Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Erdélyi gyöngyszemek II.
A Magyar Művészetért Díjrendszer XXXVIII., marosvásárhelyi gálájából

 

Bakó Pál atya, ferences szerzetes

            Marossárpatakon született 1954. július 23-án, apai ágon asztalos, anyai ágon gyógyítással foglalkozó szülők, nagyszülők gyermekeként. Mélyen vallásos családi háttérrel. A segítőkészséget családi örökségként megöröklő gyerekként folyamatosan tapasztalhatta a család szociális érzékenységét, elkötelezettségét. Úgy a szegények, mint a munkát vállaló roma/cigány falubeliek irányába. Szászrégeni középiskolai tanulmányai után két évig a marosvásárhelyi kábelgyár, előbb szakképzetlen, majd szakképzett munkásaként dolgozott, 1975-ben kezdve el teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. 1981-ben szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Csíkszeredai, brádi, orotvai egyházmegyés papi tevékenysége után 1990-ben kérte felvételét a ferences rendbe, ahol 1994-ben végleges fogadalmat tett. Szerzetesi névként választotta a Pál nevet, s azóta mindenki Pál atyaként ismeri.

        Már a végleges fogadalomtétel előtt a marosvásárhelyi ferences Szent Imre plébánia vezetője, házfőnöke, ahol 1994-től a rendházhoz tartozó szegény-konyhát kezdte el működtetni. Párhuzamosan intenzív cigány-pasztorációt kezdeményezett, amelyet 2003-i úgy Marosvásárhelyen, mint Kerelőszentpálon is végzett. Párhuzamosan 1994-től szintén 2003-ig a börtönpasztorációt is felvállalta. 2003-2005 között a csíksomlyói kolostor házfőnöke, majd Déván és Désen teljesített szolgálatot. 2009-től a kolozsvári rendházban végzi tevékenységét.

     Az 1998-ban létrejött a marosvásárhelyi ferences rendház keretében a Szent Erzsébet Társulás, ahol a félárva, árva elhagyott gyerekek gondozása kezdődhetett el. A társulás 2001-ben önállósult, s azóta folyamatosan bővül. Jelenleg 40 gyereket, fiatalt gondoznak 10 családjellegű házban Marosvásárhelyen és Marossárpatakon. A Szent Erzsébet Társulást szívügyének tekintve, azt folyamatosan koordinálja, függetlenül attól, hogy a rend hol igényli jelenlétét, szolgálatát.

    Pál atya családi gyökerekből is merített szociális érzékenysége és tevékenysége a Székelyföld nehéz helyzetbe kerülő társadalmi rétegeit, csoportjait segíti folyamatosan a méltó emberi élethez. A társadalmi integráció részeként felvállalt börtönpasztoráció és cigány-pasztoráció mellett az általa megálmodott, működtetett Szent Erzsébet Társulat keretén belül a családi biztonságot nélkülöző magára hagyott, árva és félárva gyerekeknek nyújt lehetőséget annak a szeretetnek a megtapasztalására, amely a felnövekvő gyerekeknek, fiataloknak megadhatja saját értékességüknek tudatát.

 

Plesch Katalin-EMKE Beszterce-Naszód megyei szervezetének laudációja

 

