Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos Ex Libris Díja - a díjazottak bővített, aktuális névsora

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2038

Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék és a nagyvilág magyarjainak

 

3D Past.com alkotó stáb

72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat - Ausztria

Ábrám Zoltán professzor

Ádám Zita

Ady Endre Líceum - Nagyvárad

Ághegy-Liget Baráti Társaság, Svédország

Alföldi Nyomda, Debrecen

Ambrus Ágnes

Amerikai Magyar Társaság – Cleveland

Antal Imre és Ágnes

Apa Vilmos

Áprily Lajos Általános Iskola

Aradi Alma Mater Alapítványnak

Arany János Gimnázium – Nagyszalonta

Aranyossy Szabolcs

Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziun

Ars Renata együttes - Virágh László

B. Kovács István

Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

Bakó Pál

Balassa Zoltán

Balázs Áron

Balázs F. Attila

Balázs József

Balázsné Sziráki Ágnes

Bálint Péter

Balogh Miklós

Bánffyhunyad református temploma

Banner Zoltán

Barabási Albert-László

Bartha Julianna-Habakuk Bábegyüttes

Bástya Egyesület és Szórványkollégium Vice

Bayer József 

Bede-Fazekas Zsolt - Független Magyar Rádió

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Belcanto Egyesület

Bencze Mihály

Benkő Emőke

Benkő László

Berki Krisztián

Bernády Alapítvány

Bíró László

Bocsárszky Attila

Bodor Péter Egyesület

Bodza Klára

Bodzsár Gyula

Bogár László

Bogdán József

Boráros Imre

Boros Csaba

Borsos Gábor

Borsos Géza

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

Botlik József

Böjte Lídia-Kemény János Művelődési Egyesület

Brassói Áprily Lajos Főgimnázium

Brogyányi Mihály

Bukaresti Tv Magyar Adások Szerkesztősége

Burg Castellum öröksége

Busa Viktor – posztumusz díj

Civilek Háromszékért Szövetség

Constantinum Gimnázium

Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes

Corvinus Library – Magyaródy Szabolcs

Credo együttes, Ungvár

Csaba László

Csallóközi hagyományőrzők

Csányi Sándor Alapítvány

Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

Csépe László

Cserháti Ferenc centuriai c. püspök

Csíki Hajnal

Csíkszeredai könyvtár

Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium

Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Csoóri Sándor ifjú

Csúcs Mária

Csúsz László

Csutorás Tábor

Csűrszínház-Mikháza

Dálnok – Dózsa népe

Damó Gyula, Kisborsnyó

Dániel Erzsébet

Dancs Rózsa

Debreceni Canto Armonico énekegyüttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dávid Júlia

Demján Sándor Alapítvány

Dévai Nagy Kamilla

Dinnyés József

Domokos Pál Péter citera együttes

Domokos Pál Péter Női Dalegylet

Dormán László

Draskóczy Lídia

Duna Tv TÉRkép műsor

Durku Csilla Mária

Ekler Dezső

Endrei Judit

Eötvös Kollégium

Erdélyi Gyopár szerkesztősége

Erdélyi Kárpát-Egyesület

Erdélyi Magyar Ifjak - Háromszék

Erdélyi Magyar Ifjak - Kézdivásárhely

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete-Kilyén Ilka

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Beszterce-Naszód megyei szervezete-Plesch Katalin

Eszéki Magyar Tanszék

Európa Jövőjéért Egyesület

Ezer Székely Leány Napja

Farkas András zenész

Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola

Fekete Föld népzenekar

Fibi Sándor

Figura Színház

Forrás Galéria

Fölszállott a páva c. tévésorozat

Fricska táncegyüttes

Fujkin István

Gerle János

Görföl Jenő

Gubcsi Attila

Gudor Botond

Gútai Magyar Tannyelvű Iskola

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Gyergyószentmiklós – az 1944-es vérengzés emlékére

Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Gyomai Kner Nyomda

Györfi Sándor

Győrffy-Villám András

Gyűjtemények Háza Kézdivásárhely

Hajnal Mihály

Hangody László professzor

Háromszék Szerkesztősége

Háromszéki Közösségi Alapítvány

Haszmann Pál Múzeum

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom-Kézdivásárhely

Hazajáró c. tévésorozat a Dunán

Házy Bakó Eszter

Hecht Anna

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Hermann Róbert

HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete

Hideg Anna

Hoppál Mihály

Horváth Ferenc – www.erdely-szep.hu

Horváth György hagyományőrző

Horváth János Iskolacsoport – Margitta

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sárospatak

II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Munkács

II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász

Incze Gergely Katalin

Ipolysági Szondy György Gimnázium

Jékely Endréné

Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület - Révkomárom

József Attila Ifjúsági Klub, Pozsony

Juhász Gyula Általános Iskola – Nagyvárad

Kádár Márton Általános Iskola Mezőpanit

KAFEDIK, Kazinczy Ferenc Diák Kör Brünn

Kanalas Zsófia

Kántortanítóképző Főiskola Marosvásárhely

Karcagi Művelődési Központ

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet

Kárpátaljai Református Egyházkerület

Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság

Keresztes Nagy Árpád

Kerkay Béláné Maczky Emese

KESKENYÚTON Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány

Kézdivásárhelyi Városi Könyvtár

Kézdivásárhelyi Református Kollégium

Kicsi Hang együttes

Király Károly

Királyhágómelléki Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium

Kiskun Múzeum

Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Könyvtár

Kiss László

Kiss-Rigó László

Kisújszállási Szabad Lovagok Rendje

Kobzos Kiss Tamás

Kocsis István

Kodály táncegyüttes Toronto

Kodály Zoltán Alapiskola Dunaszerdahely

Kolár Péter

Kolozsvári Református Kollégium

Kolumbán Gábor

Koncz Andrea

Kopecsni Gábor

Korond népművészete

Kossuth Magdolna

Kovács Éva

Kovács Géza, Sepsiszentgyörgy

Kovács Magda

Kovács Sándor

Kovrig Magdolna

Kozsik Ildikó és Kozsik József

Köllő Miklós Általános Iskola, Gyergyócsomafalva

Könyv István

Kő Pál

Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad

Kővirág együttes – László József

Kristály Lajos

Krónikás Zenede

Kubinyi Anna

Kun Világtalálkozó - Kunszentmiklós

Kurultaj

László Ottó

Lázár Vilmos és a Nemzeti Lovas Szövetség

Lendvai Tibor

Likerecz Gyöngyi

Liszt Ferenc Kórus – Bécs

Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium

Lovas István

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége

Magyar Festészet Napja - Bráda Tibor

Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság

Magyar  Koronaőrök Egyesülete

Magyar Patrióták Közössége

Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinat

Magyar Segélyegylet – Sao Paolo

Magyar Tannyelvű Főiskola, Szabadka

Magyar Televízió – Magyarország története c. sorozata

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Magyar Zoltán etnográfus

Makovecz Imre

Márai Sándor Gimnázium

Margittai Gábor 

Marjay Gyula

Maros megyei EMKE

Maros Megyei Múzeum

Maros Művészegyüttes

Marossárpatak – Mátyás-huszárok

Marosvásárhely magyarjainak 1990. fekete márciusa emlékére

Marosvásárhelyi Református Kollégium

Márton András

Martonyi János

Martosi Szabadegyetem

Máthé Kriszta

Matuska Márton

Meister Évi

Meszlényi János

Mézes Rudolf

Molnár Attila

Mónus József

Murányi Sándor Olivér

Muravidéki Nótázók népdalkör – Lendva

Muzsikás együttes

Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület

Nádorfi Lajos

Nagy Béla református főgondnok, Beregszász

