Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Ex Libris Díjunk gálája Felvidéken
A felvidéki gála - Ex Libris Díjaink átadása kiváló felvidéki személyeknek, közösségeknek Szepsiben - jelenetek a gáláról.
És a 13 laudáció - aki szeretne többet tudni a felvidéki magyarság színe-javáról, bátran olvassa el: ÉLETMŰ MIND! (a képen a szepsi vegyes kórus)

 

GUBCSI LAJOS EX LIBRIS DÍJAINAK ÁTADÁSA FELVIDÉKEN

SZEPSI 2018. ÁPR. 15.

 

 

Dunajszky Géza – közéleti tevékenysége

1945. május 11-én született a Kassa-vidéki járásban található Debrőd községben. 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson szerzett matematika-zene szakos tanári oklevelet.  14 évesen kapcsolódott be a Csemadok debrődi alapszervezet és a szepsi gimnázium kulturális tevékenységébe. 1963 őszén lett a Csemadok nyitrai főiskolai alapszervezetének elnöke. Irodalmi színpad, énekkar, népi zenekar, tánccsoport és esztrád csoport megalapítása fűződik a nevéhez.

      1979-ben Pozsonyban a Csemadok Központi Bizottságán az ének-zenei szakelőadói feladatkör végzésével bízták meg. Később, 1986 nyarától a CSEMADOK KB művészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. Eddig három novellás kötete jelent meg. Most negyedik könyvének kiadásán dolgozik, amely várhatóan 2018 őszén jelenik meg Tengeri kagylók címen. Jelenlegi kutatási területe a tabutémának számító háború utáni tömegmészárlások feltárása, illetve a tettesek és az áldozatok kilétének felderítése. K közösségszervezői és írói tevékenységéért 70. születésnapja alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozták neki, 2016-ban megkapta a felvidéki Civil becsületrendet!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Fuksz Sándor, 65 éves,  a Magyar Világszövetség Kárpát-medence térségének alelnöke, villamosmérnök, vállalkozó, a Magyarok Világkongresszusán aranyéremmel kitüntetett kutató. Diák éveiben Magyar Ifjúsági Szövetséget szervezett és a prágai egyetemisták Ady Endre diákkörében is jeleskedett. A rendszerváltásig Csemadok országos választmányának tagja is volt, és 1984-ben az egyetlen, aki nyilvános fórumon felszólalt a magyar iskolák felszámolására előkészített törvénytervezet ellen.

   A rendszerváltás után néhány évig a Duray Miklós által alapított és vezetett Együttélés politikai mozgalom főtitkáraként hozzájárult, hogy a mozgalom a felvidéki magyarság legerősebb érdeképviseleti szervezetete lett. Később  vállalkozást alapított, amelyben ma is tevékenykedik.

    Az állandó politikai szélmalomharc helyett az elképzelését a Magyarok Világszövetségében találta meg. Több mint 10 éve dolgozik a felvidéki Országos Tanács elnökeként és a Petőfi Sándor Bizottság koordinátoraként, ebben a minőségében kutatja Petőfi szibériai életét. Főként neki köszönhető a nagytárkányi Sóház megmentése és felújítása. A szintén bodrogközi Bély községben pedig a Sennyei kastély felújítása, ahol megalapította a Petőfi Intézetet, melyben kiállítás és dokumentációs tár található.

    Ő így vall saját magáról: "Kenyeremet vállalkozóként kertesem, hiszem és vallom, hogy nemzetünk megmentése, felemelkedése csak őszinte, áldozatos munka árán lehetséges a Magyar Világszövetségben ezért dolgozom. Kiemelkedő tevékenységéért a Magyar Világszövetségének 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világkongresszusa által adományozott arany éremmel jutalmazta.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Havasi József. a kassai Csermely Kórus karnagya

 

Havasi József 6 gyermek édesapja, a Csermely és a Vox Columbellae Kórus karnagya.

