Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek
Akarsz boldog, könnyfakasztó kacagást, sőt: igazi nagy röhögést?
Olvasd el az alábbit, a szöveget - és hallgasd meg utána a benne közölt fletót.
Zsebkendőket készíts elő, s ha kell, lélegeztetőgépet, ha a röhögéstől mégis fuldokolni kezdesz.
Mindig tudtam: fletó a legnagyobb aduász a Fidesz javára.

https://444.hu/2019/03/23/gyurcsany-ledobta-a-bombat-mintha-az-erzelmes-latinovits-zoltan-revedezne-a-regi-szep-idokon-a-badogpultot-tamasztva

 Képtalálat a következőre: „gyurcsány fotók”


2012
Felejthetetlen percek Kósa Ferenccel, Berki Krisztiánnal, Rudolf Péterrel A Magyar Művészetért Díjátadó gáláján - ez a filmtudósítás PREMIER itt és most.

 

https://youtu.be/y9FHiZjzTJI


CSIKI-CSUKI HELYZET ÉS A VÁLASZ!
-A Fidesz azonnal elhagyja a Néppártot. ha felfüggesztik, azt ugyanis nem tudja tudomásul venni ilyen döntés esetén - mondta Gulyás Gergely miniszter.
HELYES.
Felfüggesztés esetén ez az út. Jobb lett volna elkerülni, de a méltóság feladása a porban fetrengés szintje.

Szoborkertünk Kossuth-díjas alkotói: Györfi Sándor, Kő Pál, Mihály Gábor, Schrammel Imre - és a szobrok: Attila, Árpád és fiai, Szent István, Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi, Krisztus, a Napba öltözött asszony, Mária, Meghalt, mert magyar, Hunyadi János, Aba Sámuel, a kun címerállat: a kétfarkú oroszlán, Két kun kapitány, és Schrammel Imre 6 terrakottája.

Kossuth-díj egy kiváló szobrásznak, Mihály Gábornak - A Magyar Művészetért Szoborkertjében öt évvel ezelőtt felállított szobrával, a Hunyadi Jánossal támasztjuk alá gratulációnkat. A szobrot Böjte Csaba szentelte fel a díjátadó gála keretében. E kitüntetés után elmondhatjuk, hogy szoborkertemben valamennyi szobor alkotója Kossuth-díjas művész.

1848
Mások voltak, mint bárki más

Nem számolgatta, mit tesz ő, Petőfi
És nem készített józan leltárt Jókai
Nem morgott hitvesére a kis Szendrey
- hogy hát ki keresi meg a mára valót?

Nem olvasták a jövő felmagasztaló sorait
És nem hallhatták a szót: dicsőség őnekik
Nem vágyták hasukba muszkák szuronyait
- csak égtek együtt a tömeggel lázukban

Nem éhezett gyomruk csalfa aranyakra
És köptek a hatalom vad gőgjére kacagva
Nem kíméltek rangot, fütyültek stallumokra
- nem az ő rendjük az, ha nincs szabadság

Nem féltek senkitől, szikrázott a reményük
És a vak hit, hogy legyőzik minden ellenségük
Nem hátráltak, mert lent csak vacogott a jövőjük
- tettük szívből jött, ezért izzik a fényük az égen

 (Gubcsi Lajos, 2019. március 15.)

 1848-ban forradalmi hullám söpört végig Európán, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc ennek volt a része. Az alábbiak közül melyik országban nem tört ki forradalom 1848-ban?