Sokszor elgondolkodom milyen nagy a hite és a magyarság ügye melletti elkötelezettsége  Plesch Katalinnak, aki szívósan, következetesen dolgozik, a sokszor már magyarul sem beszélő, de még magát magyarnak valló nemzettársainkért, akik mélyszórványban, peremközösségekként élnek Beszterce Naszód vármegyében. Plesch Katalin,  minden lehetőséget megragad arra, hogy erősítse  és tartsa a lelket a besztercei szórványban, hogy felmutassa, mint a Beszterce Naszód megyei EMKE elnöke azokat az értékeket amelyek menstvárai lehetnek ott élő magyaroknak. Mint a tenyerét, úgy ismeri az egész megyét és annak múltját.  Könyvbemutatók szervez, képzőművészeti és fotótárlatok rendez. Egyik fontos tárlat volt a besztercei magyar színjátszást bemutató korabeli plakát és fénykép kiállítás. A Magyar Kultúra Napját például öt énnekkar fellépésével szervezte meg társaival együtt. Reményik Sándor születésének 125. évfordulóján Radnaborbereken, ahol a költő sokat pihent és alkotott, három napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a kisebbségi létünkben oly sok reményt adó költőről. Ismerjük meg értékeinket, a megye híres szülötteit elvét érvényesítve számos fontos személyiségre emlékeztek már Besztercén és a megyében. Legközelebb a szögmérő feltalálójára gróf Teleki Ferenc költőre és matematikusra emlékeznek és helyeznek majd el emléktáblát a romai katolikus templomban.  A besztercei EMKE rendszeresen ápolja a szeretfalvi Magyar Honvéd Sírkertet és minden év szeptemberében kegyelettel emlékezik az elesettekre. Plesch Katalin mindent megtesz azért, hogy a román többség érdeklődő  rétegével megismertesse a magyar kultúra különböző szegmenseit. Magyarságát nem hivalkodva, de büszkén hordozza, munkája egyszerre nemzetmentő és építő. Megérdemelten veheti át most az Ex Libris Díjat.

 

 

EMKE Maros megyei szervezete

 

Az  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1989-es változások után vagyonától megfosztva, kényszerű hallgatásból éledt fel újra és lépett Maros megyében is arra az útra, amelyet alapító elődeik kijelöltek. Haller Károly, Kolozsvár legnagyobb polgármestere 1884-ben egy közművelődési egyesület alakítására való felhívásában írta: ” hazafias lelkesedéssel és kitartó munkássággal  a cselekvés terére kell lépnünk”

  A Maros megyei első vezetőség, Szabó György Pál elnök kezdeményezésére elindította a Gyöngykoszorú népzene – és néptánc találkozókat, amely az egész megyére kiterjedő, ma már önszerveződő, napjainkig tartó, és egyedülálló, hagyományőrző mozgalom a romániai magyar közművelődésben.

A város és megye életében hiánypotló eseményeket szervez a Maros megyei EMKE: a Marosvásárhelyi Napok alatt Kilyén Ilka kezdeményezésére először szervezett a magyar közösséget megszólító programokat, amelyek azóta is élnek és vonzóak, mint például a több ezer embert együtt éneklésre buzdító magyar nóta est a nyári színpadon később a Kultúrpalotában, vagy a magyar kézművesek vására. Először szerveztek Marosvásárhelyen térzenét, népdal vetélkedőt kisiskolások számára, amely ma  a Tóth Erzsébet nevét viseli. Nem felejtkezhetünk el az énekelt versek fesztiváljáról, a szavaló versenyekről kiállításokról, könyvbemutatókról. Fiatal tehetségek tavasza címmel Március 15-e tiszteletére a Kultúrpalotában felvonultatták, több éven át  a megye ügyes tanulóit, diákjait. Nagyszabású Anyák napi rendezvény , sőt, először az Apák napjának megünneplése,  ugyancsak először a Magyar Kultúra Napjának a megünneplése is a Maros megyei EMKE népszolgálatát dicséri. Két köztéri szobrot állítattak, dr. Ábrám Zoltán és Ábrám Noémi kezdeményezésére: Petőfi Sándor szobrát és a Római Katolikus Sírkertben található Don-kanyari áldozatok emlékművét. Ismertető kiadványokat, népdalokat tartalmazó CD-t jelentettek meg. Fazakas Ildikó vezetésével, több mint 6 éve, citera együttesük alakult. A Fagyöngy citera zenekar ma már fontos része Marosvásárhely és a megye kulturális életének.

Az EMKE vezetését, a szervezéseket mindig önkéntes alapon bonyolították le vallván és vállalván a jelmondatot: „ Ki a köznek él, annak élni érdemes” (Szász Pál)

A díjat a jelenlegi elnök Kilyén Ilka veszi át.