Nagy Endre

Nagy Gábor – Kiskundorozsma

Nagy György kézműves

Nagy János szobrász, Felvidék

Nagy József grafikus, Felvidék

Nagy László kézilabdázó

Nagy Mózes Elméleti Líceum

Nagy Sándor

Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

Nyisztor Ilona

Nyitrai Egyetem Magyar Kara

Országos Széchényi Könyvtár

Ökrös Csaba

Ötvös Nagy Ferenc

Parragh László

Partiumi Református Egyetem

Pataki János

Pazmaneum Polgári Társulás

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület - Tiszakálmánfalva

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület - Pancsova

Petrick Szilárd

Petrovits István

Píri Lajos

Pogány Erzsébet

Polgárok Háza

Pólos Árpád

Pozsonyi Magyar Casino

Prágai Tükör

Pro Natura Szentgotthárd – Pronas

Pucskó Zsolt

Ráduly János

Raffay Ernő

Reménység Háza – Brassó

Rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium

Ritiu Ion

Role együttes

Romániai Magyar Pedagógus Szövetség

Rozsnyó – CSEMADOK

Rozsnyói Meseszínház és Badin Ádám

Salamon Beáta

Salamon Ernő Gimnázium

Sántha Attila

Sapientia Egyetem – Csíkszereda

Sapientia Egyetem – Marosvásárhely

Sárospataki 8kor Színház

Sárospataki Református Nagykönyvtár

Savanya István

Schramek Géza

Sebestyén Péter

Segesvári Gaudeamus Alapítvány

Selye János Egyetem

Selye János Gimnázium – Révkomárom

Sepsiszentgyörgyi könyvtár

Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium

Sepsiszéki Nagy Balázs és családja

Sidi Péter

Smaranda Enache

Sólyom László

Stalter György

Sütő András Baráti Egyesület

Sütő család-Vargyas

Sütő Levente

Szabadkai Városi Könyvtár

Szabó Enikő

Szacsvay Imre I-VIII osztályos Általános Iskola - Nagyvárad

Szakály Sándor

Szakkay József Szakközépiskola, Kassa

Szalóczy Pál

Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum

Szárazajta – az 1944-es vérengzés áldozatai emlékére

Szatmári Református Gimnázium, Szatmárnémeti

Széchenyi István Alapiskola - Felsőszeli

Szegedi Tudományegyetem

Székely Emese

Székely Mikó Kollégium

Székelyföldi Stúdió

Székely Idő Szerkesztősége

Székely Pál-Cserhalom Művelődési Egyesület

Székelyudvarhelyi könyvtár

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

Szentegyházi Huszárok

Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad

Szentandrássy István

Szerémség Magyar Művelődési Egyesület

Szigligeti Színház

Szilágyi Áron

Szilágyiné Fodor Zsuzsanna Dr.

Szima Csaba

Szivárvány Szórványiskola és Kollégium Magyarfülpös

Szlovákiai Bencés Rend - Révkomárom

Szolnoki Művésztelep

Szórádi Sándor

Szőcs Gyula Dr.

Szörényi László

Szvorák Zsuzsa

Tamás Aladárné

Tamási Áron Alkotóház, Farkaslaka

Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely

Tankó Fülöp Gyugyu

Tar Károly

Tarjányi József

Tárogatós Világtalálkozó

Teleki Téka

Szivárvány Szórványiskola és Kollégium, Magyarfülpös

Téka Közművelődési Alapítvány, Szamosújvár

Tímár Sára

Tóásó Edit

Tóásó Előd

Tokaj városa

Tokos zenekar

Tordai Petőfi Társaság

Tóth Zoltán József

Tőkés László

Török Tilla

Ughy István

Újváry László

Újvidéki Magyar Tanszék

Ungvári Egyetem Magyar Kara

Vadárvácska Nemzetközi Művésztelep

Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség

Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Gimnázium

Varga Bótos Anna

Városi Művelődési Központ - Dunaszerdahely

Vas Ottó

Vaski Gábor

Vaszi Levente

Végh Alpár Sándor

Veres István

Vetró Bodoni András

VIII. Maros Népzene- és Néptánctalálkozó 2013

Vincze László

Vizy E. Szilveszter

Wonke Rezső

Zádori Mária

Zentai Művésztelep 60 éve

Zilahi Református Wesselényi Kollégium

Zombori Magyar Polgári Kaszinó 150 éve

Zorkóczy Zenóbia

További hírek
A Publimont egy reklámcég. Óriásplakátokat ragasztgatnak bérelt vagy talán saját felületekre is.

