Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díj és a díjazottak 1989-2011 között - az alapító életrajza
A hit válaszútja

Az Ég a Lét

S a Föld csak Álom?

Mi mitől lesz

Örök a világon?  

(idézet a Hű szó, háborgó c. könyvből)


ÖNÉLETRAJZ

Személyes adatok:

Név: Gubcsi Lajos PhD
Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza
Lakcím: 1223 Budapest, Márta u. 10.
Tel: +36305697596
e-mail cím: gubcsidr@iif.hu
Honlap: www.amm-gubcsi.hu

Tanulmányok:

1966 Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak
1970 német és orosz felsőfokú nyelvvizsga ugyanott
1973 MÚOSZ újságíró diploma
1975-78 MSZMP Politikai Főiskola
1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában
1980 angol felsőfokú nyelvvizsga
1987 címzetes egyetemi docens, Közgazdasági Egyetem
közgazdász, újságíró, író, költő

Szakmai tapasztalat, gyakorlat:

1970-74 a Magyar Rádió, külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora
1974-1980 a Magyar Tv külpolitikai és külgazdasági szerkesztő kommentátora
1980-84 a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Kiadójának és Nyomdájának általános, majd megbízott igazgatója
1984-89 a Magyar Ifjúság főszerkesztője, a KISZ KB, Intéző Bizottsága, majd Titkársága tagja
1980-84 a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége és VB tagja, az Ifjúsági Bizottság elnöke, 1997-2010 a Társaság Kommunikáció Szakosztályának elnöke
1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője, amely 2007 óta A Magyar Művészetért Kft. néven működik.
2007-2010 egyéni vállalkozó, 2008-2010 nyugdíjas
2010. június 25-től a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője
2011-ben a Magyar Atlanti Tanács tagjává választották

Alapított közéleti szervezetei:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen
1973-78 Országos Előadói Iroda
1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány
1987-89 Magister Alapítvány
1987-1992 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány - 1992- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál
2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj
2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére
2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj és az Árpád fejedelem-emlékdíj alapítása Herenddel
2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel
2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel
2009-2033 időszakra Ex Libris Díj alapítása
2010 Széchenyi István-emlékdíj és Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel
2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

Kapott elismerései:

1985 Közgazdász Díj
2006 Ópusztaszerért Ezüstérem
2007 Tiszteletbeli Székely címben részesül
2007 Árpád fejedelem-éremben részesül
2008 a Selye János Egyetem Oklevélben részesül
2009 Kun főkapitányok Emlékérmében részesül
2011 Kurultaj Emléklapban részesül

Egyéb kulturális tevékenységek:

Az 1987-ben megalapított A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnökeként 300 Magyar Művészetért Díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, és létrehoztak további kilenc díjat. A Magyar Művészetért - művészeiből és támogatóiból – a teljesen autonóm, privát-civil, és egyben kifejezetten közösségi művészi és mecénási lét formája, 1992 óta be nem jegyzett baráti közösségként működik.

Bibliofil díszalbum sorozat (19 kötet) és egyéb kötetek írója, szerzője és kiadója, ezen belül különösen fontos az Üzenet a végekről című Pentalógia, Kárpát-medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozása országrészenként.

Díszalbumait évi 1500-2000 példányban ajándékozzák a Kárpát-medencében, elsősorban az új generációnak. Valamennyi műve jelen van a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak adományozta az Őseink nevű kőszoborpárt, Györfi Sándor monumentális alkotását, „Hun, magyar, kun őseink szeretett emlékére”.

-2006 Kun himnusz szövegének szerzője – zenéjét szerezte Szabados György

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll.

-2007. június 13-án létrehozták A Magyar Művészetért Szoborkertjét, történelmi szoborcsoportját

-2007-ben megalapították a valamennyi művészi ágat integrálni kívánó A Magyar Művészetért Vándorúton - Élőtárlatot.

-2008-ban támogatja a Székelyudvarhely főterén felállított Millennium-emlékművet.

33 könyv szerzője, a 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.

Nős. Első házasságából 2 felnőtt, Anikó (1971) és Lajos Levente (1974) apja, a jelenlegi házasságából született: Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011); továbbá Gubcsi Annát és Gubcsi Pétert gyámjukként nevelte fel.

 

 

 

 

 



Kislányom, Lelle, az angyalok között

Éltél a születéstől az örökkévalóságig

Köztünk voltál egy nap és egy áldott éjszaka
Fejed fölé hajoltam, a szemedet soha
Nem láthattam.
Nem volt erőd kinyitni, nem nézhettél rám
Azon a szeretettől könnyet csorgató egyetlen éjszakán
Ahol ki sem nyílt a szemed, és én csak félve mertem pislantani, gyáván.

Lelle, drága kislányom, te, az élet legfőbb sugára
Egyetlen mozdulat élet és halál között, egyetlen napéj
Korai születésed szándéka hallatán lemondtak rólad az orvosok
És édesanyádat azonnal elvesztésedre ítélték, de te minket életre kértél
Anya a te néma szavadra, melyet ti mindketten, s testvéreiddel mi is hallottunk
Kitartott,
nem engedett méhéből, zárta, zárta az anyai burkot
Öt napig szorultatok össze,
egymásba bújva, s én az ágy végébe.

Megszülettél, bár tudtad, hogy csak kurta időre, icipici vággyal
Hogy láss bennünket, mielőtt vinnéd tovább jó hírünket az angyalok közé
S rendelkezz is egyben, kezdetrendelettel, az örök kezdetével:
- Apám, anyám, nem adott a sors több időt, mennem kell mindjárt
De ígérjétek meg, hogy nem sírtok, nem hull keservvel könny
Mert – ígérjétek – visszavágytok, vártok rám újra, nem csak égi
De földi létemre is. Vártok
És én, az öröklét, eljövök hozzátok
Mert úgy, annyira, oly nagyon szeretlek benneteket, csak ezért sírok mégis egy kicsit…

Néztem apai komolysággal egynapos kislányomat, gépek segítették a másodperceit
Mit megszavazott neki a komor, irigy jövő, mely – gonosz lévén –
Visszakotort a védtelen jelenbe, itt hagyva halálos kísértéseit.
A legszebb lány, akit valaha is láttam, elfér tenyeremben, örökké ott tartanám
De nem érhetek hozzá, műburok ez már, nem az anyai, vérgépek, levegőgépek
Behunyt szemén át is látom, lát, ő az, génem, énem, enyém, a létem.
A Lét maga, múló, gyönyörű tünemény
Érte, érte, érted élek én.

2009. szeptember huszonharmadikán dél és a másnapi hajnal között hívő lettem.
Hiszek az emberben, szeretetében, végtelen hatalmában, az örök megújulásban
A halál pusztulásában, az élet mindenhatóságában,
Az anyák reménye megérinthetetlen valóság.
Lellém, kis angyalom
Te csak látszólag hagytál el bennünket azon a hajnalon
Amikor megcsörrent a kórházi telefon
ősz ült a halántékomon

Mert mikor abban a percben a lelked elindult az egek felé
Először életemben oda tartottam én.
Mentem, szálltam veled, vittél szárnyaidon, siklottunk villámnál gyorsabban
Csak egyetlen milliomod másodperc volt csupán, még annyi sem az átmenet
Föld és Ég, való és álom között, vittél magaddal, hogy mostantól mindig
Egyszerre két helyen legyek.
Itt a többiekkel, s fent mindig veled.

Így kerültem az eddig mindig elkerült után kapcsolatba az égiekkel
A belőlünk újra éledő teremtővel
Mely nem hallott soha a halálról
És ki a halálnak meg nem hódol
És ki minden percben elér a végtelenbe
És ki újra elküld téged az én szívembe

Nem hittem Istenben, de valahogy most nekem mégis megszületett
Látlak, kicsi Lellém, amint velem együtt ő is fogja a kezedet
S bár szigorú, kegyetlen nagyon, ahogyan rólad szótlanul ítélkezett
Édesanyáddal még nála is erősebbek vagyunk, újra formáljuk testedet.
S mert kapcsolatba kerültem az égiekkel születésed és halálod
Összefüggő pillanatában, nem csak én értem őket, ők is meghallanak engem
S most, mikor repülsz felfelé, már el is indulsz vissza hozzánk könny dúlta szememben

Szeretlek, mert te vagy az élet a halálban.