   1947-ben született Kassán, a pozsonyi zenemüvészeti fősikolán ének szakon végzett, majd a kassai színház operatársulatához szegődött, ahol 1973-tól szólista is volt. 1976 és 1986 között a Szent Erzsébet dóm egyházkarnagya és kántora volt, és Budapesten kántorképzőt végzett.

1983-tól  tavalyi nyugdíjba vonulásáig jelentős szóló szerepeket kap a színházban is.

Jelenleg a premontrei templom egyházkarnagya  a magyar szentmiséken

 A CSERMELY kórust 1973-ban alapította, és a mai napig a kórus lelkes és igényes karnagya. Az énekkar 1975-ben elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját a Pozsonyi Zenei Ünnepségeken. A galántai Kodály - Napok kórusfesztivál többszörös győztese.

2018-ban huszadik alkalommal került megrendezésre a Csermely polgári társulás szervezésében a hagyományos újévi hangverseny a Csermely Kórus és vendégei címmel.

A számos díjból néhány:

A Havasi József vezette Csermely Kórus 2003 decemberében kapta meg a Kassai Megyei Önkormányzat Díját.

2006 végén a kórus Bartók Béla-emlékdíj tulajdonosa lett.

2009-ben  Havasi József karnagy Kassa Város főpolgármestertől átvehette Kassa Város Díját,

majd 2010-ben a Pro Cultura Hungarica Díjat.

2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

GÖMÖRORSZÁG című folyóirat

 

 A „Gömörország“ egy Hely, amely – konkrétságával – a Kozmoszhoz köt bennünket, s szembeszegezhető a globalizáció lélektelen trendjeivel...“ – írta lapunk első évfolyama 1. számának bevezetőjében Tőzsér Árpád, a lap fővédnöke.

Mint az induláskor megfogalmazták: „Fórum kíván lenni, amely összekapcsolja a fekvésében és sorsában egyaránt közeli Ipolyságot Losonccal, Fülekkel, Rimaszombattal, Tornaljával, Rozsnyóval és Szepsivel – miközben mindenkoron kitekintéssel kíván lenni minden égtáj felé...”

A Gömörország nem tudományos periodikum, nem irodalmi vagy művészeti folyóirat, s nem is közéleti lap. Sokkalta inkább: mindezek egyben. Talán leginkább a „regionalisztika“ („gömörológia”) kifejezés az, amely leghívebben adja vissza a folyóirat arculatát. Profilját tekintve sajátos, egyedi színt jelent a felvidéki magyar lapkiadás palettáján.

A lapot 1999-ben alapították, és azóta is főleg B. Kovács Istvánnak köszönhető a rendszeres negyedévenkéti megjelenése. Ő maga is eddig 20 könyvet írt a régészettől indulva a kultúrtörténeti ritkaságokig, de atáji keret mindig Gömör.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   ICSO VALÉRIA és a DERNŐI NÉPTÁNCCSOPORTOK

BOROSTYÁN Néptáncegyüttes

    A a 16 taggal muködő néptáncegyüttes 2009-ben vette fel a Borostyán Néptáncegyüttes nevet. 2014-ben a szlovákiai néptánccsoportok országos versenyén Liptószentmiklóson ezüstsávos helyezést ért el és Salgótarjánban is minősítést nyert.   Gömöri, bodrogközi, magyarbődi, vajdaszentiványi és mezőségi táncokat mutat be.

BOROSTYÁN Ifjúsági Néptáncegyüttes

     Az együttes  2013-ban alakult,  26 tagja van a 12-16 éves korosztályból.  Rendszeres szereplői a térségi kulturális rendezvényeknek, falunapoknak, de eleget tettek már külföldi felkéréseknek is. 2014-ben az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversseny ezüstsávos díjazottjai, 2015-ben a Gömöri Járási Kulturális Központ által szervezett néptáncversenyen arany sávot nyertek. 2017-ben Országos arany sávos minősítést nyertek a Likavkán megrendezett döntőn.