Simicska Lajos cége. Nem csak szócsöve, hanem a szava és a puskacsöve is egyben.

Éppen 7 éve történt.

2010-ben a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégének, a Zrínyi Kft-nek voltam azokban a napokban kinevezett igazgatója.

Simicskára hivatkozva megjelent ott a Publimont nevű cég két új vezetője, és - finoman, úri sejtetésekkel - Simicskára utalva előnyöket kértek a cégüknek, olcsó árakat, a szerződés megkerülését, hiszen nálunk, a mi óriásplakát helyeinkre is ragasztottak. A kedvezmény nyújtását elutasítottam. Arcukon világosan látszott,, hogy nem hagyják annyiban, az uruk nem akárki, Magyarország akkori kettes számú hatalma, a rettenthetetlen és rettegett Simicska Lajos.

Később igazuk lett, Simicska és újságíró bandái - s velük együtt más média-bandák - folyamatos, a kinyírásomat megcélzó támadások özönét indították ellenem, élükön az index-szel, a Magyar Nemzettel, a Népszabadsággal - érdekes társaság, nem? - és persze Simicska rádiójával, tévéjével, később a teljes közszolgálati médiumrendszerrel. 15 hónapos kemény küzdelemben győztek, ki is vágattak onnan az akkori, nekik engedelmes honvédelmi miniszterrel. Simicska tényleg No. 2 volt. Vele akarok én ujjat húzni? Vaze, neked - nekem - annyi! Hogy mennyi? Mi mennyi? Mi annyi?

Simicska most tovább tévelyeg. A Publimont persze az övé, és ragasztgatják a G-nap óta, hogy Orbán Viktornak és kormányának - bandájának - hova kellene eltűnnie. Most a Publimont-póráz ezt követeli meg tőlük és persze lapjaiktól, tévéjüktől. Az igazság kutyusai.

Micsoda szennyes 7 év ez így nekik? Vaú, vaú. Simicska már nem harap, csak a vaú, az maradt. Simicska-Publimont és más bandák? Ezért nyírtatok ki mindenkit, aki az utatokba került? Sekély e kéj. Milyen lefelé tartva? Szédülés?

Hatalmas erőfeszítéseket kíván egy diploma, mire a kezébe venné a már felnőtt diák. Venné, ha vehetné. De nem biztos, hogy veheti. Mert - hiába kiváló szakember esetleg - képtelen letenni a kötelező, feltételként előírt nyelvvizsgát. Megpróbálja, újra is, és mégsem megy. MERT EZ nem megy neki. És akkor a kiváló - leendő - mérnök feladja, és elmegy pl. fólia sátorba kertésznek. Ez konkrét példa. A szívem vérzik.
Értem én, hogy akik ezt így előírták fél évtizede, azt akarták, hogy tanuljon idegen nyelveket a magyar! De így, ilyen áron? Így talán ne. Megpróbálják menteni a rendszert, kedvezményeket adnak, de láthatóan sikertelen. Riasztó számokat olvastam!!!!!!

Kb. 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert a tanulmányait sikeresen elvégző diáknak hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga. 
Egy évvel korábban 9.500-an, 2014-ben 8.500-an nem vehették át emiatt a diplomájukat. Csupán e három év alatt 30.000 kettétört élet.

 

Nem kellene elgondolkodnia azoknak, akik ezt így előírták? - De bizony!

 

Utóirat:

Közlöm itt a Kanadában élő nagyszerű történész, a Corvinus Library alapító elnöke hozzászólását, amit máshol, egy levélben tett meg a fentiekhez, s amit akár javaslatnak is tekintenék: "Csatlakozom Gubcsi Lajos véleményéhez azzal a megjegyzéssel, hogy legtöbb diplomás sohasem fog tanulmányokat, cikkeket, könyveket írni idegen nyelven.. Viszont az idegen nyelvek olvasására szükség van a szakmai tájékozódás miatt. Tehát, véleményem szerint elegendő lenne, ha valaki a szakmájának megfelelő olvasási tudással rendelkezik. Ezt a tudást sokkal könnyebben lehet megszerezni.

Tisztelettel

Magyaródy Szabolcs
42 Juanita Dr.
Hamilton, ON L9C 2G3
Canada

 

 

 Gubcsi Lajos fényképe.


PÁSZKA LEHEL Árpád fejedelem-díja
Világhírű lovasíjász, a sepsiszentgyörgyi Saggitis Siculorum Egyesület elnöke. Célja minél szélesebb körben népszerűsíteni a honfoglaláskori ősök által képviselt lovasíjászatot. A székelyföldi lovasíjászat felemelése, a székely virtus bizonyítása nemzetköz szinten is – ezek az eszmék hajtják abban, hogy egyre magasabbra tegye a mércét, és folyamatosan fejlődjön a magyar harcművészetnek tartott lovasíjászat terén.
1982-ben született, 2006 óta foglalkozik lovasíjászattal, 2008-ban lett a Kassai-iskola tagja.
Semmi kétség, ez a fickó őrült – mondták róla már akkor, amikor évekkel ezelőtt feltűnt a színen, a lovas napok, a falunapok, a lovas események programját színesíteni lovas-harcászati bemutatókkal. - írta akkor a tudósító, Csibi Márti.

A világrekord 2í15-ben született: Pászka Lehel Sepsiszentgyörgy mellett az Óriás-pincetetőn egy négyszáz méteres pályán kantár és nyereg nélkül vágtázó lóról 37,74 másodperc alatt 15 célzott lövést adott le, és mindannyiszor célba talált.

Pászka Lehel szavait idézem azokból a pillanatokból, amikor a székelyek világrekordere lett, Guinness-rekordot beállítva:

"Ha valaki ki szeretné próbálni, de nincs felszerelése, akkor csak annyit tegyen, hogy vesz egy karikagyűrűt a bal kezébe, egy horgolótűt a jobb kezébe, és teljes vágtában, tizenöt alkalommal megpróbálja beledugni a kötőtűt a gyűrűbe. A lóval való kapcsolat magas szintű volt már őseink idejében: ha egy lóról levesszük a nyerget, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy tudunk lovagolni. Ha a kantárt is levesszük, és így is tudjuk irányítani lovunkat, akkor be tudjuk bizonyítani, hogy nagyon komoly kapcsolat van közöttünk. Mutassuk meg, hogy a székely lovas nemzet volt... a lovasíjászat tette lehetővé a magyarok megmaradását a Kárpát-medencében. Ez az a harcmodor, amivel a Pozsonyi csatában, a honfoglalás sorsdöntő csatájában a magyarok egyesült serege győzni tudott. A lóról való íjászatban felülmúlhatatlanok voltak. ...Tegyük fel a kérdést: az őseink mit gondolnának rólunk, ha látnának? Éljünk úgy, hogy azt gondolhassák rólunk, amit mi is szeretnénk, hogy rólunk gondoljanak – fogalmazta meg életcélját Pászka Lehel, akit – miközben lélekben már a Székely Vágtára készül – kérek az Árpád fejedelem-díj átvételére. (elhangzott 2017. júl. 8-án, a díjat Gubcsi Lajos, az alapító adta át Kézdivásárhelyen)

A Magyar Művészetért Díjrendszer XXXVIII., marosvásárhelyi gálájából

 

Bakó Pál atya, ferences szerzetes

            Marossárpatakon született 1954. július 23-án, apai ágon asztalos, anyai ágon gyógyítással foglalkozó szülők, nagyszülők gyermekeként. Mélyen vallásos családi háttérrel. A segítőkészséget családi örökségként megöröklő gyerekként folyamatosan tapasztalhatta a család szociális érzékenységét, elkötelezettségét. Úgy a szegények, mint a munkát vállaló roma/cigány falubeliek irányába. Szászrégeni középiskolai tanulmányai után két évig a marosvásárhelyi kábelgyár, előbb szakképzetlen, majd szakképzett munkásaként dolgozott, 1975-ben kezdve el teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. 1981-ben szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Csíkszeredai, brádi, orotvai egyházmegyés papi tevékenysége után 1990-ben kérte felvételét a ferences rendbe, ahol 1994-ben végleges fogadalmat tett. Szerzetesi névként választotta a Pál nevet, s azóta mindenki Pál atyaként ismeri.

