Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Ex Libris Díjak Brüsszelben

Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adunk át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pál, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Ezúttal a reformáció 500. évfordulója kínálta az alkalmat.

Csáky Pál és az alapító, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújtott át két egyházi újság szerkesztőségének, íme részlet az indoklásból:

Gubcsi Lajos köszöntőjéből:

"Amit egyházaink tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal

Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilap

27 éves a katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.
Megjegyzem a történelmi időkből: Remény néven Budapesten 1886. okt. 3-án jelent meg és 1887. febr. 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.
A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.


Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja
Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja gyülekezeteinket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is.
Első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára.
Egy számomra kedves könyvből idézek érdekfeszítően megfogalmazott sorokat, a könyv címe – melyről a Kálvinista Szemlében olvastam – így hangzik: „A rejtőzködő Biblia-fordító”. Kiről is van szó? Idézem: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.
A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar.
(Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László felvidéki református püspök vette át Gubcsi Lajostól.

A díjátadás egy nagyobb ünnepség része volt. A Felvidékről 4 felekezetből mintegy 20 vezető egyházi személyiség vett részt azon a konzultáción, amelyet - Csáky Pál új könyve, a "Dialógus Európa lelkéért" kapcsán - a közép-európai egyházak európai szerepéről folytattak. A könyvet Tőkés László EU parlamenti képviselő laudálta az ökuménia jegyében, megállapítva: "e könyv kiáltás is az európai torzulások ellen." Valamint: "Egyházaink az anyanyelvi szolgálattal teljesítik küldetésüket", illetve: "A kelet-közép-európai egyházak a kovász szerepét is betöltik az európai egyházak lelkében."

Idézem Fazekas László felvidéki református püspöktől (Révkomárom): "Minden felvidéki gyereknek magyar óvodai helye lesz, ez a célunk, élvezve ehhez a magyar kormány támogatását."

Külön is növelte a találkozó fontosságát, hogy azon jelen volt Beer Miklós váci püspök is. Személyes megjegyzésem: nagyszerű humanista - szerénységbe öntve.

(a képeken Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújt át Fazekas László püspük úrnak és Szakál László egyesületi elnöknek - illetve az egyházi konferencia résztvevői az Európai Parlamentben - Oriskó Norbert helyszíni fotói)


Kapcsolódó galériák:
    Brüsszel

További hírek

Meghalt Kányádi Sándor, 
-az örökifjú, tiszta szavú költő. A Magyar Művészetért Díjat 1993-ban nyújtottuk át neki a Nemzeti Színházban.
Előtte, 2000-ben jelent meg leányommal közösen írt könyvünk, amelyben a legnagyobbak között ő is szerepelt: Ő volt az első magyar Erdélyben, akivel Ceausescu halála után Kolozsváron kezet rázhattam - leszámítva a tusnádfürdői Dánel Attilát, de vele itt Budapesten ráztunk kezet s indultunk el a hosszú januári erdélyi utakra hétvégeken... Szomorú szívvel búcsúzunk, igazán kedves barátunk!

Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért 
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741

Onnan idézek tőle ld. 44-45. o.

Miatyánkot mormolunk...
MAGYAR HISTÓRIAI
PILLANATOKRA

vajon ha koppány úr a győztes
fölnégyeltette volna-e
vajkot ki ha magyari nőt vesz
asszonyául s nem hozza be
európát pannóniába
irtva már-már a nyelvet is
nem hittünk-e vajon hiába
ha bennünk az isten se hisz
ha folyton folyvást önerőből
kell újra s újra kezdenünk
ha minden áldozat kevés
vajon ha istván visszahőköl
akkor is fölfeszíttetünk
vagy mégis volna küldetés


ÍGY, E PORTRÉFELVÉTELLEL TISZTELGÜNK - SZERETETTEL ÉS FENNTARTÁS NÉLKÜL - LOVAS ISTVÁNNAK, SAJÁT A SZAVAIVAL:
Lovas István úgy ment el, hogy itt maradt.
Most először tesszük közzé azt a tiszta önvallomást, amelyet Gubcsi Lajos Ex Libris Díjának átvételekor fogalmazott meg 2015 végén. Ilyen volt, ilyen egyszerű és tiszta - és nagyon bátor, mert nem ismerte a félelem kereteit. Önvallomás Lovas Istvántól - melyet halála után két nappal és végtelen tisztelettel közlünk most - a filmet Nádorfi Lajos készítette anno, a díjátadó ünnepségen. Istvánt sokszor ütötték meg méltatlanul és gazul, de ő a boldogságáról beszél.

https://youtu.be/b5zc6MHCVz0

 Képtalálat a következőre: „lovas istván”


Énekkel köszönti a gála résztvevőit, íme:

https://youtu.be/aA736fEmens

 


A földi és az égi lovas

LOVAS PISTA-
"Lovas István azt írja Ungár Péternek, hogy nem ő, Lovas István írta az obszcén szavakat Ungárnak, Lovas így fogalmaz: meghekkelték az e-mailemet és a nevemben olyan obszcén szöveggel küldtek Önnek üzeneteket, amelyeket nem én írtam,
Hiszek neki."

Tegnapelőtt írtam a fenti sorokat Lovas István vétlensége mellett érvelve. Tegnap meghalt. Okát még nem tudom. Ő is Ex Libris Díjat kapott tőlünk, 2015-ben. Meghallgattuk és rögzítettük ott tett vallomását. Ars poetica volt. Nagy meglepetést kelt majd, ha közzétesszük. Mert nem csak a harcost látják meg benne, hanem egy hozzánk, mindnyájukhoz nagyon közeli embert. Egy esendő, szeretetre vágyó kurucot, aki nem teszi le a kardot a Majtényi síkon és nem köt békét Szatmárnál.

Most már az égi lovas.


Trianon napjára időzítettük a 25 díj átadását szerte a Kárpát-medencében élő-alkotó kiváló magyaroknak, valamint a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű emlékmű felavatását.
Ezzel A Magyar Művészetért ezen a 40. gálán eljutott eddigi csúcspontjára. 31 év alatt több, mint 1300 díj átadása - a szoborkertben 12 köztéri méretű szobor, az Élőtárlat, és a céljaiban a mostani közgyűlésen megerősített Magyar Művészek Köre Egyesület.
Néhány emblematikus fotó a gáláról, szoboravatásról - és nagyon köszönöm az eddigi figyelmet, Gubcsi Lajos

A képeken: Zrínyi Ilona-díj Sándor Krisztinának és Ex Libris Díj Kacsó Hanga Borbálának és a Székely Dalegyletnek, Böjte Csaba és Kusztos Tibor megáldja a díjazottakat, a Meghalt... emlékmű szobrai - Melocco, Györfi alkotásai, Kő Pál örökmécsese -, Csáky Pál koszorújának elhelyezése 8 további koszorú mellé.

 Tischler Zoltán fotóriporter felvételei - mint minden, a gáláról közölt és közlendő fotó!


4000!
4000! Éppen e percben!
Négyezer olvasóm töltötte le a 
Gubcsi Lajos Jut eszembe - Ami kimaradt 
című könyvemet, köszönöm, Barátaim!
http://mek.oszk.hu/12500/12529/
(a fotó a könyv 11. oldaláról: amikor még nálunk, a szoborkertünkben állt Márton Áron püspök szobra - mellette Hegedűs Endre néhai református püspök beszélgetett az alkotó szobrásszal, Bocskai Vincével 2007-ben