 A KINCSKERESŐ Gyermek Néptáncegyüttes

 2005-ös megalakulása óta párhuzamosan követte 2009-ig a Szivárvány leánycsoportot és 2009-től a Borostyán néptáncegyüttest. Az alapiskolák 7-11 év közötti gyermekeit foglalkoztatja az egész járásból, jelenleg 28 taggal muködik. 2011-ben Füleken, az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversenyen bronz sávos minősítést ért el és különdíjban részesült a gömöri népi gyermekjátékok „Templom elött“ címmel hiteles bemutatásáért. Szintén ezen a versenyen 2013-ban ezüst sávos minősítést ért el a Bodrogközi gyermek lakodalmas bemutatásával.

 

A NAPRAFORGÓ óvodás csoport

A legkisebb táncosok, az óvodások és I. osztályosok, a Napraforgó nevet viselik. Ez 2016-ban újra alakult, és létszáma 22 fő. A Napraforgót "kinőve" kerülnek át a gyerekek a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttesbe. Jelenleg egy gyermeklakodalmas műsorral készülnek.

Mindezek lelke, motorja, szervezője és fáradhatatlan lelkesítője ICSO Valéria.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Kerecsen Motoros Egyesület

2008. december 21-én alakult Gömörország közepén, egy szertűz keretén belül a téli napforduló ősi ünnepén.

Hat ember hívta életre a Kerecsen sólymot, a Turul madarat, amelynek jelképét büszkén viselve bővült a csapat 12 főre.

Az egyesület elnöke Tóth Zoltán így vall :

" A Kerecsen Motoros Egyesületet nem csupán a motorozás szenvedélye tartja össze, hanem fontosnak tekintjük az őseinktől kapott hagyományaink ápolását, megélését, illetve tovább örökítését a következő generációknak.

Az egyik ilyen ösvény az útjainkon a gyengék, az elesettek, a rászorulók támogatása.

Többek közt támogattuk a Berzétei árvaházat, egy beteg kisfiú felépülését és több rászoruló család anyagi helyzetét is segítettük.

A karitativ tevékenységen túl próbálunk a kulturális életben is aktívan bekapcsolódni.

Nemzeti ünnepeink méltó megünneplését kötelességünknek tartjuk, közösen avattunk már Trianon emlékparkot, Turul szobrot, Wass Albert emléktáblát.

Saját rendezvényeink közül a Balogvölgyi Rock Fesztiválra nagyon büszkék vagyunk, amely idén 8. alkalommal kerül megrendezésre: saját erőből, minden komolyabb támogatás nélkül sikerült a Felvidék legnagyobb fesztiváljai közé emelni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mihályi Molnár László

Tanár, költő, publicista, közösségépítő. 1953-ban született Rimaszombatban.     Kisgömöriben és Várgedén kezdte tanulmányait, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett. 1971 és 78 között a pozsonyi egyetemen pszichológia és magyar szakon folytatta tanulmányait, a József Attila Ifjúsági Klub vezetőségi tagja lett, később annak vezetőjévé választották. Jelenleg is a Jászó Nyári Egyetem  (Mécs László Szabadegyetem) műsorszervezője.  

      Újságokban 1968 óta publikál, versek, tudósítások, tanulmányok, esszék, valamint irodalmi, történelmi és lélektani szakcikkei jelentek/jelennek meg. A Bodrogközben és Ung vidéken kezdte pályafutását. Néprajzi gyájtéseket szervezett, színjátszó csoportokat indított, és maga is vezette a Vox Humana királyhelmeci kisszípadot. 1989-ben kezdeményezője volt a Magyar Pedagógus Szövetség megalakításának, majd az Együttélés létrehozásának.

Az Együttélés alelnöke lett, s prágai parlamenti képviselője (1991-92), ahol  a  magyar frakció vezetője is volt.

2005-ben társalapítója a szepsi Vox Columbellae Vegyeskarnak, szervezője kórustalálkozóknak.