Gubcsi Lajos díszalbumainak kiadási terve 1998-2025-ig


I. Megjelent 1998-2011 között:

1. 1998-2000 között Üzenet Erdélyből, 5., 6., 7. és 8. kiadás
2. 1998 Szem, fényvesztés
3. 1999 Valaki dobog a szívemen
4. 2000 Aranykönyv I. – A Magyar Művészetért
5. 2000 Haza szerelem és a Valaki dobog a szívemen 2. kiadása
6. 2001 Posztumusz I. – A Magyar Művészetért és az Aranykönyv I. 2. kiadása
7. 2001 Istentelenül és a Haza szerelem 2. kiadása
8. 2002 Magyar parasztság a Kárpát-medencében és a Posztumusz I. 2. kiadása
9. 2002 Jó kedvedben teremtettél és az Aranykönyv I. 3. kiadása
10. 2003 Üzenet a végekről I. – Felvidék és az Istentelenül 2. kiadása
11. 2004 Az élet túlsó oldala, a Jó kedvedben teremtettél és a Magyar parasztság 2. kiadása
12. 2005 Üzenet a végekről II. – Kárpátalja, a Magyar parasztság 3. és a Jó kedvedben teremtettél 3. kiadása
13. 2005 A csillagokban Bubik István – Himnusz, nimbusz, mítosz
14. 2006 Summa
15. 2006 A szabadság népe - 1956
16. 2007 Az ég felé...
17. 2007 Üzenet a végekről III. - Délvidék - 1111 év után
18. 2008 Dallam az éjben
19. 2008 IV. Üzenet Erdélyből - 9. új, átdolgozott kiadás
20. Ajánlott - Levelek Orbán Viktornak (válogatás)
21. 2009 Elég, ami ELÉG - Leveleim Orbán Viktornak (a teljes levelezés 2004-2008)
22. 2009-2023 Ex Libris Díj - 6 kötet dísztokban: Pentalógia: Üzenet a Felvidékről, a Kárpátaljáról, a Délvidékről, Üzenet Erdélyből; A szabadság népe; és a Summa
23. 2010 Elég lett, ELÉGETT – Leveleim Orbán Viktornak 2009-ben
24. 2010 Egy kun Budán és Pesten – élet-, kor- és közrajz
25. 2010 Korom Magyarország fölött
26. 2011 Legényregény
27. 2011. Hű szó, háborgó

II. Tervezve 2012-2023 között:

1. 2012. Kisfiam, gyere, fölmegyünk az égig - Történelmi mesék apáknak, anyáknak, gyermekeiknek
2. 2016 Lélek, szó, szép - magyar művészet a nagyvilágban és a Kárpát-medencében
3. 2018 A líra – való és álom
4. 2020 Híradás a testvéreinkről
5. 2023 Summa summarum

Gubcsi Lajos: A Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában megjelent albumok

Gubcsi Lajos: Hű szó, háborgó
http://mek.oszk.hu/09900/09952

Gubcsi Lajos: Legényregény
http://mek.oszk.hu/08600/08677

Gubcsi Lajos: Korom Magyarország fölött - Leveleim Orbán Viktornak 2004-2010
http://mek.oszk.hu/08400/08497/

Gubcsi Lajos: Egy kun Budán és Pesten
http://mek.oszk.hu/07700/07793/ - a neten 2010. dec-től

Gubcsi Lajos: Elég lett, ELÉGETT
http://mek.oszk.hu/07700/07792/

Gubcsi Lajos: Elég, ami ELÉG (megj. 2009. márc. 15.)
http://mek.oszk.hu/06600/06608/

Gubcsi Lajos: IV. Üzenet Erdélyből
http://mek.oszk.hu/03400/03498

Gubcsi Lajos: Dallam az éjben
http://mek.oszk.hu/05700/05773/

Gubcsi Lajos: Ajánlott – Levelek Orbán Viktornak (részletek)
http://mek.oszk.hu/05800/05833/

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről III. – Délvidék
http://mek.oszk.hu/03400/03497

Gubcsi Lajos: A szabadság népe
http://mek.oszk.hu/03400/03496

Gubcsi Lajos: Az ég felé...
http://mek.oszk.hu/03400/03499

Gubcsi Lajos: Summa - 55 évem ha ha 110 lesz - Lírai regény
http://www.mek.oszk.hu/02400/02426/

Gubcsi Lajos - Gubcsi Anikó: A csillagokban Bubik István.
http://www.mek.oszk.hu/02300/02355

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről I. – Felvidék
http://www.mek.oszk.hu/01900/01950

Gubcsi Lajos: Üzenet a végekről II. – Kárpátalja
http://www.mek.oszk.hu/02300/02324

Gubcsi Lajos: Üzenet Erdélyből
http://www.mek.oszk.hu/01600/01651

Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

Gubcsi Lajos: Jó kedvedben teremtettél...
http://mek.oszk.hu/02500/02576

Gubcsi Lajos: Istentelenül
http://mek.oszk.hu/02500/02575

Gubcsi Lajos: Haza szerelem
http://mek.oszk.hu/02500/02574

Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741

Gubcsi Lajos: Posztumusz
http://mek.oszk.hu/02700/02785

Gubcsi Lajos: Magyar parasztság a Kárpát-medencében
http://mek.oszk.hu/02500/02577

Gubcsi Lajos: Valaki dobog a szívemen
http://mek.oszk.hu/02500/02573

Gubcsi Lajos: Szem, fényvesztés
http://mek.oszk.hu/02500/02578

Gubcsi Lajos: 4 nap, amely megrengette az országot (1989. október 5-9. MSZMP-MSZP)
http://www.mek.oszk.hu/01500/01508

Gubcsi Lajos-Tarafás Imre: A láthatatlan pénz
http://www.mek.oszk.hu/02400/02442/

Gubcsi Lajos: A kommunikáció napja (Magyar Tudományos Akadémia, 1998. április 10.)
http://www.mek.oszk.hu/00100/00141


A Magyar Művészetért Díj 2011 – A XXVI Gála díjátadásai Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában

Ivácson László néptánc-koreográfus, Háromszék táncegyüttes
Káel Csaba rendező
Kása Béla fotóművész
Kassai Lajos lovasíjász
Kicsid Gizella színművésznő, Sepsiszentgyörgy – Bubik-díj
Kodály vonósnégyes
Kortárs Magyar Galéria – Dunaszerdahely
Lukács Miklós cimbalomművész
Páll Lajos festőművész
Petrás Mária énekes
Szabadi Vilmos hegedűművész
Török-Illyés Orsolya színművésznő - Hajdú Szabolcs rendező

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékdíj: Nemeskürty István

Árpád-díjak 1956 55. évfordulóján:

-Gergely István és a Csibészház Csíksomlyón
-Kárpátaljai Cserkész Szövetség
-Kőröstárkány – az 1919-es partiumi vérengzés emlékére
-Romániai Magyar Cserkészszövetség
-Sopronnak, a hűség városának a 90. évfordulón
-Székely Hadosztály emlékére
-Szentlászló és Kórógy magyarságának 1991 emlékére


Liszt Ferenc-emlékdíj 2011-ben

-Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek – Dr. Batta András
-Liszt Ferenc Kamarazenekarnak – Rolla János
-Sopronnak és Doborján-Raidingnak
-Liszt Ferenc Múzeumnak és Kutatóközpontnak Budapest – Dr. Eckhardt Mária
-Liszt Ferenc Archivnak, Göppingen-Budapest – Dr. Gracza Lajos
-Gifui Liszt Magyar-Japán Baráti Társaságnak – Prof. Yamada
-Bogányi Gergely zongoraművésznek


Petőfi Sándor-emlékdíj 2011-ben

- Pozsony, Belvárosi magyar iskola

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2011-ben

Alföldi Nyomda, Debrecen
Bogár László
Brassó Áprily Lajos Főgimnázium
Budakeszi Kultúra Alapítvány
Corvinus Egyetem könyvtára
Csallóközi hagyományőrzők a Visegrádi Palotajátékokon
Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium
Debreceni Református Kollégium
Duna Tv Reggel a Dunán c műsora
Erdélyi Kárpát Egyesület
Gyergyószentmiklós-Szárhegyi Alkotó Tábor
Horváth György hagyományőrző
Kiss-Rigó László
Kovács Géza szobrász Sepsiszentgyörgy
Kriza János Néprajzi Társaság
Kun Miklós
Magyar Festészet Napja - Bráda Tibor
Maros Megyei Múzeum
Nyitrai Egyetem Magyar Kara
Országos Széchényi Könyvtár
Pannonhalmi Főapátság
Partiumi Magyar Egyetem
Rozsnyó – CSEMADOK
Szárazajta – a vérengzés áldozatai emlékére
Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház
Szentendrei Katonai Bázis
Szolnoki Művésztelep
Vay Ádám Múzeum
Végh Alpár Sándor