 

Csűrszínház

 

2003-ban indult a  Nyárádmentén levő Mikházán  Szélyes Ferenc mikházi gyökerekkel bíró színművész kezdeményezésére a csűrszínházi mozgalom. Évente, a nyári évadszünetben egy régi csűr előtt „színpadra” állítottak egy-egy színdarabot azzal a céllal, hogy közelebb vigyék a színházat a közönséghez.

2007-ben létrejött a Csűrszínházi Egyesület, és a színházi előadások az évek során kiegészültek képzőművészeti népművészet és fotókiállítással  divat-és könyvbemutatókkal.

A Maros Megyei Tanács, a Nyárádremetei Polgármesteri Hivatal és a Marosvásárhelyi Rotary Téka Klub, valamint a Művelődési Minisztérium támogatásának köszönhetően a mikházi iskola udvarán álló csűrt átépítették. Így jött létre a Mikházi Csűrszínház.

Állandósult a Maros Megyei Múzeummal közösen szervezett Romai Fesztivál, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete által rendezett gazdanap, az Artecotur Egyesület által rendezett diákszínjátszó-, vagy a Bekecs Néptánc színház néptánc tábora, legújabban pedig filmnapot, kortárs zenei fesztivált is szerveznek. A programok májustól októberig tartanak.

A Mikházi Csűrszínházi Egyesület szándéka, az összmagyar kultúra ápolása, az erdélyi magyarság helyben maradásának ösztönzése, az ifjúság szellemi gyarapítása és egy fontos térség gazdasági fellendítése.  A szervezést Szélyes Ferenc mellett minden évben felvállalja Vajda György újságíró, Szélyes Andrea-Natália díszlettervező, bábszínművész és mindazok, akik leteszik a garast e jó ügy mellett.

 

Bartha Julianna és a Habakuk Bábegyüttes

 

Szerényen, népmesék alakjai mögé bújva több mint húsz esztendeje végez népnevelői munkát Bartha Julianna. Ötéves korában baleset érte. Az éppen akkor meginduló Marosvásárhelyi Rádió (1958) gyermek és mese műsorai jelentették az egy évig  ágyhoz kötött kislánynak a szórakozást, az örömöt. Rongybabákat készített magának és önmaga szórakoztatására eljátszotta a meséket. Amikor a 89-es változás után magához tért és szervezkedni kezdett az erdélyi magyarság, Marosvásárhelyen megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, amelynek alapító tagjaként egy kézimunka kiállítás keretében bábokat állított ki Bartha Julianna. A kiállítást megtekintő tanító és óvónőképzős lányok szorgalmazták, hogy a bábkészítés csínját-bínját tanítsa meg nekik is. Kezdetben szemléltető eszközként használt bábuk egyre sokasodtak és teret követeltek maguknak. Megalakult a Habakuk bábjátszó csoport 1996-ban 2004-ben pedig önálló egyesületté vált. Ettől kezdve Bartha Julianna nemcsak kézügyességére alapozott, hanem fejlesztette tudását. Szakkönyvekből tanult, továbbképzőkön vett részt, bábos találkozókon figyelt mások tapasztalataira.  Kisgyermekekkel ismerteti meg a bábmozgatást, a bábszínészetet, akik az oktatójuk segítségével dramatizált meséket adnak elő a város iskoláiban, óvodáiban, valamint számtalan szórványtelepülésen is. Mennyire hiteles szórakoztatás és nevelési forma ez. Kisgyermekek kisgyermekeknek. Mögöttük pedig ott áll az irányító-oktató, aki nem vágyik sem hírnévre sem tapsra, csak át szeretné adni azt a sok szeretet, amit gyermekkorában nagymamájától, édesanyjától kapott. Az eltelt húsz év alatt legalább háromszáz gyermek szerette meg általa a bábkészítést és mozgatást, és a hétvégi találkozókon valamint az alkotótáborokban egyre többet tudott meg erről a csodálatos, sokszor mostohán kezelt művészetről, a magyar és egyetemes népmesekincsről. Akik 1996-ban és utána is mellé szegődtek ma maguk is oktatók, művészek, dolgozó felnőttek és tovább viszik azt a Julikától ellesett , megtanult mintát, hogy a legjobb pedagógia módszer a szeretet.

