjainak és időpontjának 1 hónappal előre történő írásos közlésével a Kuratórium tagjai számára.

8. A Kuratórium egyszerű többséggel hozza határozatait. A határozatképesség feltétele az egyszerű többség részvétele.

9. A Kuratórium tagjait az elnök kéri fel.

10. Az MM a díjak odaítélésében, a díjazandó művészek kiválasztásában, a laudáció megfogalmazásában teljesen önálló, munkáját semmi és senki más nem befolyásolhatja.

11. Az MM egyszerű többséggel hozza döntését. Tagjainak írásban elküldött állásfoglalását teljes jogú – de a részvételt nem pótló – módon veszi figyelembe.

12. Az MM Kuratóriumának nincs pénzügyi döntési joga és felelőssége; nem rendelkezik bankszámla fölött. Nem önálló jogi személy. A menedzselés általános kérdéseiben az MM Kuratóriuma a Kollégium irányító szerve.

16. A fenti struktúra és a fenti testületek ilyen új összetétele 2005. január elején lép életbe.

Gubcsi Lajos, a Kuratórium elnöke

Elfogadta a Kuratórium 2004. szeptemberi ülése


A 2004. szeptemberi ülésen kialakított és megfogalmazott céloknak megfelelően az 1998 óta megjelenő díszalbumaink munkánk fontos részét képezik. A Kuratórium 2007 szeptemberi döntése alapján a díszalbumok a díj részét képezik, mivel A Magyar Művészetért életében, adományozó felfogásában is fontos szerepet töltenek be a díszalbumok, zömmel bibliofil albumsorozatunk formájában. Ezen albumokat sokezres példányszámban ajándékozzuk határon innen és túl, iskoláknak, egyetemeknek, kulturális intézményeinknek. Lehetőség szerint az adott évben megjelenő albumo(k) a díj részét is képezik.


A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma döntött az idei díjakról.

A Magyar Művészetért Díjban részesül 2007-ben:

Bence Lajos költő – Lendva
Bocskai Vince szobrászművész – Szováta
Dárday István-Szalai Györgyi filmrendező
Ekler Dezső építész
ifjú Nagy Zoltán balettművész
Kárpáti Tamás festőművész
Magyar Zoltán néprajzkutató
Ránki Dezső zongoraművész
S. Benedek András író – Kárpátalja
Vivi Dragan Vasile operatőr - Románia

A Magyar Művészetért-Bubik István-díjat kapja:

Bogdán Zsolt színművész – Kolozsvár

A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat kapja:

Bánffy Miklós író
Cs. Szabó László író
Jékely Zoltán költő
Kaszás Attila színművész
Visky Árpád színművész

A díjak átadására 2007-ben a MM XXI. Díjátadó Gálán Nagyváradon kerül sor.

(1987 óta 249 MM Díjat adtunk át. Most ezen a XXI. Gálán nyújtjuk át a 250. MM Díjat – történetesen Bence Lajosnak – s a 265-et Visky Árpád emlékére.)

A Kuratórium tagjai:

Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.


A Magyar Művészetért XX. Díjátadó Gáláján az alábbi művészeknek adjuk át A MM Díjat:
Benedek György szobrász,
Eötvös Péter zeneszerző,
Fekete György belsőépítész
Juhász Zoltán és a Tímár-testvérek (Tímár János és Viktor) népzene
Kerekes Éva – A Magyar Művészetért – Bubik István-díj
Turányi Gábor építész
Zsigmond Vilmos operatőr
Erdélyből: Szőcs Géza költő
Felvidékről: Gál Sándor költő
Délvidékről: Tari István költ?-festő
Kárpátaljáról: Vidnyánszky Attila főrendező

Posztumusz:
Bárdos Lajos
Bartis Ferenc
Domokos Pál Péter
Göcz János
Pilinszky János
Tamási Áron

További hírek
A Publimont egy reklámcég. Óriásplakátokat ragasztgatnak bérelt vagy talán saját felületekre is.

Simicska Lajos cége. Nem csak szócsöve, hanem a szava és a puskacsöve is egyben.

Éppen 7 éve történt.

2010-ben a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégének, a Zrínyi Kft-nek voltam azokban a napokban kinevezett igazgatója.

Simicskára hivatkozva megjelent ott a Publimont nevű cég két új vezetője, és - finoman, úri sejtetésekkel - Simicskára utalva előnyöket kértek a cégüknek, olcsó árakat, a szerződés megkerülését, hiszen nálunk, a mi óriásplakát helyeinkre is ragasztottak. A kedvezmény nyújtását elutasítottam. Arcukon világosan látszott,, hogy nem hagyják annyiban, az uruk nem akárki, Magyarország akkori kettes számú hatalma, a rettenthetetlen és rettegett Simicska Lajos.