A Magyar Művészetért Díjat kapták 1987-2011 között

Ádám Gyula
Ágh István
Aknay János
Almási Tamás
Annus József
Asszonyi Tamás
B. Nagy László
Balikó Tamás
Bálint Zoltán
Balla Demeter
Balogh Miklós
Bánffy Miklós
Bárdos Lajos
Bartis Attila
Bella István
Bence Lajos
Benedek György
Benedikty (Horváth) Tamás
Benkő Imre
Berecz András
Bereményi Géza
Bessenyei Ferenc
Bicskei Zoltán
Bocskay Vince
Bódy Gábor
Bogdán Zsolt-Bubik-díj
Bognár Szilvi
Borbándi Gyula
Borbás Tibor
Bozay Attila
Böszörményi Géza
Bródy János
Bubik István
Bucz Hunor
Buda Ferenc
Búza Barna
Cantemus Kórus
Cziffra György
Czimer József
Cs. Szabó László
Cseres Tibor
Cserhalmi György
Csernyus Lőrinc
Csete György
Csomós Mari
Csoóri Sándor
Darázs Árpád
Dárday István
Dienes Gábor
Dobos László
Dohnányi Ernő
Domokos Pál Péter
Domonkos István
Dresch Dudás Mihály
Dubrovay László
Duray Miklós
Ekler Dezső
Eötvös Péter
Eperjes Károly
Erdélyi János
Esterházy Péter
ExperiDance társulat
Fábri Zoltán
Farkas Árpád
Farkas Zoltán
Fehér Ferenc
Fekete György
Ferencz István
Ferenczes István
Finta József
Fodor Antal
Fodor Géza
Fodor Sándor
Foltin Jolán
Földi Péter
Gál Sándor
Gál Sándor-Felvidék
Garas Dezső
Gergely András
Ghymes együttes
Gink Károly
Gombos Gyula
Götz János
Grendel Lajos
Gubás Gabi-Bubik-díj
Gulyás Dénes
Gulyás György
Gulyás Gyula
Gulyás János
Gyarmathy Tihamér
Gyarmati Lívia
Győrfi Sándor
Györgyfalvay Katalin
Győri Balett
Gyulai Líviusz
Gyurkovics Tibor
Hajdú Szabolcs
Halmos Béla
Hamvas Béla
Harag György
Havasi István
Herceg János
Herczku Ágnes
Herendi Porcelánmanufaktúra
Hervay Gizella
Honvéd együttes
Huszárik Zoltán
Ilia Mihály
Illyés Kinga
Imre Zoltán
Ivácson László
Jancsó Adrienn
Jandó Jenő
Jankovics Marcell
Jaskó István
Jékely Zoltán
Jókai Anna
Juhász Ferenc
Juhász Zoltán
Jurcsik Károly
Káel Csaba
Kaiser Ottó
Kaján Tibor
Kaláka Együttes
Kallós Zoltán
Kányádi Sándor
Kardos István
Kárpáti Tamás
Karsai Zsigmond
Kása Béla
Kaszás Attila
Keleti Éva
Kerekes Éva-Bubik-díj
Kerényi Imre
Kévés György
Kicsid Gizella - Bubik-díj
Király Ernő
Király László
Kobzos Kiss Tamás
Kocsár Miklós
Kocsis Imre
Kocsis Zoltán
Kodály vonósnégyes
Kokas Ignác
Koltai Lajos
Kondor Béla
Korniss Péter
Kortárs Magyar Galéria
Kós Károly Egyesülés
Kovács József
Kozák András
Kő Pál
Kubik Anna
Kubinyi Anna
Kuncz László
Kunkovács László
Kurtág György
Lajkó Félix
Lászlóffy Aladár
Latinovits Zoltán
Lázár Ervin
Lehóczky János
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Litomericzky Nándor
Lohinszky Loránd
Lóránt János Demeter
Lovász Irén
Lukács Miklós
Magyar Zoltán
Makoldi Sándor
Makovecz Imre
Mányi Építész Stúdió
Márai Sándor
Maria de Faykod
Markó Iván
Martin György
Marton László
Matl Péter
Melocco Miklós
Mensáros László
Mészáros Ági
Mészöly Miklós
Mihály Árpád
Miklósa Erika
Mocsár Gábor
Molnár Edit
Muzsikás Együttes
Nádas Péter
Nagy Ervin
Nagy Gáspár
Nagy József (Josef Nadj )
Nagy Kovács Mária
Nagy László
Nagy Zoltán ifj.
Nagy-Kálózy Eszter
Nemeskürty István
Németh Ildikó
Novák Ferenc
Oberfrank Pál – Bubik István-díj
Olasz Ferenc
Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark
Orosz János
Ökrös Csaba
Páll Ágoston
Páll Antal
Páll Lajos
Páll Magdi
Páskándi Géza
Péreli Zsuzsa
Perényi Miklós
Péterfy László
Petrás Mária
Pilinszky János
Polgár Rózsa
Popova, Aleszja
Püski Sándor
Ráckevei Anna
Ragályi Elemér
Ránki Dezső
Ratkó József
Reneszánsz Zrt.
Román Sándor
Rózsa György
Ruszt József
S. Benedek András
Samu Géza
Sánta Ferenc
Sára Sándor
Schéner Mihály
Schiffer Pál
Schinágl Gábor
Schrammel Imre
Sebestyén Márta
Sebő Ferenc
Seregi László
Sík Ferenc
Siklós Mária
Sinkovits Imre
Somogyi Győző
Somogyi József
Spiró György
Sütő András
Sváby Lajos
Szabadi Vilmos
Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház
Szabados György
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Építész Kamara
Szabó István
Szabó Szilárd
Szabóky Zsolt
Szakonyi Károly
Szalai Györgyi
Szalay Ferenc
Szántó Tibor
Szécsi Margit
Székely János
Szervátiusz Tibor
Szilágyi Domokos
Szilágyi István
Szirtes Ádám
Szokolay Sándor
Szőcs Géza
Szörényi Levente
Szőts István
Tamási Áron
Tari István
Tarr Béla
Taub János
Téka Együttes
Tímár János
Tímár Sándor
Tímár Viktor
Tiszatáj
Tolnay Klári
Tóth Bálint
Tóth Ildikó
Tóth Menyhért
Tóth Tibor-Bubik-díj
Törőcsik Mari
Török-Illyés Orsolya
Tőzsér Árpád
Trill Zsolt-Bubik-díj
Turányi Gábor
Udvardi Erzsébet
Udvaros Dorottya
Új Budapest Együttes
Ulman István
Utassy József
Vári Fábián László
Vass Lajos
Verebes Ernő
Vidnyánszky Attila
Vígh Tamás
Vinczeffy László
Visky Árpád
Vitézy László
Vivi Dragan Vasile
Vörös László
Vujicsics Tihamér
Wass Albert
Weöres Sándor
Zurgó együttes
Zsigmond Dezső
Zsigmond Vilmos
Zsuráfszki Zoltán

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Díj

Bayer József
Csányi Sándor
Debrecen városa
Demján Sándor
Gubcsi Lajos Levente
Kovács Gábor
Mádl Ferenc
Magyar Művészeti Akadémia
Marjay Gyula
Nagy Endre
Nemeskürty István
Szórádi Sándor
Székelyudvarhely

A Magyar Művészetért Díjban részesül 2010-ben
A délvidéki Zentán tartjuk a XXV. Díjátadó Gálát 2010 őszén

Bálint Zoltán és Bicskei Zoltán – Művészetek Háza Magyarkanizsa
Bognár Szilvi népdalénekes
Erdélyi János – Vitézy László filmrendezők
Kaiser Ottó fotóművész
Maria de Faykod szobrászművész - Franciaország
Mihály Árpád szobrász
Oberfrank Pál – A Magyar Művészetért-Bubik István-díj
Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház
Szilágyi István író, Kolozsvár
Verebes Ernő zeneszerző Újvidék

A Kuratórium tagjai:

Berecz András,
Földi Péter,
Gubcsi Lajos (elnök),
Győrfi Sándor,
Kiss János,
Kobzos Kiss Tamás,
Kubik Anna,
Marjay Gyula,
Szabados György,
Szőcs Géza,
Zsigmond Dezső.