További hírek
Ex Libris Díj Szász Kitti négyszeres free-style világbajnoknak
-A Magyar Művészetért Díjrendszer 40., jubileumi gáláján június 4-én Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Szász Kitti. És most olyan filmeket ajánlunk bemutatására, amikor a kép, a mozdulat több minden szónál - elképesztő, s nem mellesleg Guinness-rekordot is felmutatva:
https://welovebudapest.com/2017/09/08/ikonikus-budapesti-helyszineken-trukkozik-a-freestyle-focista-szasz-kitti/
https://www.youtube.com/watch?v=yb-MSHSguOU
https://www.nlcafe.hu/tv_sztarok/20171125/guinness-rekorder-lett-a-magyar-focis-lany-szasz-kitti/
http://www.blikk.hu/sport/egyeni/nezze-meg-hogyan-varazsol-a-labdaval-szasz-kitti/fwph65q

És egy ifjú világbajnok: Ex Libris Díjban részesül Veres Roland
http://www.origo.hu/sport/egyeni/20180410-kick-box-veres-roland-milano-negy-aranyerem-gyozelem-veretlen.html
https://www.youtube.com/watch?v=DnKnhn6Q7pg
http://ellenfelem.hu/tag/veres-roland/
Gubcsi Lajos Ex Libris Díját A Magyar Művészetért Díjrendszer jubileumi, 40. gáláján nyújtjuk át a 19 éves sokszoros Európa- és világbajnöknak jún. 4-én

Csészár Angéla laudációja
A Magyar Művészetért Díjrendszer 40., jubileumi gáláján, június 4-én A Színész Díjban részesül Nemes Wanda (korábban e díjat ítéltük oda pl. Rudolf Péternek, Szűcs Nellinek, Kiss Csabának Nagyváradon, további színészeknek a Kárpát-medencében)

NEMES WANDA LAUDÁCIÓJA

Az Új Színházban játszom MÁR ÖTÖDIK ÉVE a Nem élhetek Muzsikaszó nélkül című Móricz darabban.

Azóta figyelem a színház egyre kitűnőbb fiatal színésznőjét NEMES WANDÁT.

1983-ban született Tatán. 2002-ben érettségizett Debrecenben. A Színház-és Filmművészeti Egytem elvégzése után 2006-8 között a Nemzeti Színház tagja volt. 2009-ben szerződött az Új Színházhoz. Férje, Jánosi Dávid is színész ugyanott. Egy kislányuk van, a kétéves Liza.

Fontosabb szerepei: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Edit), Molnár Ferenc: Hattyú (Alexandra), Páskándi: Vendégség (Mária),

Móricz Zs: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Pólika), Szabó Magda: Az a szép fényes nap (A lány),
Wass Albert: Funtinelli boszorkány (Nuca)   Kocsis István: Az áldozat (Stefánia) Herczeg Ferenc: Bizánc (?)...és még...

Sudár, remek képességű, ambícióval rendelkező fiatal színésznő, aki fegyelmezett, alázatos a színházzal és a hivatásával szemben, tüzes és érzelmekkel teli a játszott, élt figurákban.

Tehetsége, elhivatottsága vitathatatlan!

A színházi világ ugyanúgy megosztott, mint az ország. A“szakma”egy része, nem vesz tudomást az Új Színház sikeres bemutatóiról és a remek színészi alakításokról sem, amelyek magyar darabok színrehozatalával születtek. 

Csak halkan mondom, ha más színházban játszana Nemes Wanda, már rég országos hírű színésznő lenne, de Ő vállalja ezt a társulatot és a társulat is szereti és elismeri Őt.

Szívből javaslom a kitüntetésre.