Később igazuk lett, Simicska és újságíró bandái - s velük együtt más média-bandák - folyamatos, a kinyírásomat megcélzó támadások özönét indították ellenem, élükön az index-szel, a Magyar Nemzettel, a Népszabadsággal - érdekes társaság, nem? - és persze Simicska rádiójával, tévéjével, később a teljes közszolgálati médiumrendszerrel. 15 hónapos kemény küzdelemben győztek, ki is vágattak onnan az akkori, nekik engedelmes honvédelmi miniszterrel. Simicska tényleg No. 2 volt. Vele akarok én ujjat húzni? Vaze, neked - nekem - annyi! Hogy mennyi? Mi mennyi? Mi annyi?

Simicska most tovább tévelyeg. A Publimont persze az övé, és ragasztgatják a G-nap óta, hogy Orbán Viktornak és kormányának - bandájának - hova kellene eltűnnie. Most a Publimont-póráz ezt követeli meg tőlük és persze lapjaiktól, tévéjüktől. Az igazság kutyusai.

Micsoda szennyes 7 év ez így nekik? Vaú, vaú. Simicska már nem harap, csak a vaú, az maradt. Simicska-Publimont és más bandák? Ezért nyírtatok ki mindenkit, aki az utatokba került? Sekély e kéj. Milyen lefelé tartva? Szédülés?

Hatalmas erőfeszítéseket kíván egy diploma, mire a kezébe venné a már felnőtt diák. Venné, ha vehetné. De nem biztos, hogy veheti. Mert - hiába kiváló szakember esetleg - képtelen letenni a kötelező, feltételként előírt nyelvvizsgát. Megpróbálja, újra is, és mégsem megy. MERT EZ nem megy neki. És akkor a kiváló - leendő - mérnök feladja, és elmegy pl. fólia sátorba kertésznek. Ez konkrét példa. A szívem vérzik.
Értem én, hogy akik ezt így előírták fél évtizede, azt akarták, hogy tanuljon idegen nyelveket a magyar! De így, ilyen áron? Így talán ne. Megpróbálják menteni a rendszert, kedvezményeket adnak, de láthatóan sikertelen. Riasztó számokat olvastam!!!!!!

Kb. 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert a tanulmányait sikeresen elvégző diáknak hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga. 
Egy évvel korábban 9.500-an, 2014-ben 8.500-an nem vehették át emiatt a diplomájukat. Csupán e három év alatt 30.000 kettétört élet.

 

Nem kellene elgondolkodnia azoknak, akik ezt így előírták? - De bizony!

 

Utóirat:

Közlöm itt a Kanadában élő nagyszerű történész, a Corvinus Library alapító elnöke hozzászólását, amit máshol, egy levélben tett meg a fentiekhez, s amit akár javaslatnak is tekintenék: "Csatlakozom Gubcsi Lajos véleményéhez azzal a megjegyzéssel, hogy legtöbb diplomás sohasem fog tanulmányokat, cikkeket, könyveket írni idegen nyelven.. Viszont az idegen nyelvek olvasására szükség van a szakmai tájékozódás miatt. Tehát, véleményem szerint elegendő lenne, ha valaki a szakmájának megfelelő olvasási tudással rendelkezik. Ezt a tudást sokkal könnyebben lehet megszerezni.

Tisztelettel

Magyaródy Szabolcs
42 Juanita Dr.
Hamilton, ON L9C 2G3
Canada

 

 

 Gubcsi Lajos fényképe.


PÁSZKA LEHEL Árpád fejedelem-díja
Világhírű lovasíjász, a sepsiszentgyörgyi Saggitis Siculorum Egyesület elnöke. Célja minél szélesebb körben népszerűsíteni a honfoglaláskori ősök által képviselt lovasíjászatot. A székelyföldi lovasíjászat felemelése, a székely virtus bizonyítása nemzetköz szinten is – ezek az eszmék hajtják abban, hogy egyre magasabbra tegye a mércét, és folyamatosan fejlődjön a magyar harcművészetnek tartott lovasíjászat terén.
1982-ben született, 2006 óta foglalkozik lovasíjászattal, 2008-ban lett a Kassai-iskola tagja.
Semmi kétség, ez a fickó őrült – mondták róla már akkor, amikor évekkel ezelőtt feltűnt a színen, a lovas napok, a falunapok, a lovas események programját színesíteni lovas-harcászati bemutatókkal. - írta akkor a tudósító, Csibi Márti.