Bartók Béla-emlékdíjat adományozunk a Vajdasági Magyar Folklór Központnak

Kodály Zoltán-emlékdíjban részesül Vajdasági Magyar Művelődési Intézet – Hajnal Jenő

Ex Libris Díj – Újvidéki Magyar Tanszék
- Szabadkai Magyar Tanítóképző Főiskola

A Magyar Művészetért Díj 2009-ben (sajtónyilvánosságra hozzuk febr. 11-én)

XXIV. Gála Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Aknay János festőművész
Bartis Attila író
Benkő Imre fotóművész
Csernyus Lőrinc építész
Fodor Géza költő
Gubás Gabi-Bubik-díj
Lovász Irén énekes
Matl Péter szobrász
Vinczeffy László festőművész
Zurgó együttes

A MM Tiszteletbeli Díj Marjay Gyula

Kossuth Lajos-emlékérmet kap Botlik József történész.
Ugyanitt Ex Libris Díjat kap a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, az Ungvári Egyetem Magyar Kara, Hoppál Mihály néprajzkutató és a Credo együttes

A Kuratórium tagjai: Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

A CÉLOK 2009-BEN:
A Magyar Művészetért 2009-es programja:

1. A MM XXIV. Díjátadó Gála, 11 díjjal 2009 őszén a Kárpátalján, Beregszászon az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban. A Magyar Kultúra Napja alkalmából nyilvánosságra hozzuk az idei díjazandók névsorát.

2. Az „IV. Üzenet Erdélyből” című díszalbum megjelentetése 2009 januárban, a Magyar Kultúra Napján – egyben a Gyulafehérvári Püspökség alapításának 1000. évfordulójára és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem születésének 333. évében.

3. Sok éves – évtizedes – előkészítő munka után megjelentetjük a Kárpát-medencében betöltött ezredéves szerepünkre emlékező Üzenet-Pentalógiát, s a Summa című albummal kiegészítve egy jelentős, 6 kötetes, díszdobozban megjelenő kiadói tettel állunk elő – az idén, és a következő 3 évben, 2009-2012 között folyamatosan újból és újból.

4. Petőfi Sándor-emlékdíj adományozása az év folyamán, a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen, zsenink halálának 160. évfordulóján.

5. Az Árpád fejedelem-díj további adományozása ugyancsak Herenddel együtt.

6. 1 Kodály-, 1 Bartók- és 1 Kossuth-emlékdíj adományozása Herenddel közösen.

7. A Magyar Művészetért Szoborpark és Élőtárlat bővítése.

Baráti tisztelettel Gubcsi Lajos, 2009. 01. 10.

Számla: 58600551-12010099, A Magyar Művészetért


A Magyar Művészetért Díj 2008-ban:

Ádám Gyula fotóművész, Csíkszereda
Benedikty (Horváth) Tamás író
ExperiDance társulat - Román Sándor
Herczku Ágnes népdalénekes
Jandó Jenő zongoraművész
Kévés György építész
Litomericzky Nándor építész - Felvidék
Lóránt János Demeter festőművész
Miklósa Erika operaénekes
Polgár Rózsa gobelinművész
Tarr Béla filmrendező

A Magyar Művészetért - Bubik István-díj: Tóth Tibor Révkomárom

Bartók Béla-emlékdíjat kap
Petrik Szilárd, a kassai Thalia Színház színművésze
Bálint Erzsébet, Klézse, Moldva
Haszmann Pál Múzeum, Háromszék, Csernáton

Kodály Zoltán-emlékdíjat kap
Jászói apátság-Felvidék – Bartal Tamás Károly főapát
Ookuma Nobuko és a Machida Kodály kórus – Japán
Tanimoto Kazuyuki, a Japán Kodály Társaság volt elnöke
Kodály vonósnégyes

A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékérmet kapja:
Gubcsi Lajos Levente
Magyar Művészeti Akadémia

A Kuratórium tagjai: Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

Mátyás király-díjban részesül 2008-ban
1. Csíksomlyói Ferences Rendház és a Csíksomlyói Búcsú
2. A Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár közösen – a Mátyás királyra és a reneszánszra emlékező kiállításaikért
3. Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc szak
4. Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
5. Klebelsberg Kunó posztumusz
A kuratórium tagjai: Gubcsi Lajos elnök, Bereczky Lóránd, Kő Pál, Parragh László, Pázmány Péter, Szabados György, Tempfli József.
A kuratórium a döntést Nagyváradon, a Püspöki Palotában 2008. ápr. 21-én tartott ülésén hozta meg.


Árpád fejedelem-díjban részesül 2008-ban
-Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség
-Háromszék Szerkesztősége, Sepsiszentgyörgy
-Győrfi Sándor
-Illyés Gyula posztumusz
-Kubik Anna
- Dunaszerdahely városa
-Wass Albert posztumusz
Az Árpád fejedelem-díj Kuratóriumának tagjai:
Gubcsi Lajos elnök, Fehér Csaba, Kobzos Kiss Tamás, Szász Jenő, Szörényi Levente..


A CÉLOK 2007-BEN:

1. A Magyar Művészetért XXI. Díjátadó Gálája 2007. dec. 5 – helyszín: a határon túl, Nagyváradon, a színházban, ezzel egy új sorozatot teremtve: 2008-ben Kassán, és így tovább.

2. Üzenet a végekről III. – Délvidék címmel a díszalbum-sorozat 17. kötete.

3. Kodály Zoltán-emlékdíj, a nagy zeneművész születésének 125. évfordulóján, egész évben adományozandó, 60 megemlékező kitüntetéssel.

4. Árpád fejedelem emlék-díj – halálának 1100. évfordulóján, történelmünk dicsőségére, 52 kitüntető megemlékezéssel, egyben örök díjjá formálva, minden évben adományozandó az eredetileg csak erre az évre tervezet emlékdíjat.

5. Élet néven emlékmű adományozása a Székelyföldnek: “Hálával a székely népnek a magyar nemzet oltárán hozott ezredéves áldozatáért” – a szoborcsoport az én személyes ajándékom a fenti érzéssel, A Magyar Mű-vészetért a szobrok felállításának támogatását vállalja. Az emlékm fő alakja Melocco Miklós bronz Krisztusa és Győrfi Sándor Mária, a Magyarok nagyasszonya bronzszobra.

6. Díszalbumaink ajándékozása kétezres nagyságrendben a határon innen és túl: kulturális és nyelvművelő közösségeknek, határon túli egyetemeknek a tanévzárókra, könyvtáraknak, az új generációnak, városoknak a ballagásokra,: Az ég felé..., Summa, Az élet túlsó oldala című köteteinkből.

7. 50-70 város számára - a polgármesterek segítségével - 5-5 díszalbum felajánlása a legjobb középiskolás ballagó diákoknak, fontos kulturális intézményeiknek itthon és a határon túl.

8. A Magyar Művészetért szoborkertjének megnyitása Budapesten 2007. jún. 13-án, állandó kiállítású szobrokkal, és változó, egyedi kiállításokkal a jövőben. Ez egyben az indító lépés az MM Állandó Él? tárlat megteremtésére, amely hamarosan magában foglalja a kiállítható társművészetek MM-díjas mű-vészeinek alkotásait is.

Támogatók 2007-ben (júniusig):

Mecénások:

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. – Simon Attila vezérigazgató
Grant Reklám Kft. – Nagy Endre igazgató
Demján Sándor – Trigránit Rt. elnök - a Kodály-emlékdíjak támogatása
OTP Bank Rt. – Csányi Sándor elnök
Geodézia Rt. – Marjay Gyula vezérigazgató-helyettes
Győrfi Sándor szobrászművész
A Magyar Művészetért Kft. – Gubcsi Lajos ügyvezető

Ezüstszponzorok:
Gubcsi Attila festőművész
Hotel Karos Spa – Oláh Péter igazgató

Szponzorok:
Petykó Zoltán – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, elnök
Bálint Péter – Arcadom Rt. elnök
Parragh László – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök
Fazakas Szabolcs – EU Parlament, Quaestor
Kubinyi Anna textilművész
Schéner Mihály festőművész
Kocsis Imre festőművész
Martonyi János
Mészáros Tamás – rektor, Corvinus Egyetem
Szalóczy Pál – Magyar Rádió vezető bemondó
Tavaszy Noémi grafikusművész
Gy?rfi Balázs építész
Vámosi-Nagy Szabolcs
Pintér Sándor – Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.
Szepes Gyula Művelődési Központ, Érd

Az albumokhoz külön mecénási támogatást nyújt Gubcsi Lajos Levente.
KépA Magyar Művészetért Díj (mellékelve a díj korábbi, aranyozott tűzzománc formája, mely 1987-2006 között került kiosztásra, s ma ez a MM emblémája - azóta a herendi alkotás a díj maga)

A Magyar Művészetért Díj a magyar művészet kiemelkedő elismerési formája és mecenatúrája, melyet 1987-ben hozott létre az alapító, s az első, történelmi kuratórium tagja volt Makovecz Imre, Sütő András, Sára Sándor, Sinkovits Imre, összesen 12 zseniális magyar művész.

