Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek
Történelmi kisregény sorozatom

ÍME, A TELJES SOROZAT címei
Érdeklődés kíséri történelmi kisregény sorozatomat, melynek 5. kötete január elsején jelent meg 1518-ról - minden évben egy 500 évvel korábbi időszakunkat dolgozom fel. Íme, a 2014-2026-ban folyamatosan megjelenő kötetek, illetve az idézet év a pokol tornácán táncoló Magyarországről

HONCSONKOLÁS

13 ÖRDÖGI ÉV: 1514-1526

-Magyar pokol 1514
-Koronánk a nászajándék 1515 
-10 éves király az ország élén 1516
-Werbőczy vastörvénye 1517 
-Kié az ország? . 1518 
-A Habsburg-sas kinyújtja karmait 1519 
-Szulejmán trónra lép 1520
-Nándorfehérvárért nem kondul meg a harang 1521 
-Kié Lajos? - Főúri ligák konca az ország 1522 
-Tomori Pál, az érsek és hadvezér 1523 
-A Karthauzi Névtelen 1524 
-Magyar, törj magyarra 1525 
-A pokolban Mohács 1526


80 éves az Oscar-díjas filmrendezőnk, köszöntjük Szabó Istvánt, aki A Magyar Művészetért Díjunknak is tulajdonosa

Fáj!

 

FÁJDALOM - ÉS NAGY HIÁNY!
Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató. 92 évének nagy részében kiemelkedő kutató, a magyar balladakincs, a népzene, a néptánc nagy öregje.
A Magyar Művészetért Díjat 1993-ban, a Bartók Béla-emlékdíjunkat 2006-ban nyújthattuk át neki - megtisztelő volt a lehetőség. Isten nyugosztalni fogja őt!

 Képtalálat a következőre: „kallós zoltán”


MINT TE ÉS A FIAD - MINT ÉN ÉS A FIAM...
Egy grafika Gubcsi Attila festőművész öcsém ma is látogatható kiskunfélegyházi kiállításából (a rajz Az ég felé című lírai regényemhez készült annak idején)

Gubcsi Lajos: Az ég felé... 
http://mek.oszk.hu/03400/03499


Avagy: miből lesz a cserebogár
TÖREDELMESEN BEVALLOM MINDENKINEK, aki még nem vette észre!!!
Sokan feltették a kérdést az elmúlt néhány évben, valójában kiről mintáztam a "Félvörös Félhérosz" című kisregényem fő alakját.
Sokan rá is jöttek.
Azoknak, akiknek ez nem sikerült: a könyv egy Gyurcsány Ferenc-sztori analógia, természetesen a fikció műfajába tartozó kisregény lényege szerint (a könyv letöltése az 1000-hez közelít).

Gubcsi Lajos: Félvörös Félhérosz

IGEN. És ezt most azért írom itt le, mert elég világos értékelést olvastam itt, az alábbi webcímen a piszkos Gyurcsány-vagyonszerzésről, erről az arcátlan "menedzser-bohócról", Felvázoltam a fenti könyvben a Gyurcsány-karrier általam sejtett-ismert módját, a vázat, hogyan is történhetett mindez.

 

 

 


HIHETETLEN! Bolondok itt valakik?

Hivatalos ügyben megpróbálom elérni az egyik hatalmas minisztérium egyik helyettes államtitkára TITKÁRSÁGÁNAK a telefonszámát (nem a feleségének, nem a gyerekének a számát, nem az ő mobilját, hanem a titkárságét!!!!). A mail-címét nem tudtam megszerezni, azt nem lehet, azt nem lehet kiadni, ezt írták - a helyettes államtitkár titkársága mail-dímét nem lehet. Hogy az a ...
Nem olyan régen ezek még fent voltak a honlapokon. Telefonszám, mail-cím, miegymás.
Most már nem lehet. Nyilvános telefonszám és mail-cím most már nem nyilvános. Le kell tagadni, mert zavarnánk őket - a titkárságukat.
Hogy az a... Kezdem unni már. Nyilván, persze, értem, jönnek, zúdulnak, zuhognak a migráncsék, még valaki megtudná közülük és akkor lőttek a nemzetbiztonságnak.
Csak azért nem írom le az illető és államtitkársága nevét, mert mind ilyen, mind, mind. Ez van, polgártárs - én -, ez van.
Majd megkeresem az MI6-t vagy az FBI-t, ők megadják. A Moszad pedig külön is hálás lesz, hogy hozzájuk fordulok. Náluk ez házi cím.