A világrekord 2í15-ben született: Pászka Lehel Sepsiszentgyörgy mellett az Óriás-pincetetőn egy négyszáz méteres pályán kantár és nyereg nélkül vágtázó lóról 37,74 másodperc alatt 15 célzott lövést adott le, és mindannyiszor célba talált.

Pászka Lehel szavait idézem azokból a pillanatokból, amikor a székelyek világrekordere lett, Guinness-rekordot beállítva:

"Ha valaki ki szeretné próbálni, de nincs felszerelése, akkor csak annyit tegyen, hogy vesz egy karikagyűrűt a bal kezébe, egy horgolótűt a jobb kezébe, és teljes vágtában, tizenöt alkalommal megpróbálja beledugni a kötőtűt a gyűrűbe. A lóval való kapcsolat magas szintű volt már őseink idejében: ha egy lóról levesszük a nyerget, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy tudunk lovagolni. Ha a kantárt is levesszük, és így is tudjuk irányítani lovunkat, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy nagyon komoly kapcsolat van közöttünk. Mutassuk meg, hogy a székely lovas nemzet volt... a lovasíjászat tette lehetővé a magyarok megmaradását a Kárpát-medencében. Ez az a harcmodor, amivel a Pozsonyi csatában, a honfoglalás sorsdöntő csatájában a magyarok egyesült serege győzni tudott. A lóról való íjászatban felülmúlhatatlanok voltak. ...Tegyük fel a kérdést: az őseink mit gondolnának rólunk, ha látnának? Éljünk úgy, hogy azt gondolhassák rólunk, amit mi is szeretnénk, hogy rólunk gondoljanak – fogalmazta meg életcélját Pászka Lehel, akit – miközben lélekben már a Székely Vágtára készül – kérek az Árpád fejedelem-díj átvételére. (elhangzott 2017. júl. 8-án, a díjat Gubcsi Lajos, az alapító adta át Kézdivásárhelyen)

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2038

Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék és a nagyvilág magyarjainak

 

3D Past.com alkotó stáb

72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat - Ausztria

Ábrám Zoltán professzor

Ádám Zita

Ady Endre Líceum - Nagyvárad

Ághegy-Liget Baráti Társaság, Svédország

Alföldi Nyomda, Debrecen

Ambrus Ágnes

Amerikai Magyar Társaság – Cleveland

Antal Imre és Ágnes

Apa Vilmos

Áprily Lajos Általános Iskola

Aradi Alma Mater Alapítványnak

Arany János Gimnázium – Nagyszalonta

Aranyossy Szabolcs

Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziun

Ars Renata együttes - Virágh László

B. Kovács István

Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

Bakó Pál

Balassa Zoltán

Balázs Áron

Balázs F. Attila

Balázs József

Balázsné Sziráki Ágnes

Bálint Péter

Balogh Miklós

Bánffyhunyad református temploma

Banner Zoltán

Barabási Albert-László

Bartha Julianna-Habakuk Bábegyüttes

Bástya Egyesület és Szórványkollégium Vice

Bayer József 

Bede-Fazekas Zsolt - Független Magyar Rádió

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Belcanto Egyesület

Bencze Mihály

Benkő Emőke

Benkő László

Berki Krisztián

Bernády Alapítvány

Bíró László

Bocsárszky Attila

Bodor Péter Egyesület

Bodza Klára

Bodzsár Gyula

Bogár László

Bogdán József

Boráros Imre

Boros Csaba

Borsos Gábor

Borsos Géza

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

Botlik József

Böjte Lídia-Kemény János Művelődési Egyesület

Brassói Áprily Lajos Főgimnázium

Brogyányi Mihály

Bukaresti Tv Magyar Adások Szerkesztősége

Burg Castellum öröksége

Busa Viktor – posztumusz díj

Civilek Háromszékért Szövetség

Constantinum Gimnázium

Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes

Corvinus Library – Magyaródy Szabolcs

Credo együttes, Ungvár

Csaba László

Csallóközi hagyományőrzők

Csányi Sándor Alapítvány

Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

Csépe László

Cserháti Ferenc centuriai c. püspök

Csíki Hajnal

Csíkszeredai könyvtár

Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium

Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Csoóri Sándor ifjú

Csúcs Mária

Csúsz László

Csutorás Tábor

Csűrszínház-Mikháza

Dálnok – Dózsa népe

Damó Gyula, Kisborsnyó

Dániel Erzsébet

Dancs Rózsa

Debreceni Canto Armonico énekegyüttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dávid Júlia