A Magyar Művészetért Díj és annak művészekből és mecénásokból-szponzorokból álló közössége negyed százada tovább megőrzi különleges jellegét, azaz privát-közösségi arculatát:
- privát, amennyiben nem kíván igénybe venni semmilyen állami-kormányzati-önkormányzati forrásokat, és nem is tart igényt külső hivatalos, szervezeti, irányító kapcsolatokra; soha nem pályázik közösségi pénzekre, forrásait maga teremti elő saját erejéből.
- közösségi, amennyiben a hozzá tartozó művészek és mecénások-szponzorok szoros barátságára és együttműködésére alapozva követi kettős célját:
• a művészek, művészetek erkölcsileg és esztétikailag feddhetetlen elismerését;
• az ezt szolgáló díszalbumok művészettörténetileg is fontos megjelentetését;
• Egyéb, történelmileg kiemelkedő személyiségek tiszteletével évről évre új díjakat alapít;
• És gondozza A Magyar Művészetért Élőtárlatát és Szoborkertjét.

A fentiek értelmében A MM nem jogi személy, nem intézményesül, több annál: Baráti közösség, amely azonban lefekteti a maga működési elveit, szabályzatát.

A Kuratórium tagjai:
Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos, Györfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.


A Magyar Művészetért Díj önálló része a Bubik István-díj, kiemelkedő fiatal színészek elismerésére. E díj kiosztása minden évben A Magyar Művészetért Díjátadó Gálán történik, ugyanazon eszmei tartalommal, mint maga a hagyományos díj, de Györfi Sándor szobrászművész külön e célra készítendő Főnix-allegóriájával, bronzból készült alkotásával.


A Magyar Művészetért programja 2011-ben

A Magyar Művészetért négy oszlopon álló tevékenységét folytatjuk tovább, új elemekkel. Ilyen új elem az Ismét Vereckénél c. ballada ősbemutatója Munkácson, Ungváron és Sárospatakon.

1. A Magyar Művészetért Díj: Az idén is átadjuk A Magyar Művészetért Díjakat a Marosvásárhelyen tartandó XXVI. Díjátadó Gálán április 9-én, és egyéb ünnepi alkalmakon.

2. Más díjaink, emlékdíjaink: az Ex Libris Díjakat, az Árpád fejedelem-díjakat, idei ünnepi díjként a Liszt Ferenc-emlékdíjakat és a Rákóczi-díjakat, továbbá átadjuk ebben az évben is a Petőfi-emlékdíjat. (ld. külön névsorokban mellékelve)

3. Folytatja tavaly megkezdett útját a „Vándorúton – A Magyar Művészetért Élőtárlata”, többek között Szentendrén, Szolnokon, Székesfehérváron, Szentesen, Győrben, majd Erdélyben.

4. Könyveink közül a díjakhoz adományozzuk továbbra is az alábbiakat: Üzenet Erdélyből, A csillagokban Bubik István, Az élet túlsó oldala, 1000-1100 years ago…-Hungary in the Carpathian Basin.

Örömmel fogadunk minden

támogatást a 58600551-12010099

számlaszámon, illetve nagyobb léptékű együttműködés esetén A Magyar Művészetért Kft. köt PR-marketing-reklám szerződést.

Kiemelkedő jelentősége és a vállalkozás mérete, költségei miatt külön is kérünk mindenkit, aki teheti, támogassa az Ismét Vereckénél c. balladát, mellyel a Rákóczi-szabadságharc dicsőséges harcaira emlékezünk a 300. évforduló jegyében. A produkciót majd szeretnénk eljuttatni az iskolákba is a következő években.

Tisztelettel Gubcsi Lajos


2010. május 13.

Két hete nyílt levelet tettünk közzé, leegyszerűsítve azzal a dilemmával, hogy negyedszázados "önerő" után vegyünk-e igénybe (pályázzunk-e) közforrásokat, vagy tartsunk ki ama sajátos életünk mellett, melyben mindent saját erőből oldunk meg.
A válaszok többsége azt javasolta, hogy vegyük igénybe a közforrásokat is, egyrészt, mert erősít, másrészt, mert mások úgyis elviszik, talán kevésbé indokoltan.
Jelentős volt az a hang is, hogy ne adjuk fel közismert szuverenitásunkat, amelynek egyik alapja az a tény, hogy A MM egy baráti közösség, és saját erejére támaszkodik, azt kevéssé kímélve.

DÖNTÖTTÜNK - A MÁSODIK MEGOLDÁS MELLETT, azaz megyünk tovább úgy, mint eddig. A Magyar Művészetért Díj és az általa létrehozott sok más történelmi díj és emlékdíj, valamint a tízezerszámra adományozott albumok sorsa ezek után is az lesz, hogy saját erőnkből támogatjuk.

Idézünk a hozzászólásokból, melyeket ezúton nagyon szépen köszönünk, sokat segítettek:

"Szervusz Lajos!

Az MM eddig nagyszerűen teljesítette küldetését, elismerte azok munkáját, akik nemzetünk szellemi építkezésében részt vállaltak. Remélem, hogy új szelek fújnak a politikában, és hogy az új kormány a NEMZETET fogja képviselni. Ebben az esetben viszont természetes, hogy az MM elfoglalja méltó helyét a nemzet intézményrendszerében, és hogy igénybe vegye azokat a lehetőségeket, amelyek az új korszak beköszöntével megnyílnak. Nem baj az, hogyha az MM megerősödik, és nagyobb súllyal jelenik meg a magyar kulturális életben.

Én legalább is ideátról így látom.

Litomericzky Nándor építész a Felvidékről



Kedves Barátom, Lajos!
Ugyan, már több alkalommal megírtam s élőben is elmondtam, csodálója vagyok
makacs kitartásodnak, egyszerűen példátlan jobbító szándékodnak. Ha nagy
szavakat akarnék használni, Széchenyihez hasonlítanálak. De nem teszem,
hiszen mögötted nincs nagybirtok, nem mások munkájának gyümölcseiből
építgeted a nemzetet, s oly veretes családfád sincsen. Viszont kétkezi
szellemi munkában, a "magad Uram, ha..." metodikában alig ha vagy verhető.
Ezt nevezem gubcsizmusnak.
Szóval, szerintem kicsit sok a díjeső, s ezért nem tör át a médiablokádon, holott csak a vak nem látja, hogy e díjak voltaképp értékmenedékek olyan alkotóknak, akikre egyébként (s méltatlanul) rá sem hederít a" közvélemény", vagy inkább az éppeni kurzus. No meg, nemzetiként ezen alkotó személyiségek olyan kultúraszegmens képviselői, akikre nem
nagyon kíváncsi a honi fősodrú média.

Meggyőződésem, hogy ha az eddigi útról letérsz, másokat is beengedsz a
"palánkok" közé, minden megváltozik. Eddig egy általad teljesen szabadon
kiválasztott grémium döntött, s a külvilágnak nem volt fikarcnyi beleszólása
sem. Vajh, ki biztosítja, hogy továbbra is Gubcsi-szemlélet uralja a
kiválasztást? És vajh, tűri ezt Gubcsi Lajos? Szerintem nem! Hasonló okból
tartanék az állami szerepvállalástól is, amely bár egy oldalon megemeli a
díjak helyi értékét, ám ismerve az állam-kormányok természetrajzát, inkább
ne keverjük a magánkezdeményezést az államival.
Kis példaként említem a Gábor Dénes-díj ügyét. A honi műszaki értelmiség
nemes díja, teljesen magán kezdeményezés, Jamrik Péter barátom nemes
szándéka, amelyhez ilyen-olyan mértékben az állam is hozzá járult. A média
viszonylagos érdeklődése, a parlamenti díjátadás pompája, a díjazottak igen
magas kvalitásai ellenére a hírek szerint halódik. Leginkább már csak évi
1-2 díjra lenne fedezet, ám a műszaki és tudományos értelmiség megérdemli,
igényli e díj erejét, értékadóságát...mi lesz? Ki tudja.