2007-től a Magyarok Világszövetsége Elnökségében tevékenykedett, Felvidéki Országos Tanácsának alelnöke volt. Jelenleg is tanácsadó szerepet vállal az MVSZ-ben. 2009-től a Szepsi Római Katolikus Egyháztanács elnöke. 2016-ban megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Életmű-díját.

    2018-ban a Magyar Kultúra Lovagja címet a határon túli magyar kultúra terén végzett tevékenysége elismeréséül.  
Megjelent három önálló verseskötete: Fohászok virradatért, Magyar Golgota, Napszentület

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Mudi Róbert, református lelkipásztor, pedagógus 1977 június 6-án született a Felvidék keleti szegletében, Királyhelmecen.  A gimnáziumot  Nagykaposon fejezte be, majd a Sárospataki Comenius Tanítóképzőn tanul – itt szerez pedagógusi oklevelet -, a teológiai tanulmányait pedig a komáromi Calvin János Teológiai Akadémián fejezi be.

      2002-től lelkipásztor Gömörben, a Rozsnyó melletti Berzétén, s a hozzá tartozó kisebb falvakban: Kőrösben, Jólészen, Rudnán és Várhosszúréten. 4 gyermek édesapja, akiket igaz magyarnak nevel.       Életével és nem csak a szavaival prédikál.

      Szabadon gondolkodó lelkipásztor. „Az álmok azoké, akik hisznek benne”- és „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” -ezek a jelmondatai.  Ilyen lendülettel és hittel újít fel Árpád-kori templomot Berzétén, épít gyülekezeti házat Kőrösben, alapított teljesen új gyülekezetet Várhosszúréten, vagy dolgozik most egy magyar óvoda és Reményik emlékház- gyülekezeti ház létrehozásán Jólészen.

Legnagyobb álma a berzétei családtípusú árvaház létrehozása, amely már több ezer embert mozgatott meg az egész Kárpát-medencéből. Így fogott össze a Kerecsen Motoros Egyesület, de csonkahoni, kárpátaljai vagy székelyföldi közösségek is, hogy támogassák egy közösség álmát. Az épülő árvaházat – talán Isten rendeléséből, épp Mudi Róbert szabadelvűsége és kompromisszumokat nem tűrő élete miatt – eddig sem az egyház, sem egyik kormány nem támogatta, ott van mögötte viszont a kisemberek több ezres tömege, akik egy-egy berzétei Igehirdetést hallva mind megpróbálnak jobb emberek, s jobb magyarok lenni. Mudi Róbert tiszteletesnek az egyik legnagyobb gyülekezete van a Felvidéken és az anyaországban, pedig Berzétén már száz református sem él. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy lélekben közösséget épített a tenni, segíteni akaró magyarokból - egy lelki Magyarországot építeni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

A Csemadok Nagykaposi Alapszervezete nemcsak Nagykapos  hanem az Ung-vidék  legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar civil szervezete, 1949 őszén alakult,

       Ma a Csemadok jóvoltából Erdélyi János Emlékmúzeum működik a nagykaposi Magyar Házban. A Csemadok ápolja Mécs László, Herczegh Géza, Skultéty Csaba, Erdélyi Zsuzsanna és Géczi Lajos emlékét.

Másik kiemelkedő feladatának tekinti szakrális, a Nagykaposon élő magyarság nemzeti tudatát erősítő szobrok, emlékhelyek létesítését. Kiemelkedő alkotások:

         az 1996-ban felavatott Millenniumi Emlékmű, ahogy a mindennapi beszédben használják, a  „Turumadár”

         az 1998-as Kitelepítettek Emléktáblája

         a 2001-s Szent István szobor

         a 2016-os Petőfi Sándor szobor.

     A nagykaposi Csemadok kulturális csoportjai közül a két legjelentősebb, ma is működő csoport a Komócsa Néptáncegyüttes és az Erdélyi János Vegyeskar.

    A városi rangot viselő felvidéki települések közül egyedül Nagykaposon nőtt lélekszámban és százalékos arányban is a magyar nemzetiségű lakosok száma.