Császár Angela, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, Magyar Örökség díjas, az MMA rendes tagja       

A Magyar Művészetért Díjban részesül Hayde Tibor építész
- a díjat A Magyar Művészetért Díjrendszer jún. 4-én tartandó 40., jubileumi gáláján nyújtjuk át. Munkásságáról bővebben az alábbi webcímen található dokumentumokból - a képeken az ő portréja mellett részletek láthatók abból a palotából, amelyet művészi elképzelése és tervei szerint Attila hun királyunk építtetett és amelyben részben uralkodott:

 

https://drive.google.com/open?id=1vfRldyOwigrXiTf06dl-9735d0-C3S7T


A Magyar Művészetért Díjrendszer 40., jubileumi gáláján június 4-én Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Szabó István festőművész, grafikus. Közöljük életrajzát valamint Arcok című sorozatának néhány részletét és a Szerelmeim városa. Festészetéről így vall:

"Motívumaim az évek során leegyszerűsödtek, s azt gondolom, hogy elég egy gesztus, egy mozdulat. Ha tehetném, sóhajokat és suttogásokat, nyögéseket és kuncogásokat festenék. Mutasson valaki egyszerűbbet egy almánál, és mégis ez az almadolog rendkívül sokszínű és kibogozhatatlanul több rétegű teremtés, erotika, rothadás és harmat, vágy és kielégülés, mag és gyümölcs. Mindezt persze nagyképűség lenne ars poeticanak nevezni...a részleteket választom, Arra keresem a feleletet, hogy minek van értelme, amihez hozzászólnom kell. Talán ez tükröződik képeimen: a lényegi elemi kérdések, melyek foglalkoztatnak."

ÉLETRAJZA: Szabó István Gyula/Zabó/ 1957 június 4, Tiszalök.

1983-Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.

1987 – Karinthy-emlékév(Országos Képzőművészeti Pályázat) Grafikai-díj.

1988 – Mátészalka Színház – kazettás mennyezet 360m2 ( Bráda Tibor, Deák Ilona, Gajzágó Sándor)

1988 – Művészeti Alap /MAOE/ tag.

 

Egyéni kiállítások:

1989 – VSZM Galéria /DunapArt rendezésében.

1990 – Dömösi Galéria (Kocsis Előddel)

1993 – Rét Galéria

1993 – Atrium Hyatt /Vár Galéria rendezésében

1994 – Nemzeti Színház: Művész-klub Galéria

1995 – Nemzeti Színház: Művész-klub Galéria

1995 – Tető Galéria

1997 – Tető Galéria

1999 – Állami Operaház: Vörös-szalon (Kovács Tamás Vilmossal)

2008 – Bárka Színház

2015 – Aranytíz

2017 – Lakás Galéria

 

 

Egyéb:

  Könyvek: Rudolf Steiner: A Szociális Élet Kérdései /borító-terv/

                   P.P. Pasolini: Egy Halott Énekei /borító-terv/

                   Georg Trakl: A Halál Hét Éneke /borító + illuszt./

                   Koppány Zsolt: Akvarell/borító/

                   Teréz Anya: Áldás És Ima /borító + illuszt./

                    Lukácsi József: Valóságom Közhelyei /borító + illusztráció

 

2000 – BOCS TV (Budapesti Objektív Csatorna) művészeti vezető.

         - Somló Tamás: „Nem Kell” című klip/látványterv/

2001 – SATelit TV művészeti vezető

2003 – Szerencsejáték Zrt. Televíziós produkciók / művészeti tanácsadó/


Ex Libris Díj Mórádi Zsoltnak, tízszeres világbajnoknak, a kick-box sport avatott királyának
Jún. 4-én A Magyar Művészetért Díjrendszer jubileumi, 40. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Mórádi Zsolt, a kick-box kiemelkedő tehetsége, a világ egyik legjelentősebb versenyzője, nem mellékesen a sport nagykövete, tízszeres kick-boksz világbajnok
http://ellenfelem.hu/tiz-kerdes-moradi-zsolttal/
http://www.origo.hu/…/20170921-moradi-zsolt-kick-box-vilagb…