Úgy vélem, Lajos, Neked nincs szükséged megalkuvásokra, máig Te vagy a kakas
(bocs!) a dombon, maradj is meg annak. Ha rám hallgatsz, a fő
csapásirányokat megőrzöd (MINDENEK ELŐTT A Magyar Művészetértet, ami Te vagy!), a többit hagyd.
Reménykedjünk benne, hogy a most következő rezsim értőbb lesz, értékekkel azonosuló, s puszta létével segíti majd a gubcsizmust.
Régi barátsággal, féltéssel ölel Téged és Családodat: Pomezanski György


Kedves Lajos!

Ha már megtiszteltetek e kérdéssel: véleményem szerint az MM bátran
elfoglalhatja helyét az említett kulturális intézményrendszerben és
kihasíthatja a neki méltán járó szeletet. Nyilván fontos lenne, hogy
ugyanakkor megőrizze viszonylagos különállóságát, ne váljon függővé az
állami / európai forrásoktól.

Szeretettel: Bognár Szilvi

Kedves Lajos,

nagyszerű munkátokat szeretettel kísérjük figyelemmel.
Véleményem szerint a legmegfelelőbb forma közhasznú egyesület alapítása volna (9 alapító tag)
A jelenlegi törvények között ez két éven belül tenné lehetővé a legkülönbözőbb európai és magyar támogatások lehívását.
Addig egyedi és alkalmi céltámogatásokat lehetne kérni a munkátokhoz.

Barátsággal ölel: Turcsány Péter



Kedves Lajos,

Megtisztelt, hogy a kérdésével megkeresett. Én azt hiszem, nagyon jó a díjuk sora magánkezdeményezésként is, de még jobb, ha egy rangos intézményi kapcsolatrendszerhez is kötődik. Minden jót a jövőben, sok sikert, mint eddig is!

Keserü Katalin, Magyar Művészeti Akadémia





Lajos! Köszönöm megtisztelő leveled!



Véleményem:

Ha a felülről jövő politikai által befolyásolt vélemény dönt a díj kiosztásában, nem feltétlen a csendben ám tiszta lélekkel alkotó művészek fogják megkapni.

DE! Pontosan a politikának kell a köz emberének művészetét méltó módon elismerni végre.

Javaslat:

Igen is tessék a politikai vezetést bevonni, de maradjon meg az alulról jövő, tiszta szándékú ítélkezés!

Mérhetetlen munkádhoz, végtelen erőt, egészséget kívánok!


Gulyás László Vándormuzsikus, Kiskunfélegyháza



Köszönöm, hogy érdekel a véleményem. Azt gondolom, hogy néha egy-egy szórványban élô, de munkájában kitartó és következetes embernek nagyon sokat jelent az, ha díjazzák, értékelik amit tesz. 'Fôként, ha a díj, a díjosztó szervezet "tiszta", független. Éppen ezért úgy gondolom, sokkal többet ér egy független baráti kör által megítélt érdemoklevél, mint egy kormányzat által esetleg megkoptatott, vagy sokszor "bemocskolt" méltatás. Szóval én a korábbi hagyományt támogatnám, bár könnyű a más energiája fölött "rendelkezni".

Bármilyen döntés szülessen, kitartást és erôt kívánok munkátokhoz.



Csata Orsolya, Gyergyószentmiklós





Én a második opció mellett tenném le a garast.. érthetően.. azt hiszem te is ezt szeretnéd megerősítve látni… különben könnyen méltatlanul mellőzött, a médiakörökből kimaradó, néhány lelkes ember erőltett menetben való erőfeszítéseként nem juthat el mindazokhoz, akiket el kellene érnie.. azaz nagyobb nyilvánosságot, támogatást, szélesebb, tömegesebb bázist kívánna, s ettől a támogatottságtól megerősödve több szellemi, kulturális erőt is képviselhetne. Az az igazság, hogy a pénztárcája és a lehetőségei mindenkinek nagyon kiürülőben vannak. Tehát jószerivel mindenki csak a saját munkáját ajánlhatja fel.. Ki-ki szakmája és hozzáértése szerint.. Érdemi pénzbeli segítségre csak vagy azoktól számíthat az MM, akiknek van feleslege, vagy akik azért szakítanak mégis rá, mert valamennyire megszállottak, elhivatottak, és esetleg saját büdzséjük megszorításával is szánnak erre .. S bizonyos önkéntes intézményi támogatóktól, de ez nem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A másik oldalon pedig az intézményi szintű pályázati lehetőségekből meg az kap, aki élelmesebb, és nem biztos, hogy mindig az, aki meg is érdemelné.. . Reméljük azonban, hogy ennek a rendszere is átalakuláson fog majd átmenni.. Tehát az első opciónál ez az intézményi lehetőség kimarad.



Varga Bótos Anna, Budapest





Kedves Lajos!

Nekem az a véleményem, hogy a MM maradjon meg így is, és kapcsolódjon be a hazai és nemzetközi pályázati rendszerbe is. Minél több támogatást sikerül megnyernetek, annál több mindent tudtok segíteni és létrehozni. Ha nem pályáztok, akkor megnyerik mások, és nem biztos, hogy teljesen hasznos dologra fordítják.

Sok szeretettel Kovács Géza, Sepsiszentgyögy"






--------------------------------------------------------------------------------

"AZ EREDETI LEVÉL:

Kedves Barátaink A Magyar Művészetértben

- Ti, akik megtiszteltek figyelmetekkel híreink kapcsán!



1987 óta létezik A Magyar Művészetért Díj, mintegy 300 díjazott javára eddig, s időben korlátozatlanul a jövőben. 2001-től folyamatosan létrehozunk új díjakat, összesen mintegy 1000 díjazott javára. Ezek egy része is nagyon hosszú távra szól, pl. az Árpád-díj, az Ex Libris Díj.



Sokan alapítványnak gondolják A Magyar Művészetértet. Ez azonban nincs így. Több annál. Áldozatkész emberek baráti együttműködése, kötetlen, privát-közösségi formában, tényleg baráti tettként. Ki meddig és mennyire bírja a saját erejéből, a saját pénzéből. Ez így is marad. A MM soha nem vett igénybe közpénzt, nem pályázott, nem is fogadott el. Független maradt e tekintetben is, a szól legteljesebb értelmében. Az elmúlt 8 évben idegen és elfogadhatatlan volt számára a kormányzati környezet. MÉGIS: így is minden évben több lett, kiterjedtebb, alaposabb, adakozóbb.



Remélhetően új szakasz kezdődik a magyar nemzeti kultúra számára is, mi ennek vagyunk töretlen hívei. E levélnek az a célja, hogy viszonylag széles, az egész világra kiterjedő olvasói, szimpatizánsi körben feltegye a kérdést:



-MARADJON-E A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT és minden általa alapított egyéb díj ilyen saját erőre támaszkodó önálló baráti közösség, a végkimerülésig akár, de büszkén önzetlen.



-VAGY induljunk ki abból, hogy a magyar művészet javára megváltozik a magyar nemzeti kultúra távlata, és az MM foglalja el a helyét abban a kulturális intézményrendszerben, amelynek része az állami, más közösségi, európai források, pályázati lehetőségek igénybe vétele.



Kedves Barátom! Ez kérdés, nem költői, nincs benne a válasz. Mérlegeljük, amelyben a Tőled kapott reflexió is szerepet játszik. Köszönettel Gubcsi Lajos"




A Magyar Művészetért alapelvei, működése

A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma 2004. 09. 20-i ülésén elhatározta, hogy megszilárdítja és valamelyest kibővíti A Magyar Művészetért célrendszerét illetve ennek megfelelően a döntéshozatalra illetékes grémiumokat – tekintettel arra, hogy a Díj a 2006-ban esedékes 20. Díjátadó Gálához közeledve azt ígéri, hogy még sokáig lesz a magyar művészet kiemelkedő elismerési formája és mecenatúrája.
Ennek megfelelően megerősítettük azt az eddigi eszménket és gyakorlatunkat, hogy A Magyar Művészetért Díj és annak művészekből és mecénásokból-szponzorokból álló együttese továbbra is megőrzi különleges jellegét, azaz privát-közösségi arculatát:
- privát, amennyiben nem kíván igénybe venni állami-kormányzati forrásokat, és nem is tart igényt külső hivatalos, szervezeti, irányító kapcsolatokra;
- közösségi, amennyiben a hozzá tartozó művészek és mecénások-szponzorok szoros barátságára és együttműködésére alapozva követi kettős célját:
• a művészek, művészetek erkölcsileg és esztétikailag feddhetetlen elismerését;
• és az ezt szolgáló díszalbumok művészettörténetileg is fontos megjelentetését.

A fentiek értelmében A MM továbbra sem jogi személy, nem intézményesül. Baráti közösség, amely azonban lefekteti a maga működési elveit, szabályzatát. Munkájának fontos feltétele, hogy két irányító testülete játékszabályok szerint működjön; hogy A MM hagyományos mecénásai éppúgy mellette álljanak, mint az ezüstmecénások, szponzorok: áldozatot hozó barátaink a művészetekben.
Tekintélyes múltjára és a művészekkel alkotott erős mecénási barátságra alapozva A MM Díj és általában A MM által követett célok döntéshozó fórum működik:

1. A Magyar Művészetért Kuratóriuma (Kuratórium): céljaink általános menedzselését végzi. Dönt a pénzügyekről, az ennek alapján kiosztható díjak számáról, a díszalbumok ajándékozásáról nagy magyar közösségeknek itthon és a határokon túli magyarság esetében. Dönt a Gálák megrendezéséről. Alkalmanként dönt a Tiszteletbeli Emlékérem odaítéléséről.

A Kuratórium tagjai:
Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos, Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.

2. A Magyar Művészetért - Bubik István-díj:

A Díj kiosztása minden évben A Magyar Művészetért Díjátadó Gálán történik, ugyanazon jelképekkel, mint maga a hagyományos díj, de Győrfi Sándor szobrászművész külön e célra készítendő Főnix-allegóriájával.


A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT ELVEI, ÜGYRENDJE

1. A Magyar Művészetért Díj és az általa megtestesített eszmerendszer célja a hazánkban és a határokon túl, a messze nagyvilágban is működő-alkotó magyar művészek munkájának megbecsülése, támogatása, díjazása, kiadványokban történő bemutatása-megőrzése, beleértve a posztumusz alkotásokat is.

2. Ezzel párhuzamosan az alábbi konkrét és közhasznú cél szerinti tevékenységeket folytatja munkájában:

• Kulturális tevékenység, melynek fő formája: évente-kétévente odaítéljük és kiosztjuk A Magyar Művészetért Díjat (MMD) minden évben lehetőleg minden, vagy legalábbis minél több művészi kategóriában. A Magyar Művészetért Díjat Dr. Gubcsi Lajos alapította 1987-ben.
• Kulturális örökség óvása (könyvek, publikációk és médiafórumok): E célból díszalbum-sorozat kiadása két évtizedre szóló könyvterv alapján.
• A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos kitüntető kulturális tevékenység.
• Az euroatlanti integráció elősegítése a magyar nemzeti kultúra kincseinek felmutatásával.
• A kulturális életet szolgáló tudományos tevékenység, kutatás támogatása.
• Fontos elv, hogy az irányító testületek munkájában most és a jövőben is csak olyan művészek vesznek részt, akik már megkapták A Magyar Művészetért Díjat. Ez elismerés kíván lenni – és egyben kizárja az összeférhetetlenséget.

3. A MM-t a Kuratórium és annak elnöke vezeti.

4. A Kuratórium elnöke és tagjai működésük során nem részesülhetnek sem A Magyar Művészetért Díjban, sem más ezzel összefüggő díjazásában: közhasznú szolgáltatásuk kizárólag a művészi tevékenység elismerésére, ill. az azt szolgáló fórumok megszervezésére összpontosul.

5. A MM Kuratórium évente ülésezik, az adott év feladatainak meghatározására és az éves beszámoló elkészítésére.

7. A Kuratórium ülését az elnök köteles összehívni, az ülés napirendi pontjainak és időpontjának 1 hónappal előre történő írásos közlésével a Kuratórium tagjai számára.

8. A Kuratórium egyszerű többséggel hozza határozatait. A határozatképesség feltétele az egyszerű többség részvétele.

9. A Kuratórium tagjait az elnök kéri fel.

10. Az MM a díjak odaítélésében, a díjazandó művészek kiválasztásában, a laudáció megfogalmazásában teljesen önálló, munkáját semmi és senki más nem befolyásolhatja.

11. Az MM egyszerű többséggel hozza döntését. Tagjainak írásban elküldött állásfoglalását teljes jogú – de a részvételt nem pótló – módon veszi figyelembe.

12. Az MM Kuratóriumának nincs pénzügyi döntési joga és felelőssége; nem rendelkezik bankszámla fölött. Nem önálló jogi személy. A menedzselés általános kérdéseiben az MM Kuratóriuma a Kollégium irányító szerve.

16. A fenti struktúra és a fenti testületek ilyen új összetétele 2005. január elején lép életbe.

Gubcsi Lajos, a Kuratórium elnöke

Elfogadta a Kuratórium 2004. szeptemberi ülése


A 2004. szeptemberi ülésen kialakított és megfogalmazott céloknak megfelelően az 1998 óta megjelenő díszalbumaink munkánk fontos részét képezik. A Kuratórium 2007 szeptemberi döntése alapján a díszalbumok a díj részét képezik, mivel A Magyar Művészetért életében, adományozó felfogásában is fontos szerepet töltenek be a díszalbumok, zömmel bibliofil albumsorozatunk formájában. Ezen albumokat sokezres példányszámban ajándékozzuk határon innen és túl, iskoláknak, egyetemeknek, kulturális intézményeinknek. Lehetőség szerint az adott évben megjelenő albumo(k) a díj részét is képezik.


A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma döntött az idei díjakról.

A Magyar Művészetért Díjban részesül 2007-ben:

Bence Lajos költő – Lendva
Bocskai Vince szobrászművész – Szováta
Dárday István-Szalai Györgyi filmrendező
Ekler Dezső építész
ifjú Nagy Zoltán balettművész
Kárpáti Tamás festőművész
Magyar Zoltán néprajzkutató
Ránki Dezső zongoraművész
S. Benedek András író – Kárpátalja
Vivi Dragan Vasile operatőr - Románia

A Magyar Művészetért-Bubik István-díjat kapja:

Bogdán Zsolt színművész – Kolozsvár

A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat kapja:

Bánffy Miklós író
Cs. Szabó László író
Jékely Zoltán költő
Kaszás Attila színművész
Visky Árpád színművész

A díjak átadására 2007-ben a MM XXI. Díjátadó Gálán Nagyváradon kerül sor.

(1987 óta 249 MM Díjat adtunk át. Most ezen a XXI. Gálán nyújtjuk át a 250. MM Díjat – történetesen Bence Lajosnak – s a 265-et Visky Árpád emlékére.)

A Kuratórium tagjai:

Berecz András, Földi Péter, Gubcsi Lajos (elnök), Győrfi Sándor, Kiss János, Kobzos Kiss Tamás, Kubik Anna, Marjay Gyula, Szabados György, Szőcs Géza, Zsigmond Dezső.