      A nagykaposi Csemadok Alapszervezet jelenlegi vezetősége 12 tagú, elnöke Gabri Rudolf, aki a Magyar Ház vezetője is egyben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A Csemadok Rozsnyói Alapszervezete 69 évvel ezelőtt alakult, s nagy kulturális múlttal rendelkezett, de a rendszerváltás után kezdett fogyni a tagsága és az érdeklődés a fiatalok körében.

Ezért  a Csemadok új vezetősége kilenc évvel ezelőtt célul tüzte ki a rozsnyói és környékbeli magyarság összefogását, felemelését.úgy gondolta, hogy újra kell szervezni és összehozni a magyarságot. Nagyon sok kulturális rendezvényt, író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, gyermekszínházakat, történelmi előadásokat, kirándulásokat, kiállításokat, szavaló versenyeket, mesemondó versenyt szerveztek.

 

Jelenleg a szervezetnek 730 tagja van, a legnagyobb szervezet a Rozsnyói járásban, elnöke Füzék Erzsébet, aki a Csemadok járási szervezetének is titkára.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

S Z A B Ó  O T T Ó festőművész

 

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik.

     1965. március 29-én született Rozsnyón, jelenleg  Bódvavendégiben él családjával. 1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988–1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia Szabad grafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. 2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg STÁCIÓK című könyve amelyhez az előszót a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja, Jankovics Marcell írta.  A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel és magyarázza. 2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült.

2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének, amelynek művészeti vezetője és kiadója. 2010-ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget.

2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskolában tanít és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője.

     Alapítója a 2017-ben 23 éves Rovásnak, amely 2015-ben Magyar Termék Nagydíjban részesült, ugyancsak 2015-ben Kassa Megye Elnökének Különdíjában, 2017-ben pedig Kassa Óváros Polgármesterének díjában.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

Szőllős Sándor 89 éves kultúraszervező, 40 évig volt a Csemadok járási titkára Rozsnyón, ahol a Sajó menti magyarság közösségi életéhez és megmaradásához hozzátartoztak ezek a rendezvények. Többek között a Gombaszögi országos seregszemle, ahol régebben tízezrek találkoztak nem csupán a színpadi szereplés vagy produkciók miatt, hanem a magyar közösségi lét megerősítése miatt is.

A  történelmi Gömör Kishont vármegyében, egy kis bányász településen Csucsomban  született 1929. március 6-án.  Élete nagy részét 1957-től a magyar kulturális élet fejlesztésével a Csemadokban és a Csemadokkal töltötte.

Az ő érdeme, hogy Csucsomban sikerült megtorló intézkedésektől megvédeni a lakosokat. A kultúra fejlesztése terén működő  színjátszó , irodalmi , honismereti körök, tánccsoportok tevékenykedtek a  alig 400 lakosú községben. Felgyűjtötte  községének lakodalmi népszokásait közel 50 idős polgár részvételével. Meghonosodtak a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdal és folklór versenyek, a „ Gombaszögi Országos dal – és táncünnepélyek”, a  „Táncdalfesztiválok ”, járási viszonylatban a „Ki Mit Tud„ krasznahorka-váraljai és pelsőci dal- és táncünnepélyek, a színjátszók, irodalmi színpadok, vers- és prózamondók versenyei, az „Énekkarok országos”, később  nemzetközi  fesztiválja”, az  „Énekkarok forradalmi dalok járási fesztiválja”, a „Czabán Samu pedagógus  napok”. Ezeknek szervezésében, megrendezésében személyesen is részt vett.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Zborai Imre 1956. február 10-én született Kassán. Kultúraszervező, a Csemadok Kassa környéki területi választmányának titkára, a Bódva völgyi magyar kulturális élet mindenese. Két felvidéki országos rendezvény (Mécs László Szabadegyetem – Jászón és az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál) előkészítője, lebonyolítója.  Népzenei, vers- és prózamondó versenyek, népművészeti és egyéb kulturális fesztiválok, seregszemlék főrendezője. Szakmai továbbképző tanfolyamok megvalósítója.

