Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek

Fel, fel, Üdv, Felvidék!
Közeledünk a nagy gálához: okt. 4-n Galántán tartjuk A Magyar Művészetért 41. gáláját, amelyen 18 Ex Libris Díjat adományozunk - külön köszönetem Mézes Rudolfnak a profi előkészítésért: Az alábbiaknak nyújtjuk át:

Baranyay Alajos, Zsigárd
Borsányi Gyula, Pered
Botka Ferenc, Vágsellye
Hrbácsek-Noszek Magdolna, Nagymácséd
Hrubík Béla, Ipolynyék
Jégh Izabella, Pozsonypüspöki
Stirber Lajos, Komárom
Takács Zsuzsanna, Gúta
Török Alfréd, Léva
Vígh Sándor, Diószeg

Csemadok Deáki Alapszervezete
Csemadok Felsőszeli Alapszervezete
Csemadok Galántai Alapszervezete
Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete
Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete
Csemadok Szenci Alapszervezete
Csemadok Vízkeleti Alapszervezete
Terra Hírújság

Az ünnepség második részében mutatják be Csáky Pá Hit és hűség című színművét.


Hogy szép legyen a reggel: elképesztő zene és zenészek. S megemlítem, hogy Salamon Bajának Ex Libris Díjunkat, Balogh Kálmánnak Kodály-emlékdíjunkat adományoztuk a későbbi években

 https://www.facebook.com/kalmanbalogh/videos/2383682141649016/UzpfSTYzNDYxNzI2OTk3ODg5NToxOTIwMjAzMjQxNDIwMjg1/


HIHETETLEN! AHOL MI MAGYAROK VAGYUNK MAGA A VILÁGCSÚCS(ok halmaza)!
Mónus József csaknem 9ö0 méterre lőtte a nyílvesszőt.
Világcsúcsot döntött felesége is
És fia is,László
És tanítványa is, Prokaj Kiara
Laci és Kiara most júniusban vette át Ex Libris Díjunkat, Farkas pedig (Mónus József, A Mester) 2015-ben (ld yuutube-tudósításunkat - 
Mónus József portré
https://www.youtube.com/watch?v=4UZ-WEmbpMg&t=190s
A tudósítás a mostani csúcsokról: https://index.hu/…/…/09/04/monus_jozsef_uj_ijasz_vilagcsucs/

Mindent, de mindent egybevetve - ez a lényeg.

Őszintén szólva nem is tudom, ki ő a sok közül, de az enyém...


Az Ex Libris Díjról - szívből jövő üzenet a felvidéki díjátadás elé:

„Éppen úgy halad, ahogyan terveztük: felgyorsulóan végeláthatatlan, egységes folyammá válik az Ex Libris Díj a magyarság színe-java között. Kanadától Ausztráliáig, Gyergyótól az Őrvidékig terjed a 2009 óta máig díjazottak névsora. Nagy díjátadó örömöket láttunk és látunk Bécsben és Dunaszerdahelyen, Ipolyságban és Kiskunfélegyházán, Budapesten és Kecskeméten, Moldvában és a Gyimesekben, Rimaszombaton és a legdélibb határvidékeken, Tiszakálmánfalván. Idén minden elképzelést és számot meghalad az ünneplés. Összesen 33 Ex Libris Díjat nyújtunk át ebben az évben, A Magyar Művészetért Díjrendszer számos más díja mellett. Régi hagyományunk, hogy gáláinkat a határon túli nagy magyar közösségekben rendezzük meg, Marosvásárhelyen és Pozsonyban, Sepsiszentgyörgyben és Gútán. Hálás vagyok a felvidékieknek, hogy szeretetüket kölcsönzik az Ex Libris Díjhoz, melyről néhány szót írnék:

Az Ex Libris Díjat 2009-ben alapítottam, három évtizedre, a világ magyarsága színe-javának, elismerésül történelmünk ápolásáért, jelenünk tiszta magyar kultúrájáért, az új nemzedékek neveléséért, kiemelkedő személyeknek és erős közösségeknek egyaránt. Az alapító mottója szerint a díj eljut oda is, ahova már csak a madár jár, mert nincs nagy és kicsi: szívében és tetteiben nemzetét őrző és erősítő magyarok vannak, egy egész nemzet, szerte a világon, s főként a Kárpát-medencében, immáron több mint 1100 éve. Az Ex Libris Díj A Magyar Művészetért Díjrendszer alkotó oszlopa, legátfogóbb díja, amelyet egyaránt adományoznak világhírű zenésznek és építésznek, olimpiai bajnoknak és egyházi közösségnek, falusi tanítónak és történelmi jelentőséget hordozó várnak, táncosoknak és gimnáziumoknak az Úz-völgyétől a Csendes-óceánig. „S mire az adományozás véget ér 2036-ban, a világon egybeérnek a magyarok a díj által is” – írta Gubcsi Lajos.
Szeretnénk a felvidéki magyarok újabb széles körének Galántán is átadni a 2009-ben alapított Ex Libris Díjat, megbecsülésünk e szerény jelét, melyet azoknak adományozunk, akik életük során, bármely területen, sokat tesznek azért, hogy lehessen egy következő sikeres 1118 éve is a magyarságnak itt a Kárpát-medencében és szerte a világon.

Az Ex Libris Díj logója 2013. július 1-től Nagy Ferenc ötvösművész alkotása
„A műtárgy címe - MAGYAROK KERTJE - és a szimbolikája is alkalmassá teszi művemet arra, hogy jelezze az Ex Libris Díj rangját!!! – írja Nagy Ferenc. - Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudnám kifejezni méltóképpen őseimnek, hogy e csodálatos KÁRPÁT-MEDENCÉT a benne lévő örök kulturális értékeivel ajándékozták nekünk, utódoknak, amit meg kell őrizni, hirdetni, sőt ki gondolta volna, hogy napjainkban lassan "fegyverrel" kell megvédeni!!! A tárgy középső részében megálmodtam a CSODASZARVAS legendától Bartókon át A SZARVASSÁ VÁLT FIÚK-ig, a napba néző s azzal egyesülő TURUL madarunkig a népi motívumvilág elemeivel tarkított csodakertet, áttört zománcozással ábrázolva! E technikával azt is kifejeztem, hogy mennyire nyitottak voltunk más nemzetekkel szemben, ahogyan befogadtuk őket, tehát a motívum ablak a világra! A középső részt körbevevő növényi levélkoszorú a KÁRPÁT-MEDENCÉT körbe ölelő hegyeket szimbolizálja! A műtárgy 2009 körül készült.”

Szívből gratulálok a díjazottaknak, hálám örök lesz, mert személyükkel, alkotó munkájukkal kivívták mindenkori megbecsülésünket. Tisztelettel kívánok boldogságot a sikerekhez, Gubcsi Lajos


A Magyar Művészetért 41. gálája Galántán - a díjazandók neve

Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül A Magyar Művészetért 41. Gáláján Galántán a Felvidék 18 kiváló közössége, személyisége:

Baranyay Alajos, Zsigárd

Borsányi Gyula, Pered

Botka Ferenc, Vágsellye

Csemadok Deáki Alapszervezete

Csemadok Felsőszeli Alapszervezete

Csemadok Galántai Alapszervezete

Hrbácsek-Noszek Magdolna, Nagymácséd

Hrubík Béla, Ipolynyék

Jégh Izabella, Pozsonypüspöki

Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete

Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete

Stirber Lajos, Komárom

Csemadok Szenci Alapszervezete

Takács Zsuzsanna, Gúta

Terra Hírújság

Török Alfréd, Léva

Vígh Sándor, Diószeg

Csemadok Vízkeleti Alapszervezete