Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek
EZER!
Éppen ezekben a percekben írtam 1 évvel ezelőtt s jelentettem meg év végén.
Hideg van most is, s lesz még fagyosabb.
És éppen e percben 1000-nél tart a letöltése, bátran ajánlom most is:
Gubcsi Lajos: Járdaszegély, árva szegény
http://mek.oszk.hu/16400/16416/

Ezekben a percekben vette át a Gubcsi Lajos által alapított Summum Bonum Díjat dr. Bartyik Katalin, akit a Magyar Orvosi Kamara elnöksége jelölt a díjra. Bővebben is beszámolunk majd a 2004-ben alapított, a legkiválóbb magyar orvosoknak adományozandó díjról és annak mostani átnyújásáról: a Hotel Flemencoban az alapító jelenlétében dr. Éger István, a kamara elnöke adta át a kiváló - főleg gyermekeket megmentő - rákgyógyító szegedi orvosnőnek a kamara idei küldöttközgyűlésén.
vid idézet a doktornő korábbi méltatásából:
"Bartyik Katalin 1977 októbere óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. – Bárhová mehettem volna, de már szakorvosjelöltként is az onkológiához csatlakoztam. Valahogy kötődtem ehhez a területhez, pedig akkoriban még kevés volt a sikertörténet – mesélte. Akkoriban a betegek 80 százalékán nem tudtak segíteni, most 80 százalékuk meggyógyul.
Ehhez persze kellett a klinikai fejlesztés, hogy egyágyas kórtermekben feküdhessenek a betegek, valamint az orvostudomány fejlődése, főleg a támogató kezelések felfuttatása. Évtizedekkel ezelőtt ugyanis a betegek többsége a legyengített immunrendszer miatt elkapott fertőzések miatt halt meg. – Ezek nagyon drága gyógymódok, veszteséges is a gyermekonkológiai ellátás, ennek ellenére mindent megkapnak, amit csak lehet. Attól ugyanis, hogy ilyen a finanszírozás, a kicsik nem szenvedhetnek hátrányt.
...lelkileg nagyon megterhelő ez a munka, borzasztó elveszíteni azokat a gyerekeket, akik hosszú hónapokig a klinikán élik mindennapjaikat. – Amikor viszont visszajönnek az egészségesek, netán gyermekeikkel együtt, az mindenért kárpótol... (delmagyar.hu)

A díj három részből áll: Györfi Sándor bronz kisplasztikája, Gubcsi Attila festőművész grafikája és Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala, az orvosoknak dedikált díszalbuma

 Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala 
http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

 

 Íme, a díj átadása előtt felolvasott laudáció: "Summum Bonum Díj

Dr. Bartyik Katalin 1977-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi karán., jelenleg a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermek Klinikájának docense. Gyermekgyógyászati szakvizsgája óta a leukémiás és daganatos gyermekek ellátását végzi, a Klinikai Központ Gyermek Haemato-onkológiájának a vezetője. A pszicho-szociális taem keretén belül végzi a betegek és a hozzátartozók gondozását, segítését. A Klinika profiljából adódóan a határokon átnyúló beteg ellátás aktív részese. Az utánpótlás képzésben oktató nevelő munkát végez, orvostanhallgatók magyar és angolnyelvű képzését látja el, irányítja a TDK munkájukat, konzulense a PhD hallgatóknak. Rezidensek és szakorvosjelöltek felkészülését, munkájukat segíti .
Tagja a Magyar Gyermekorvos társaságnak, az MGYT Gyemekonkológia hálózatának, a Nemzetközi Gyermek Onkológiai Társaságnak. Több könyv részletet írt Onko-haematológia tárgykörben. Gyermek hemato-onkológiából szakvizsgáztatási jogkörrel rendelkezik.
Bartyik Kollegina olyan orvos, aki önzetlen orvosi tevékenységéről, gyógyításáról vált híressé szakterületén. Érzékeny humanizmusa van szolidáris odaadással,meleg emberséggel kiszolgáltatott kisbetegei iránt, kiváltképp azok iránt akik onkológiai betegségben szenvednek. Orvosi munkájával és tudásával szívet-lelket is gyógyít.
Váratlan, emberileg érzékeny, esetleg drámai helyzetekben nyújt orvosi segítséget kis betegeinek, úgy hogy tudja mindig azt; kezében a sorsuk és ez szent számára!
A fentiekre figyelemmel a Magyar Orvosi Kamara méltónak tartja Dr. Bartyik Katalint, a „Summum Bonum díj” odaítélésére.


Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adunk át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pál, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Ezúttal a reformáció 500. évfordulója kínálta az alkalmat.

Csáky Pál és az alapító, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújtott át két egyházi újság szerkesztőségének, íme részlet az indoklásból:

Gubcsi Lajos köszöntőjéből:

"Amit egyházaink tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal

Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilap

27 éves a katolikus hetilap (Pozsony, 1990). A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.
Megjegyzem a történelmi időkből: Remény néven Budapesten 1886. okt. 3-án jelent meg és 1887. febr. 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.
A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.


Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja
Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja gyülekezeteinket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is.
Első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára.
Egy számomra kedves könyvből idézek érdekfeszítően megfogalmazott sorokat, a könyv címe – melyről a Kálvinista Szemlében olvastam – így hangzik: „A rejtőzködő Biblia-fordító”. Kiről is van szó? Idézem: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.
A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar.
(Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László felvidéki református püspök vette át Gubcsi Lajostól.

A díjátadás egy nagyobb ünnepség része volt. A Felvidékről 4 felekezetből mintegy 20 vezető egyházi személyiség vett részt azon a konzultáción, amelyet - Csáky Pál új könyve, a "Dialógus Európa lelkéért" kapcsán - a közép-európai egyházak európai szerepéről folytattak. A könyvet Tőkés László EU parlamenti képviselő laudálta az ökuménia jegyében, megállapítva: "e könyv kiáltás is az európai torzulások ellen." Valamint: "Egyházaink az anyanyelvi szolgálattal teljesítik küldetésüket", illetve: "A kelet-közép-európai egyházak a kovász szerepét is betöltik az európai egyházak lelkében."

Idézem Fazekas László felvidéki református püspöktől (Révkomárom): "Minden felvidéki gyereknek magyar óvodai helye lesz, ez a célunk, élvezve ehhez a magyar kormány támogatását."

Külön is növelte a találkozó fontosságát, hogy azon jelen volt Beer Miklós váci püspök is. Személyes megjegyzésem: nagyszerű humanista - szerénységbe öntve.

(a képeken Gubcsi Lajos Ex Libris Díjat nyújt át Fazekas László püspük úrnak és Szakál László egyesületi elnöknek - illetve az egyházi konferencia résztvevői az Európai Parlamentben - Oriskó Norbert helyszíni fotói)


Tudom, hogy későn szólok, de megteszem...
Soha nem tartottam szerencsésnek és helyesnek - sőt: szerencsétlennek és helytelennek tartottam, tartom ma is - a "szórvány" szó használatát azokra a magyar közösségekre, csoportokra, vidékekre, amelyek egykori és mai szülőföldjükön aránytalan mértékű kisebbségbe kerültek, és ilyen a kisebbségi sorsuk, helyzetük is: igazságtalan és aránytalan, méltatlan.

A "szórvány" szó azonban rossz kicsengésű, bántó hallani a benne rejlő pejoratív értelmet. Degradáló, még ha nem is ez a szándék.

Azért szólok későn talán, mert mindenütt ezt a fogalmat terjesztik, akik kitalálták és használják.

Gondolkodniuk kellene és változtatni - és nem hivatali szobákban, fotelekben kitalálva, hanem az ügy súlyának megfelelően a lehető legszélesebb értelemben vett értelmi és hangulati összehangolással helyesen definiálni azok életét, sorsát, helyzetét, akiket érint. Leginkább nem használnék semmilyen megkülönböztető jelzőt!!! Magyarok. Mint bárki más.

Gubcsi Lajos fényképe.



"A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt." - jellemzi a román hatalmaskodókat...
"A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit."
"Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt."

Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.

"(a papnak) nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22527

Van még valaki, akit zavar (dühít, kiábrándít, elkeserít stb.) a vereség Luxemburgtól?! Mert ha igen, az bizony beteges álmodozó és nem realista.
Van rosszabb. Hallottam, hogy a Vatikán csapata is készül a magyarok ellen. Győzni akarnak, tutti tipp. Így szeretnék kiküszöbölni egyéb presztízsveszteségeiket.Túlkorosak, de az nem számít, a fő, hogy biztosra mehessenek, és ez ellenünk garantált. A Vatikán nyilaitól ments meg Uram minket, ha kapura lőnek...