Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek

Meghalt Kányádi Sándor, 
-az örökifjú, tiszta szavú költő. A Magyar Művészetért Díjat 1993-ban nyújtottuk át neki a Nemzeti Színházban.
Előtte, 2000-ben jelent meg leányommal közösen írt könyvünk, amelyben a legnagyobbak között ő is szerepelt: Ő volt az első magyar Erdélyben, akivel Ceausescu halála után Kolozsváron kezet rázhattam - leszámítva a tusnádfürdői Dánel Attilát, de vele itt Budapesten ráztunk kezet s indultunk el a hosszú januári erdélyi utakra hétvégeken... Szomorú szívvel búcsúzunk, igazán kedves barátunk!

Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért 
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741

Onnan idézek tőle ld. 44-45. o.

Miatyánkot mormolunk...
MAGYAR HISTÓRIAI
PILLANATOKRA

vajon ha koppány úr a győztes
fölnégyeltette volna-e
vajkot ki ha magyari nőt vesz
asszonyául s nem hozza be
európát pannóniába
irtva már-már a nyelvet is
nem hittünk-e vajon hiába
ha bennünk az isten se hisz
ha folyton folyvást önerőből
kell újra s újra kezdenünk
ha minden áldozat kevés
vajon ha istván visszahőköl
akkor is fölfeszíttetünk
vagy mégis volna küldetés


ÍGY, E PORTRÉFELVÉTELLEL TISZTELGÜNK - SZERETETTEL ÉS FENNTARTÁS NÉLKÜL - LOVAS ISTVÁNNAK, SAJÁT A SZAVAIVAL:
Lovas István úgy ment el, hogy itt maradt.
Most először tesszük közzé azt a tiszta önvallomást, amelyet Gubcsi Lajos Ex Libris Díjának átvételekor fogalmazott meg 2015 végén. Ilyen volt, ilyen egyszerű és tiszta - és nagyon bátor, mert nem ismerte a félelem kereteit. Önvallomás Lovas Istvántól - melyet halála után két nappal és végtelen tisztelettel közlünk most - a filmet Nádorfi Lajos készítette anno, a díjátadó ünnepségen. Istvánt sokszor ütötték meg méltatlanul és gazul, de ő a boldogságáról beszél.

https://youtu.be/b5zc6MHCVz0

 Képtalálat a következőre: „lovas istván”


Énekkel köszönti a gála résztvevőit, íme:

https://youtu.be/aA736fEmens

 


A földi és az égi lovas

LOVAS PISTA-
"Lovas István azt írja Ungár Péternek, hogy nem ő, Lovas István írta az obszcén szavakat Ungárnak, Lovas így fogalmaz: meghekkelték az e-mailemet és a nevemben olyan obszcén szöveggel küldtek Önnek üzeneteket, amelyeket nem én írtam,
Hiszek neki."

Tegnapelőtt írtam a fenti sorokat Lovas István vétlensége mellett érvelve. Tegnap meghalt. Okát még nem tudom. Ő is Ex Libris Díjat kapott tőlünk, 2015-ben. Meghallgattuk és rögzítettük ott tett vallomását. Ars poetica volt. Nagy meglepetést kelt majd, ha közzétesszük. Mert nem csak a harcost látják meg benne, hanem egy hozzánk, mindnyájukhoz nagyon közeli embert. Egy esendő, szeretetre vágyó kurucot, aki nem teszi le a kardot a Majtényi síkon és nem köt békét Szatmárnál.

Most már az égi lovas.


Trianon napjára időzítettük a 25 díj átadását szerte a Kárpát-medencében élő-alkotó kiváló magyaroknak, valamint a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű emlékmű felavatását.
Ezzel A Magyar Művészetért ezen a 40. gálán eljutott eddigi csúcspontjára. 31 év alatt több, mint 1300 díj átadása - a szoborkertben 12 köztéri méretű szobor, az Élőtárlat, és a céljaiban a mostani közgyűlésen megerősített Magyar Művészek Köre Egyesület.
Néhány emblematikus fotó a gáláról, szoboravatásról - és nagyon köszönöm az eddigi figyelmet, Gubcsi Lajos

A képeken: Zrínyi Ilona-díj Sándor Krisztinának és Ex Libris Díj Kacsó Hanga Borbálának és a Székely Dalegyletnek, Böjte Csaba és Kusztos Tibor megáldja a díjazottakat, a Meghalt... emlékmű szobrai - Melocco, Györfi alkotásai, Kő Pál örökmécsese -, Csáky Pál koszorújának elhelyezése 8 további koszorú mellé.

 Tischler Zoltán fotóriporter felvételei - mint minden, a gáláról közölt és közlendő fotó!


4000!
4000! Éppen e percben!
Négyezer olvasóm töltötte le a 
Gubcsi Lajos Jut eszembe - Ami kimaradt 
című könyvemet, köszönöm, Barátaim!
http://mek.oszk.hu/12500/12529/
(a fotó a könyv 11. oldaláról: amikor még nálunk, a szoborkertünkben állt Márton Áron püspök szobra - mellette Hegedűs Endre néhai református püspök beszélgetett az alkotó szobrásszal, Bocskai Vincével 2007-ben