    Indíttatása szülőfalujához Restéhez kötődik.

 2010-től napjainkig a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány titkára. Évek óta figyelemmel kíséri a régióban a 32 Csemadok alapszervezet működését, munkáját és tevékenységét. Részt vállal a régió kulturális életének működéséből, szervezi a helyi, regionális és országos kulturális rendezvényeket és találkozókat. Főszervezője a Járási Dal- és Táncünnepélynek, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő járási és kerületi fordulóinak, a Magyar Kultúra Napja regionális emlékünnepségeinek, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók verseny járási és kerületi fordulóinak.

 A Kassa-környéki járásban a megalapítója az Egressy Béni Fesztivál-díjnak és a Csemadok a Magyar Helytállásért Díjnak Torna-Abaújban.


Kapcsolódó galériák:
    Szepsi






További hírek
MERT EZ A MI KÜZDELMES MÚLTUNK ITT!
http://mek.oszk.hu/18600/18685

MINDEN BARÁTOTOKNAK, AKI NEM TUD MAGYARUL
MEGJELENT ANGOLUL IS MAGYARORSZÁG HONVÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - küldd el a nagy világba...
A napokban magyarul, és most íme angolul is megjelent a nagy album. Egyetlen kattintás, és továbbíthatjátok az egész világ felé!!!

1122 years - For the Homeland unto Death : Hungary in the Carpathian Basin / szerkesztő Gubcsi Lajos
http://mek.oszk.hu/18600/18685

(a képen Hunyadi János szobra, Mihályi Gábor alkotása a szoborkertemben)

BARÁTAIM AZ FB-N! MÉG NEM VOLT PÉLDA RÁ, hogy egy könyvem letöltése két nap alatt meghaladja az 500-t! Mert íme, ez történt most a legújabbal Köszönöm!
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686
HÁLÁBÓL hamarosan vaskos meglepetéssel szolgálok! Már a hét végére! (a fotón Szent István a szoborkertemben)

 

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

Részlet a magyarok 1918. dec. 22-i kolozsvári kiáltványából, melyet a románok dec. 1-én Gyulafehérváron deklarált elszakadására - pontosabban Erdély erőszakos elszakításának kísérletére válaszul fogalmaztak meg:

 „Kelet-Magyarországnak Kolozsvárt 1918. december 22-én összesereglett különböző vallású és fajú népei kijelentik a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési joguk alapján, hogy Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden ittlakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Kijelenti a nagygyűlés, hogy az erdélyi magyarság és székelység teljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének elismeri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült Erdélyi Magyar Székely Nemzeti Tanácsot, illetőleg annak 1918. december hó 18-án megválasztott központi kormányzó tanácsát.”

Képtalálat a következőre: „mátyás király Kolozsvári szobra”


ÚJABB 1000
1000. letöltéséhez érkezett egy igen fontos könyvem A Magyar Művészetért 31 évének utóbbi 5 évéről 2012-2017 között
Gubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszer
http://mek.oszk.hu/17400/17494
(a logónk Ötvös Nagy Ferenc alkotása, 2005-ig ez volt maga a díj is - és 2006 óta a díj herendi alkotás)


AMIT MINDENEKELŐTT ÉS MINDENKINEK AJÁNLOK - HOGYAN VÉDTÜK HAZÁNKAT 1122 ÉVEN ÁT - MOST JELENT MEG 
1122 év - A hazáért mindhalálig : Magyarország a Kárpát-medencében / szerkesztő Gubcsi Lajos 
http://mek.oszk.hu/18600/18686

A könyvben írt bevezetőmből idézek:
"Ujjongva és megrendülten olvasom népem 1122 éves történelmét a Kárpát-medencében.