Demján Sándor Alapítvány

Dévai Nagy Kamilla

Dinnyés József

Domokos Pál Péter citera együttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dormán László

Draskóczy Lídia

Duna Tv TÉRkép műsor

Durku Csilla Mária

Ekler Dezső

Endrei Judit

Eötvös Kollégium


A Magyar Művészetért Díjrendszer XXXVIII., marosvásárhelyi gálájából

 

Bakó Pál atya, ferences szerzetes

            Marossárpatakon született 1954. július 23-án, apai ágon asztalos, anyai ágon gyógyítással foglalkozó szülők, nagyszülők gyermekeként. Mélyen vallásos családi háttérrel. A segítőkészséget családi örökségként megöröklő gyerekként folyamatosan tapasztalhatta a család szociális érzékenységét, elkötelezettségét. Úgy a szegények, mint a munkát vállaló roma/cigány falubeliek irányába. Szászrégeni középiskolai tanulmányai után két évig a marosvásárhelyi kábelgyár, előbb szakképzetlen, majd szakképzett munkásaként dolgozott, 1975-ben kezdve el teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. 1981-ben szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Csíkszeredai, brádi, orotvai egyházmegyés papi tevékenysége után 1990-ben kérte felvételét a ferences rendbe, ahol 1994-ben végleges fogadalmat tett. Szerzetesi névként választotta a Pál nevet, s azóta mindenki Pál atyaként ismeri.

        Már a végleges fogadalomtétel előtt a marosvásárhelyi ferences Szent Imre plébánia vezetője, házfőnöke, ahol 1994-től a rendházhoz tartozó szegény-konyhát kezdte el működtetni. Párhuzamosan intenzív cigány-pasztorációt kezdeményezett, amelyet 2003-i úgy Marosvásárhelyen, mint Kerelőszentpálon is végzett. Párhuzamosan 1994-től szintén 2003-ig a börtönpasztorációt is felvállalta. 2003-2005 között a csíksomlyói kolostor házfőnöke, majd Déván és Désen teljesített szolgálatot. 2009-től a kolozsvári rendházban végzi tevékenységét.

     Az 1998-ban létrejött a marosvásárhelyi ferences rendház keretében a Szent Erzsébet Társulás, ahol a félárva, árva elhagyott gyerekek gondozása kezdődhetett el. A társulás 2001-ben önállósult, s azóta folyamatosan bővül. Jelenleg 40 gyereket, fiatalt gondoznak 10 családjellegű házban Marosvásárhelyen és Marossárpatakon. A Szent Erzsébet Társulást szívügyének tekintve, azt folyamatosan koordinálja, függetlenül attól, hogy a rend hol igényli jelenlétét, szolgálatát.

    Pál atya családi gyökerekből is merített szociális érzékenysége és tevékenysége a Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait segíti folyamatosan a méltó emberi élethez. A társadalmi integráció részeként felvállalt börtönpasztoráció és cigány-pasztoráció mellett az általa megálmodott, működtetett Szent Erzsébet Társulat keretén belül a családi biztonságot nélkülöző magára hagyott, árva és félárva gyerekeknek nyújt lehetőséget annak a szeretetnek a megtapasztalására, amely a felnövekvő gyerekeknek, fiataloknak megadhatja saját értékességüknek tudatát.

 

Plesch Katalin-EMKE Beszterce-Naszód megyei szervezetének laudációja

 