        Már a végleges fogadalomtétel előtt a marosvásárhelyi ferences Szent Imre plébánia vezetője, házfőnöke, ahol 1994-től a rendházhoz tartozó szegény-konyhát kezdte el működtetni. Párhuzamosan intenzív cigány-pasztorációt kezdeményezett, amelyet 2003-i úgy Marosvásárhelyen, mint Kerelőszentpálon is végzett. Párhuzamosan 1994-től szintén 2003-ig a börtönpasztorációt is felvállalta. 2003-2005 között a csíksomlyói kolostor házfőnöke, majd Déván és Désen teljesített szolgálatot. 2009-től a kolozsvári rendházban végzi tevékenységét.

     Az 1998-ban létrejött a marosvásárhelyi ferences rendház keretében a Szent Erzsébet Társulás, ahol a félárva, árva elhagyott gyerekek gondozása kezdődhetett el. A társulás 2001-ben önállósult, s azóta folyamatosan bővül. Jelenleg 40 gyereket, fiatalt gondoznak 10 családjellegű házban Marosvásárhelyen és Marossárpatakon. A Szent Erzsébet Társulást szívügyének tekintve, azt folyamatosan koordinálja, függetlenül attól, hogy a rend hol igényli jelenlétét, szolgálatát.

    Pál atya családi gyökerekből is merített szociális érzékenysége és tevékenysége a Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait segíti folyamatosan a méltó emberi élethez. A társadalmi integráció részeként felvállalt börtönpasztoráció és cigány-pasztoráció mellett az általa megálmodott, működtetett Szent Erzsébet Társulat keretén belül a családi biztonságot nélkülöző magára hagyott, árva és félárva gyerekeknek nyújt lehetőséget annak a szeretetnek a megtapasztalására, amely a felnövekvő gyerekeknek, fiataloknak megadhatja saját értékességüknek tudatát.

 

Plesch Katalin-EMKE Beszterce-Naszód megyei szervezetének laudációja

 

Sokszor elgondolkodom milyen nagy a hite és a magyarság ügye melletti elkötelezettsége  Plesch Katalinnak, aki szívósan, következetesen dolgozik, a sokszor már magyarul sem beszélő, de még magát magyarnak valló nemzettársainkért, akik mélyszórványban, peremközösségekként élnek Beszterce Naszód vármegyében. Plesch Katalin,  minden lehetőséget megragad arra, hogy erősítse  és tartsa a lelket a besztercei szórványban, hogy felmutassa, mint a Beszterce Naszód megyei EMKE elnöke azokat az értékeket amelyek menstvárai lehetnek ott élő magyaroknak. Mint a tenyerét, úgy ismeri az egész megyét és annak múltját.  Könyvbemutatók szervez, képzőművészeti és fotótárlatok rendez. Egyik fontos tárlat volt a besztercei magyar színjátszást bemutató korabeli plakát és fénykép kiállítás. A Magyar Kultúra Napját például öt énnekkar fellépésével szervezte meg társaival együtt. Reményik Sándor születésének 125. évfordulóján Radnaborbereken, ahol a költő sokat pihent és alkotott, három napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a kisebbségi létünkben oly sok reményt adó költőről. Ismerjük meg értékeinket, a megye híres szülötteit elvét érvényesítve számos fontos személyiségre emlékeztek már Besztercén és a megyében. Legközelebb a szögmérő feltalálójára gróf Teleki Ferenc költőre és matematikusra emlékeznek és helyeznek majd el emléktáblát a romai katolikus templomban.  A besztercei EMKE rendszeresen ápolja a szeretfalvi Magyar Honvéd Sírkertet és minden év szeptemberében kegyelettel emlékezik az elesettekre. Plesch Katalin mindent megtesz azért, hogy a román többség érdeklődő  rétegével megismertesse a magyar kultúra különböző szegmenseit. Magyarságát nem hivalkodva, de büszkén hordozza, munkája egyszerre nemzetmentő és építő. Megérdemelten veheti át most az Ex Libris Díjat.

 

 

EMKE Maros megyei szervezete

 

Az  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1989-es változások után vagyonától megfosztva, kényszerű hallgatásból éledt fel újra és lépett Maros megyében is arra az útra, amelyet alapító elődeik kijelöltek. Haller Károly, Kolozsvár legnagyobb polgármestere 1884-ben egy közművelődési egyesület alakítására való felhívásában írta: ” hazafias lelkesedéssel és kitartó munkássággal  a cselekvés terére kell lépnünk”

  A Maros megyei első vezetőség, Szabó György Pál elnök kezdeményezésére elindította a Gyöngykoszorú népzene – és néptánc találkozókat, amely az egész megyére kiterjedő, ma már önszerveződő, napjainkig tartó, és egyedülálló, hagyományőrző mozgalom a romániai magyar közművelődésben.

A város és megye életében hiánypotló eseményeket szervez a Maros megyei EMKE: a Marosvásárhelyi Napok alatt Kilyén Ilka kezdeményezésére először szervezett a magyar közösséget megszólító programokat, amelyek azóta is élnek és vonzóak, mint például a több ezer embert együtt éneklésre buzdító magyar nóta est a nyári színpadon később a Kultúrpalotában, vagy a magyar kézművesek vására. Először szerveztek Marosvásárhelyen térzenét, népdal vetélkedőt kisiskolások számára, amely ma  a Tóth Erzsébet nevét viseli. Nem felejtkezhetünk el az énekelt versek fesztiváljáról, a szavaló versenyekről kiállításokról, könyvbemutatókról. Fiatal tehetségek tavasza címmel Március 15-e tiszteletére a Kultúrpalotában felvonultatták, több éven át  a megye ügyes tanulóit, diákjait. Nagyszabású Anyák napi rendezvény , sőt, először az Apák napjának megünneplése,  ugyancsak először a Magyar Kultúra Napjának a megünneplése is a Maros megyei EMKE népszolgálatát dicséri. Két köztéri szobrot állítattak, dr. Ábrám Zoltán és Ábrám Noémi kezdeményezésére: Petőfi Sándor szobrát és a Római Katolikus Sírkertben található Don-kanyari áldozatok emlékművét. Ismertető kiadványokat, népdalokat tartalmazó CD-t jelentettek meg. Fazakas Ildikó vezetésével, több mint 6 éve, citera együttesük alakult. A Fagyöngy citera zenekar ma már fontos része Marosvásárhely és a megye kulturális életének.

Az EMKE vezetését, a szervezéseket mindig önkéntes alapon bonyolították le vallván és vállalván a jelmondatot: „ Ki a köznek él, annak élni érdemes” (Szász Pál)

A díjat a jelenlegi elnök Kilyén Ilka veszi át.

 

Csűrszínház

 

2003-ban indult a  Nyárádmentén levő Mikházán  Szélyes Ferenc mikházi gyökerekkel bíró színművész kezdeményezésére a csűrszínházi mozgalom. Évente, a nyári évadszünetben egy régi csűr előtt „színpadra” állítottak egy-egy színdarabot azzal a céllal, hogy közelebb vigyék a színházat a közönséghez.

2007-ben létrejött a Csűrszínházi Egyesület, és a színházi előadások az évek során kiegészültek képzőművészeti népművészet és fotókiállítással  divat-és könyvbemutatókkal.

A Maros Megyei Tanács, a Nyárádremetei Polgármesteri Hivatal és a Marosvásárhelyi Rotary Téka Klub, valamint a Művelődési Minisztérium támogatásának köszönhetően a mikházi iskola udvarán álló csűrt átépítették. Így jött létre a Mikházi Csűrszínház.

Állandósult a Maros Megyei Múzeummal közösen szervezett Romai Fesztivál, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete által rendezett gazdanap, az Artecotur Egyesület által rendezett diákszínjátszó-, vagy a Bekecs Néptánc színház néptánc tábora, legújabban pedig filmnapot, kortárs zenei fesztivált is szerveznek. A programok májustól októberig tartanak.

A Mikházi Csűrszínházi Egyesület szándéka, az összmagyar kultúra ápolása, az erdélyi magyarság helyben maradásának ösztönzése, az ifjúság szellemi gyarapítása és egy fontos térség gazdasági fellendítése.  A szervezést Szélyes Ferenc mellett minden évben felvállalja Vajda György újságíró, Szélyes Andrea-Natália díszlettervező, bábszínművész és mindazok, akik leteszik a garast e jó ügy mellett.

 

Bartha Julianna és a Habakuk Bábegyüttes

 

Szerényen, népmesék alakjai mögé bújva több mint húsz esztendeje végez népnevelői munkát Bartha Julianna. Ötéves korában baleset érte. Az éppen akkor meginduló Marosvásárhelyi Rádió (1958) gyermek és mese műsorai jelentették az egy évig  ágyhoz kötött kislánynak a szórakozást, az örömöt. Rongybabákat készített magának és önmaga szórakoztatására eljátszotta a meséket. Amikor a 89-es változás után magához tért és szervezkedni kezdett az erdélyi magyarság, Marosvásárhelyen megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, amelynek alapító tagjaként egy kézimunka kiállítás keretében bábokat állított ki Bartha Julianna. A kiállítást megtekintő tanító és óvónőképzős lányok szorgalmazták, hogy a bábkészítés csínját-bínját tanítsa meg nekik is. Kezdetben szemléltető eszközként használt bábuk egyre sokasodtak és teret követeltek maguknak. Megalakult a Habakuk bábjátszó csoport 1996-ban 2004-ben pedig önálló egyesületté vált. Ettől kezdve Bartha Julianna nemcsak kézügyességére alapozott, hanem fejlesztette tudását. Szakkönyvekből tanult, továbbképzőkön vett részt, bábos találkozókon figyelt mások tapasztalataira.  Kisgyermekekkel ismerteti meg a bábmozgatást, a bábszínészetet, akik az oktatójuk segítségével dramatizált meséket adnak elő a város iskoláiban, óvodáiban, valamint számtalan szórványtelepülésen is. Mennyire hiteles szórakoztatás és nevelési forma ez. Kisgyermekek kisgyermekeknek. Mögöttük pedig ott áll az irányító-oktató, aki nem vágyik sem hírnévre sem tapsra, csak át szeretné adni azt a sok szeretet, amit gyermekkorában nagymamájától, édesanyjától kapott. Az eltelt húsz év alatt legalább háromszáz gyermek szerette meg általa a bábkészítést és mozgatást, és a hétvégi találkozókon valamint az alkotótáborokban egyre többet tudott meg erről a csodálatos, sokszor mostohán kezelt művészetről, a magyar és egyetemes népmesekincsről. Akik 1996-ban és utána is mellé szegődtek ma maguk is oktatók, művészek, dolgozó felnőttek és tovább viszik azt a Julikától ellesett , megtanult mintát, hogy a legjobb pedagógia módszer a szeretet.


Idei díjátadó gálánk - 30. évünkben - két részletben zajlik Erdélyben: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, és július 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban.

Most a kézdivásárhelyi gála díjazottainak névsorát tesszük közzé, íme:

 

Árpád fejedelem-díj

Pászka Lehel lovasíjász

 

Gubcsi Lajos Ex Libris Díja

Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató

Beder Tibor és a Lármafa-találkozók

Gyűjtemények Háza, Kézdivásárhely

Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad

Nagy Mózes Elméleti Líceum

Romániai Magyar Pedagógus Szövetség

Szabó Enikő színművésznő

Szima Csaba helytörténész

Sántha Attila költő, történész

Veres István séf

Vetró Bodoni András képzőművész

 

A gálát megnyitja: Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Gubcsi Lajos, a díjak alapító elnöke.

(a fotón az Árpád fejedelem-díj, e herendi alkotás látható, valamint az Ex Libris Díj logója - Ötvös Nagy Ferenc alkotása)