Ujjongok, amikor bátorságunkra, a szabadságért 1122 éve vívott példa nélküli elszántságunkra gondolok 896 és 1956 között. Ma lepel fedi ezt a bátorságot, de ki vonná kétségbe, hogy ugyanott rejtőzik, mint eddig.

És megrendülök a fájdalomtól, az elhullajtott vértől, a védtelenek halott hősiességétől, amely kíséri hazám és népem sorsát a Duna-Tisza medencéjében.

Olvasom, tehát ismerem. Ismerem, tehát tudom. Tudom, mert megélem. S ismerem sok más nép történelmét is. Rájuk is gondolok, amikor csendesen elmondom: kitárt mellkassal voltunk Európa védőpajzsa történelmünk nagy részében, meztelenül a szív fölött, de forrón bent, a szívben..."

(a mellékelt képen Szent István, valamint Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi bronz szobra A Magyar Művészetért Szoborkertjében)


A lemészárolt jogalap
Az a bizonyos Vitéz Mihály "erdélyi fejedelem", akiből a románok levezetik a gyulafehérvári jogosultságukat és Erdély elrablását.
Mert meddig is volt ő "Erdély fejedelme" Habsburg támogatással? 1599 őszétől 1600 tavaszáig, mint Rudolf császár zsoldjának kedvezményezettje a magyarok ellen. Fejedelmi asztalnokból lett Havasalföld fejedelme ezzel egyidőben, 1600-ban "meghódította" Moldvát is, ahonnan hónapok alatt elzavarták. így aztán mindhárom "fejedelemségét" elveszítette 1600-ban. 
Nem is nagyon őrizhette volna meg. Ugyanezen Rudolf császár német vezérének, a kassai főkapitány Bastának vallon zsoldosai hamarosan felkoncolták a nagy Vitéz Mihálya sokszoros "fejedelmét", Havasalföld, Moldva és Erdély "egyesítőjét", mely szerepet német zsoldban fél évig töltötte be. Ő lett a jogi alap Gyulafehérváron 1918. dec. 1-én.
A német zsoldosok tényleg brutálisak voltak, íme a leírás a nagy vitéz felkoncolásáról:
"A vallon kapitány csellel élt. Először csak kevesed magával ment a vajda sátorához, hogy kikémlelje, „hogy az vajda mit cselekszik és ha hozzáférhetnek-é az megöléséhez". A vajda mit sem sejtett…
…a többi vallonok is megérkeztek s a sátort hirtelen körűlfogták. A vallon kapitány látván, „hogy a vajda ingyen sem gondolkoznék halála felől, úgy kezdett hozzá a dologhoz". Beauri néhányad magával a sátorba megy s ezen szavakkal: fogoly vagy! megragadja a vajdát. Mihály sem rest, felkiált : ha ! s a sátor „árbóczfáján" függő kardjához kap bal kezével — mert balog volt a miért a magyarok „balog"-nak is nevezgették. — Ámde a vallonok megelőzik. Beauri alabárdjával hasba szúrja, más vallon puskáját hozzá lövi s épen bal karját találja, a harmadik derekát lövi át. így, midőn sebeiben összeroskadt, „azért hogy az vallon roszpergerel nem vehette fejét", a vajda saját szablyáját kapják és azzal veszik fejét. Azután a sátorból kivonszolják, levágott szakálas fejét egy kevéssel azelőtt elhullott ló testére tették és sokáig ott tartották közszemlére kitéve. Ruhájától megfosztott hullája harmadnapig hevert lemeztelenítve az útfélen. „Az németek a vajda testéből darabonként nagy bőröket szeldeltek ki, megnyúzván a hátát, oldalát, vállát" s a bőrdarabokat eltették emlékűl s talizmánul. „Végre ilyen undokul, hogy szinte az ebek meg ne egyék, egy kis verembe valami ráczok eltemették." Básta aztán Fejérvárra vitette s a vajda által alapított templomban temettette el ; később az oláhok Havasalföldére vitték s most ott nyugosznak hamvai egy kolostorban.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember