Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
ÉN IS CIVIL VAGYOK!
A Magyar Művészetért Díjrendszer idén 30 éves. Alapításához 500 forint kellett. Azóta a 16 díj együttesévé vált díjrendszer nevében kb. 1300 díjat adományoztunk és 2038-ig biztosan látjuk, hogy ez így marad. Saját erőből, barátok saját erejéből. S néhány önkéntes hazai magántámogatásból. Ami soha nem volt bekalkulálva, anélkül is haladni akartunk.

Utálnám, ha a művészeteket, művészeket, alkotó személyeket és közösségeket támogató díjunk sorsa attól függne, támogatja-e az állam, önkormányzat, mások pénzéből élő alapítvány. Egyáltalán: utálnám, ha a díjak sorsa attól függne, támogatja-e más az alapítón kívül. Mert akkor miért alapítja az alapító, ha nem tudja ellátni. S ha már nem tudja, miért nem hagyja abba?

Egész életemben megvetettem azokat az alapítványokat, alapokat, amelyeket azért hoztak létre, hogy aztán kalapoljanak, kéregessenek, s ha netán nem kapnak, bajba kerülnek, sírdogálni kezdenek. Akkor mire alapozták adományozó kedvüket? S ha erejük elfogyott, ha céljukat más nem támogatja, akkor miért nem adják át a terepet alaposabb kezdeményezőknek. De e téren nem vagyok türelmetlen, kritikát sem szoktam gyakorolni mások felé, egyszerűen csak utálom az ilyesmit. Mikor úgy tüntetik fel, hogy áldoznak, közben abból élnek? - a célra beszedett pénzekből.

De mindennél jobban utálom az állam, stb. tőgyén lógókat. 

S hogy fokozzam: náluk már csak azokat utálom jobban, akik külföldről tartatják el magukat. S ők a "fő civilek". Ők civilek? Mióta? Mióta civil kurázsi az, hogy szervezetek, csoportok eltartatják magukat külföldiek pénzén, s itthon eljátsszák a nagy felelős adakozót, demokratát, jogbajnokot, pénzosztót? Szolgák, pontosan behatárolható érdekek mentén, hihetetlen hangzatos címeken-neveken: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), s az ilyenekből tucatnyi, seregnyi. A TASZ a példámban jelkép: a pénzügyi kitartottság és a társadalmi nagyképűség zavaros keveréke - mondhatnék más neveket is, bőven.

Még ezt is lenyeli az ember. Hiszen nem én hozom a döntéseket, nem azért vagyok, hogy mások ügyeiben ugrabugráljak.

De mi abban a gond, hogy egy állam - bármely állam, bárhol a világon - a saját törvényhozó erejére építve azt mondja: OK, működjetek, demokrácia van, éljen minden kezdeményezés, ÁM szeretném törvényileg meghatározni, hogy milyen legyen a működésetek pénzügyi átláthatósága?! Elvégre ti is itt szerveztek, ügyködtök jót vagy rosszat ezen ország területén.

Mi a gond abban, ha van egy határ - nem az én dolgom eldönteni, éppen hol lehet és kell ezt meghúzni -, amely fölött nyilvánosságra kell hozni a külföldi támogatás összegét? Örülhetnének e "civilek", hogy rájuk is kiterjednek a közösségi szabályok, s nem kerülnek gyanakvás árnyékába. Büszkén s maguktól kellene ezt felajánlaniuk, tisztelve ezzel a közeget, melyben élnek: a magyarok közösségét, közös ügyeit.

Én természetesen a belföldi támogatás összegét is kötelezően publikáltatnám, ugyancsak a törvény erejével.

És keserűen fűzöm hozzá: hozzon bármilyen törvényt az állam, ezek a szervezetek úgyis kijátsszák. Mert ők ebből élnek. És úgy gondolják, hogy ők védettek, rájuk ennél szigorúbban úgysem mer senki ellenőrzést kiróni. Sőt számukra az ellenőrzés sötétté vált Magyarországot jelent, gátlástalanul küldik világgá panaszukat jogfosztottságukról. Hm.