A Magyar Művészetért XX. Díjátadó Gáláján az alábbi művészeknek adjuk át A MM Díjat:
Benedek György szobrász,
Eötvös Péter zeneszerző,
Fekete György belsőépítész
Juhász Zoltán és a Tímár-testvérek (Tímár János és Viktor) népzene
Kerekes Éva – A Magyar Művészetért – Bubik István-díj
Turányi Gábor építész
Zsigmond Vilmos operatőr
Erdélyből: Szőcs Géza költő
Felvidékről: Gál Sándor költő
Délvidékről: Tari István költ?-festő
Kárpátaljáról: Vidnyánszky Attila főrendező

Posztumusz:
Bárdos Lajos
Bartis Ferenc
Domokos Pál Péter
Göcz János
Pilinszky János
Tamási Áron

További hírek
EZER!
Éppen ezekben a percekben írtam 1 évvel ezelőtt s jelentettem meg év végén.
Hideg van most is, s lesz még fagyosabb.
És éppen e percben 1000-nél tart a letöltése, bátran ajánlom most is:
Gubcsi Lajos: Járdaszegély, árva szegény
http://mek.oszk.hu/16400/16416/

Ezekben a percekben vette át a Gubcsi Lajos által alapított Summum Bonum Díjat dr. Bartyik Katalin, akit a Magyar Orvosi Kamara elnöksége jelölt a díjra. Bővebben is beszámolunk majd a 2004-ben alapított, a legkiválóbb magyar orvosoknak adományozandó díjról és annak mostani átnyújásáról: a Hotel Flemencoban az alapító jelenlétében dr. Éger István, a kamara elnöke adta át a kiváló - főleg gyermekeket megmentő - rákgyógyító szegedi orvosnőnek a kamara idei küldöttközgyűlésén.
vid idézet a doktornő korábbi méltatásából:
"Bartyik Katalin 1977 októbere óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. – Bárhová mehettem volna, de már szakorvosjelöltként is az onkológiához csatlakoztam. Valahogy kötődtem ehhez a területhez, pedig akkoriban még kevés volt a sikertörténet – mesélte. Akkoriban a betegek 80 százalékán nem tudtak segíteni, most 80 százalékuk meggyógyul.
Ehhez persze kellett a klinikai fejlesztés, hogy egyágyas kórtermekben feküdhessenek a betegek, valamint az orvostudomány fejlődése, főleg a támogató kezelések felfuttatása. Évtizedekkel ezelőtt ugyanis a betegek többsége a legyengített immunrendszer miatt elkapott fertőzések miatt halt meg. – Ezek nagyon drága gyógymódok, veszteséges is a gyermekonkológiai ellátás, ennek ellenére mindent megkapnak, amit csak lehet. Attól ugyanis, hogy ilyen a finanszírozás, a kicsik nem szenvedhetnek hátrányt.
...lelkileg nagyon megterhelő ez a munka, borzasztó elveszíteni azokat a gyerekeket, akik hosszú hónapokig a klinikán élik mindennapjaikat. – Amikor viszont visszajönnek az egészségesek, netán gyermekeikkel együtt, az mindenért kárpótol... (delmagyar.hu)

A díj három részből áll: Györfi Sándor bronz kisplasztikája, Gubcsi Attila festőművész grafikája és Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala, az orvosoknak dedikált díszalbuma

 Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala 
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

 

 Íme, a díj átadása előtt felolvasott laudáció: "Summum Bonum Díj

Dr. Bartyik Katalin 1977-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi karán., jelenleg a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermek Klinikájának docense. Gyermekgyógyászati szakvizsgája óta a leukémiás és daganatos gyermekek ellátását végzi, a Klinikai Központ Gyermek Haemato-onkológiájának a vezetője. A pszicho-szociális taem keretén belül végzi a betegek és a hozzátartozók gondozását, segítését. A Klinika profiljából adódóan a határokon átnyúló beteg ellátás aktív részese. Az utánpótlás képzésben oktató nevelő munkát végez, orvostanhallgatók magyar és angolnyelvű képzését látja el, irányítja a TDK munkájukat, konzulense a PhD hallgatóknak. Rezidensek és szakorvosjelöltek felkészülését, munkájukat segíti .
Tagja a Magyar Gyermekorvos társaságnak, az MGYT Gyemekonkológia hálózatának, a Nemzetközi Gyermek Onkológiai Társaságnak. Több könyv részletet írt Onko-haematológia tárgykörben. Gyermek hemato-onkológiából szakvizsgáztatási jogkörrel rendelkezik.
Bartyik Kollegina olyan orvos, aki önzetlen orvosi tevékenységéről, gyógyításáról vált híressé szakterületén. Érzékeny humanizmusa van szolidáris odaadással,meleg emberséggel kiszolgáltatott kisbetegei iránt, kiváltképp azok iránt akik onkológiai betegségben szenvednek. Orvosi munkájával és tudásával szívet-lelket is gyógyít.
Váratlan, emberileg érzékeny, esetleg drámai helyzetekben nyújt orvosi segítséget kis betegeinek, úgy hogy tudja mindig azt; kezében a sorsuk és ez szent számára!
A fentiekre figyelemmel a Magyar Orvosi Kamara méltónak tartja Dr. Bartyik Katalint, a „Summum Bonum díj” odaítélésére.


Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adunk át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pál, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Ezúttal a reformáció 500. évfordulója kínálta az alkalmat.

Csáky Pál és az alapító, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújtott át két egyházi újság szerkesztőségének, íme részlet az indoklásból:

Gubcsi Lajos köszöntőjéből:

"Amit egyházaink tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal

Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilap

27 éves a katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.
Megjegyzem a történelmi időkből: Remény néven Budapesten 1886. okt. 3-án jelent meg és 1887. febr. 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.
A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.


Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja
Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja gyülekezeteinket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is.
Első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára.
Egy számomra kedves könyvből idézek érdekfeszítően megfogalmazott sorokat, a könyv címe – melyről a Kálvinista Szemlében olvastam – így hangzik: „A rejtőzködő Biblia-fordító”. Kiről is van szó? Idézem: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.
A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar.
(Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László felvidéki református püspök vette át Gubcsi Lajostól.

A díjátadás egy nagyobb ünnepség része volt. A Felvidékről 4 felekezetből mintegy 20 vezető egyházi személyiség vett részt azon a konzultáción, amelyet - Csáky Pál új könyve, a "Dialógus Európa lelkéért" kapcsán - a közép-európai egyházak európai szerepéről folytattak. A könyvet Tőkés László EU parlamenti képviselő laudálta az ökuménia jegyében, megállapítva: "e könyv kiáltás is az európai torzulások ellen." Valamint: "Egyházaink az anyanyelvi szolgálattal teljesítik küldetésüket", illetve: "A kelet-közép-európai egyházak a kovász szerepét is betöltik az európai egyházak lelkében."

Idézem Fazekas László felvidéki református püspöktől (Révkomárom): "Minden felvidéki gyereknek magyar óvodai helye lesz, ez a célunk, élvezve ehhez a magyar kormány támogatását."

Külön is növelte a találkozó fontosságát, hogy azon jelen volt Beer Miklós váci püspök is. Személyes megjegyzésem: nagyszerű humanista - szerénységbe öntve.

(a képeken Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújt át Fazekas László püspük úrnak és Szakál László egyesületi elnöknek - illetve az egyházi konferencia résztvevői az Európai Parlamentben - Oriskó Norbert helyszíni fotói)


Tudom, hogy későn szólok, de megteszem...
Soha nem tartottam szerencsésnek és helyesnek - sőt: szerencsétlennek és helytelennek tartottam, tartom ma is - a "szórvány" szó használatát azokra a magyar közösségekre, csoportokra, vidékekre, amelyek egykori és mai szülőföldjükön aránytalan mértékű kisebbségbe kerültek, és ilyen a kisebbségi sorsuk, helyzetük is: igazságtalan és aránytalan, méltatlan.

A "szórvány" szó azonban rossz kicsengésű, bántó hallani a benne rejlő pejoratív értelmet. Degradáló, még ha nem is ez a szándék.

Azért szólok későn talán, mert mindenütt ezt a fogalmat terjesztik, akik kitalálták és használják.

Gondolkodniuk kellene és változtatni - és nem hivatali szobákban, fotelekben kitalálva, hanem az ügy súlyának megfelelően a lehető legszélesebb értelemben vett értelmi és hangulati összehangolással helyesen definiálni azok életét, sorsát, helyzetét, akiket érint. Leginkább nem használnék semmilyen megkülönböztető jelzőt!!! Magyarok. Mint bárki más.

Gubcsi Lajos fényképe.



"A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt." - jellemzi a román hatalmaskodókat...
"A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit."
"Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt."

Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.

"(a papnak) nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22527

Van még valaki, akit zavar (dühít, kiábrándít, elkeserít stb.) a vereség Luxemburgtól?! Mert ha igen, az bizony beteges álmodozó és nem realista.
Van rosszabb. Hallottam, hogy a Vatikán csapata is készül a magyarok ellen. Győzni akarnak, tutti tipp. Így szeretnék kiküszöbölni egyéb presztízsveszteségeiket.Túlkorosak, de az nem számít, a fő, hogy biztosra mehessenek, és ez ellenünk garantált. A Vatikán nyilaitól ments meg Uram minket, ha kapura lőnek...