Sokszor elgondolkodom milyen nagy a hite és a magyarság ügye melletti elkötelezettsége  Plesch Katalinnak, aki szívósan, következetesen dolgozik, a sokszor már magyarul sem beszélő, de még magát magyarnak valló nemzettársainkért, akik mélyszórványban, peremközösségekként élnek Beszterce Naszód vármegyében. Plesch Katalin,  minden lehetőséget megragad arra, hogy erősítse  és tartsa a lelket a besztercei szórványban, hogy felmutassa, mint a Beszterce Naszód megyei EMKE elnöke azokat az értékeket amelyek menstvárai lehetnek ott élő magyaroknak. Mint a tenyerét, úgy ismeri az egész megyét és annak múltját.  Könyvbemutatók szervez, képzőművészeti és fotótárlatok rendez. Egyik fontos tárlat volt a besztercei magyar színjátszást bemutató korabeli plakát és fénykép kiállítás. A Magyar Kultúra Napját például öt énnekkar fellépésével szervezte meg társaival együtt. Reményik Sándor születésének 125. évfordulóján Radnaborbereken, ahol a költő sokat pihent és alkotott, három napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a kisebbségi létünkben oly sok reményt adó költőről. Ismerjük meg értékeinket, a megye híres szülötteit elvét érvényesítve számos fontos személyiségre emlékeztek már Besztercén és a megyében. Legközelebb a szögmérő feltalálójára gróf Teleki Ferenc költőre és matematikusra emlékeznek és helyeznek majd el emléktáblát a romai katolikus templomban.  A besztercei EMKE rendszeresen ápolja a szeretfalvi Magyar Honvéd Sírkertet és minden év szeptemberében kegyelettel emlékezik az elesettekre. Plesch Katalin mindent megtesz azért, hogy a román többség érdeklődő  rétegével megismertesse a magyar kultúra különböző szegmenseit. Magyarságát nem hivalkodva, de büszkén hordozza, munkája egyszerre nemzetmentő és építő. Megérdemelten veheti át most az Ex Libris Díjat.

 

 

EMKE Maros megyei szervezete

 

Az  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1989-es változások után vagyonától megfosztva, kényszerű hallgatásból éledt fel újra és lépett Maros megyében is arra az útra, amelyet alapító elődeik kijelöltek. Haller Károly, Kolozsvár legnagyobb polgármestere 1884-ben egy közművelődési egyesület alakítására való felhívásában írta: ” hazafias lelkesedéssel és kitartó munkássággal  a cselekvés terére kell lépnünk”

  A Maros megyei első vezetőség, Szabó György Pál elnök kezdeményezésére elindította a Gyöngykoszorú népzene – és néptánc találkozókat, amely az egész megyére kiterjedő, ma már önszerveződő, napjainkig tartó, és egyedülálló, hagyományőrző mozgalom a romániai magyar közművelődésben.

A város és megye életében hiánypotló eseményeket szervez a Maros megyei EMKE: a Marosvásárhelyi Napok alatt Kilyén Ilka kezdeményezésére először szervezett a magyar közösséget megszólító programokat, amelyek azóta is élnek és vonzóak, mint például a több ezer embert együtt éneklésre buzdító magyar nóta est a nyári színpadon később a Kultúrpalotában, vagy a magyar kézművesek vására. Először szerveztek Marosvásárhelyen térzenét, népdal vetélkedőt kisiskolások számára, amely ma  a Tóth Erzsébet nevét viseli. Nem felejtkezhetünk el az énekelt versek fesztiváljáról, a szavaló versenyekről kiállításokról, könyvbemutatókról. Fiatal tehetségek tavasza címmel Március 15-e tiszteletére a Kultúrpalotában felvonultatták, több éven át  a megye ügyes tanulóit, diákjait. Nagyszabású Anyák napi rendezvény , sőt, először az Apák napjának megünneplése,  ugyancsak először a Magyar Kultúra Napjának a megünneplése is a Maros megyei EMKE népszolgálatát dicséri. Két köztéri szobrot állítattak, dr. Ábrám Zoltán és Ábrám Noémi kezdeményezésére: Petőfi Sándor szobrát és a Római Katolikus Sírkertben található Don-kanyari áldozatok emlékművét. Ismertető kiadványokat, népdalokat tartalmazó CD-t jelentettek meg. Fazakas Ildikó vezetésével, több mint 6 éve, citera együttesük alakult. A Fagyöngy citera zenekar ma már fontos része Marosvásárhely és a megye kulturális életének.

Az EMKE vezetését, a szervezéseket mindig önkéntes alapon bonyolították le vallván és vállalván a jelmondatot: „ Ki a köznek él, annak élni érdemes” (Szász Pál)

A díjat a jelenlegi elnök Kilyén Ilka veszi át.

 

Csűrszínház

 

2003-ban indult a  Nyárádmentén levő Mikházán  Szélyes Ferenc mikházi gyökerekkel bíró színművész kezdeményezésére a csűrszínházi mozgalom. Évente, a nyári évadszünetben egy régi csűr előtt „színpadra” állítottak egy-egy színdarabot azzal a céllal, hogy közelebb vigyék a színházat a közönséghez.

2007-ben létrejött a Csűrszínházi Egyesület, és a színházi előadások az évek során kiegészültek képzőművészeti népművészet és fotókiállítással  divat-és könyvbemutatókkal.