Legalább legyen egy jelzőoszlop, hogy Uraim, eddig és ne tovább. De mivel persze nem azt korlátoznánk, hogy Önök mennyi pénzt zsebelnek be külföldről - hogyan is szólhatnék bele ebbe én, az állam -, hanem csak egyszerűen látni szeretnémk a befolyó támogatás méretét X magas összeg fölött, szíveskednének ezt tudomásul venni? Amúgy meg nyilván folyik majd a pénz Önökhöz ezután is, ugyanazért, ugyanonnan, ugyanúgy.

Mi itt a baj? Az, hogy a szolgák - akiket eltartanak külföldről - szeretnék úgy tenni, mintha ők igazi, nemes nagyurak volnának? De nem azok. S nem is civilek. Függelékek, mástól függnek, más pénzét szolgálják meg, őt szolgálják ki, s közben a fejük fölött lóbálják a táblát: MI VAGYUNK a civil szervezet. Tudják, mit? Akkor már százszor inkább az a család, amelyik az utcánkban rendszeresen szépítgeti a szegényes játszóteret, kizárólag a saját pénzéből, szó nélkül, csak úgy egyszerűen, mert úgy érzik: nekik erre több pénzük van, mint a környék lakóinak. ŐK A CIVILEK - AKIK A SAJÁTJUKAT ADJÁK. Ők, a feljegyzetlen tízezrek, s nem a kibélelt szolgák. Önök meg a máséból élnek, farizeus módon jótevőként kívánva szerepelni

Ajánlom tehát mindenkinek, hogy kunyerálás és kiszolgálás, hajbókolás és függés helyett arra a méretre, arra a szorgalomra, kitartásra, tehetségre és áldozatra építse adományozó kedvét, amekkorát elbír ő maga. S ha ezek után valakik szívesen segítik, tegye teljesen nyilvánossá. Ehhez még csak nem is kellene törvény. Ehhez elég lenne tisztességes civil kurázsi.

Társaság a Szabadságjogokért meg a többi, meg a többi? Az melyik alapjog, hogy ismeretlen és ellenőrizhetetlen külső forrásokból tartsanak már el, ellenőrizetlenül, mert én annyira nagyon szeretem a szabadságot? Ez elég gyenge adományozó kedv, szolgaként is kevés.
További hírek
Rólam...
Wikipédián ezen webcímen vagyok megtalálható
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr._Gubcsi_Lajos
Köszönöm mindenki figyelmét most és mindörökké
(a fotó olyan régi első gyermekemmel, Anikóval, valamikor 1973-ból, hogy keveredik benne a Beatles- és Rolling Stones-hatás - pedig én az előző mellett döntöttem)
Gyermekemet pedig láthatóan a nemrégen hozott törvény már akkor is, előre kötelezte arra, hogy gondoskodjon szülőjéről.)

Fel, fel, Üdv, Felvidék!
Közeledünk a nagy gálához: okt. 4-n Galántán tartjuk A Magyar Művészetért 41. gáláját, amelyen 18 Ex Libris Díjat adományozunk - külön köszönetem Mézes Rudolfnak a profi előkészítésért: Az alábbiaknak nyújtjuk át:

Baranyay Alajos, Zsigárd
Borsányi Gyula, Pered
Botka Ferenc, Vágsellye
Hrbácsek-Noszek Magdolna, Nagymácséd
Hrubík Béla, Ipolynyék
Jégh Izabella, Pozsonypüspöki
Stirber Lajos, Komárom
Takács Zsuzsanna, Gúta
Török Alfréd, Léva
Vígh Sándor, Diószeg

Csemadok Deáki Alapszervezete
Csemadok Felsőszeli Alapszervezete
Csemadok Galántai Alapszervezete
Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete
Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete
Csemadok Szenci Alapszervezete
Csemadok Vízkeleti Alapszervezete
Terra Hírújság

Az ünnepség második részében mutatják be Csáky Pá Hit és hűség című színművét.