A Maros Megyei Tanács, a Nyárádremetei Polgármesteri Hivatal és a Marosvásárhelyi Rotary Téka Klub, valamint a Művelődési Minisztérium támogatásának köszönhetően a mikházi iskola udvarán álló csűrt átépítették. Így jött létre a Mikházi Csűrszínház.

Állandósult a Maros Megyei Múzeummal közösen szervezett Romai Fesztivál, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete által rendezett gazdanap, az Artecotur Egyesület által rendezett diákszínjátszó-, vagy a Bekecs Néptánc színház néptánc tábora, legújabban pedig filmnapot, kortárs zenei fesztivált is szerveznek. A programok májustól októberig tartanak.

A Mikházi Csűrszínházi Egyesület szándéka, az összmagyar kultúra ápolása, az erdélyi magyarság helyben maradásának ösztönzése, az ifjúság szellemi gyarapítása és egy fontos térség gazdasági fellendítése.  A szervezést Szélyes Ferenc mellett minden évben felvállalja Vajda György újságíró, Szélyes Andrea-Natália díszlettervező, bábszínművész és mindazok, akik leteszik a garast e jó ügy mellett.

 

Bartha Julianna és a Habakuk Bábegyüttes

 

Szerényen, népmesék alakjai mögé bújva több mint húsz esztendeje végez népnevelői munkát Bartha Julianna. Ötéves korában baleset érte. Az éppen akkor meginduló Marosvásárhelyi Rádió (1958) gyermek és mese műsorai jelentették az egy évig  ágyhoz kötött kislánynak a szórakozást, az örömöt. Rongybabákat készített magának és önmaga szórakoztatására eljátszotta a meséket. Amikor a 89-es változás után magához tért és szervezkedni kezdett az erdélyi magyarság, Marosvásárhelyen megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, amelynek alapító tagjaként egy kézimunka kiállítás keretében bábokat állított ki Bartha Julianna. A kiállítást megtekintő tanító és óvónőképzős lányok szorgalmazták, hogy a bábkészítés csínját-bínját tanítsa meg nekik is. Kezdetben szemléltető eszközként használt bábuk egyre sokasodtak és teret követeltek maguknak. Megalakult a Habakuk bábjátszó csoport 1996-ban 2004-ben pedig önálló egyesületté vált. Ettől kezdve Bartha Julianna nemcsak kézügyességére alapozott, hanem fejlesztette tudását. Szakkönyvekből tanult, továbbképzőkön vett részt, bábos találkozókon figyelt mások tapasztalataira.  Kisgyermekekkel ismerteti meg a bábmozgatást, a bábszínészetet, akik az oktatójuk segítségével dramatizált meséket adnak elő a város iskoláiban, óvodáiban, valamint számtalan szórványtelepülésen is. Mennyire hiteles szórakoztatás és nevelési forma ez. Kisgyermekek kisgyermekeknek. Mögöttük pedig ott áll az irányító-oktató, aki nem vágyik sem hírnévre sem tapsra, csak át szeretné adni azt a sok szeretet, amit gyermekkorában nagymamájától, édesanyjától kapott. Az eltelt húsz év alatt legalább háromszáz gyermek szerette meg általa a bábkészítést és mozgatást, és a hétvégi találkozókon valamint az alkotótáborokban egyre többet tudott meg erről a csodálatos, sokszor mostohán kezelt művészetről, a magyar és egyetemes népmesekincsről. Akik 1996-ban és utána is mellé szegődtek ma maguk is oktatók, művészek, dolgozó felnőttek és tovább viszik azt a Julikától ellesett , megtanult mintát, hogy a legjobb pedagógia módszer a szeretet.


Idei díjátadó gálánk - 30. évünkben - két részletben zajlik Erdélyben: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, és július 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban.

Most a kézdivásárhelyi gála díjazottainak névsorát tesszük közzé, íme:

 

Árpád fejedelem-díj

Pászka Lehel lovasíjász

 

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja

Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Gyűjtemények Háza, Kézdivásárhely

Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad

Nagy Mózes Elméleti Líceum

Romániai Magyar Pedagógus Szövetség

Szabó Enikő színművésznő

Szima Csaba helytörténész

Sántha Attila költő, történész

Veres István séf

Vetró Bodoni András képzőművész

 

A gálát megnyitja: Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Gubcsi Lajos, a díjak alapító elnöke.

(a fotón az Árpád fejedelem-díj, e herendi alkotás látható, valamint az Ex Libris Díj logója - Ötvös Nagy Ferenc alkotása)