Hogy szép legyen a reggel: elképesztő zene és zenészek. S megemlítem, hogy Salamon Bajának Ex Libris Díjunkat, Balogh Kálmánnak Kodály-emlékdíjunkat adományoztuk a későbbi években

 https://www.facebook.com/kalmanbalogh/videos/2383682141649016/UzpfSTYzNDYxNzI2OTk3ODg5NToxOTIwMjAzMjQxNDIwMjg1/


HIHETETLEN! AHOL MI MAGYAROK VAGYUNK MAGA A VILÁGCSÚCS(ok halmaza)!
Mónus József csaknem 9ö0 méterre lőtte a nyílvesszőt.
Világcsúcsot döntött felesége is
És fia is,László
És tanítványa is, Prokaj Kiara
Laci és Kiara most júniusban vette át Ex Libris Díjunkat, Farkas pedig (Mónus József, A Mester) 2015-ben (ld yuutube-tudósításunkat - 
Mónus József portré
https://www.youtube.com/watch?v=4UZ-WEmbpMg&t=190s
A tudósítás a mostani csúcsokról: https://index.hu/…/…/09/04/monus_jozsef_uj_ijasz_vilagcsucs/

Mindent, de mindent egybevetve - ez a lényeg.

Őszintén szólva nem is tudom, ki ő a sok közül, de az enyém...


Az Ex Libris Díjról - szívből jövő üzenet a felvidéki díjátadás elé:

„Éppen úgy halad, ahogyan terveztük: felgyorsulóan végeláthatatlan, egységes folyammá válik az Ex Libris Díj a magyarság színe-java között. Kanadától Ausztráliáig, Gyergyótól az Őrvidékig terjed a 2009 óta máig díjazottak névsora. Nagy díjátadó örömöket láttunk és látunk Bécsben és Dunaszerdahelyen, Ipolyságban és Kiskunfélegyházán, Budapesten és Kecskeméten, Moldvában és a Gyimesekben, Rimaszombaton és a legdélibb határvidékeken, Tiszakálmánfalván. Idén minden elképzelést és számot meghalad az ünneplés. Összesen 33 Ex Libris Díjat nyújtunk át ebben az évben, A Magyar Művészetért Díjrendszer számos más díja mellett. Régi hagyományunk, hogy gáláinkat a határon túli nagy magyar közösségekben rendezzük meg, Marosvásárhelyen és Pozsonyban, Sepsiszentgyörgyben és Gútán. Hálás vagyok a felvidékieknek, hogy szeretetüket kölcsönzik az Ex Libris Díjhoz, melyről néhány szót írnék:

Az Ex Libris Díjat 2009-ben alapítottam, három évtizedre, a világ magyarsága színe-javának, elismerésül történelmünk ápolásáért, jelenünk tiszta magyar kultúrájáért, az új nemzedékek neveléséért, kiemelkedő személyeknek és erős közösségeknek egyaránt. Az alapító mottója szerint a díj eljut oda is, ahova már csak a madár jár, mert nincs nagy és kicsi: szívében és tetteiben nemzetét őrző és erősítő magyarok vannak, egy egész nemzet, szerte a világon, s főként a Kárpát-medencében, immáron több mint 1100 éve. Az Ex Libris Díj A Magyar Művészetért Díjrendszer alkotó oszlopa, legátfogóbb díja, amelyet egyaránt adományoznak világhírű zenésznek és építésznek, olimpiai bajnoknak és egyházi közösségnek, falusi tanítónak és történelmi jelentőséget hordozó várnak, táncosoknak és gimnáziumoknak az Úz-völgyétől a Csendes-óceánig. „S mire az adományozás véget ér 2036-ban, a világon egybeérnek a magyarok a díj által is” – írta Gubcsi Lajos.
Szeretnénk a felvidéki magyarok újabb széles körének Galántán is átadni a 2009-ben alapított Ex Libris Díjat, megbecsülésünk e szerény jelét, melyet azoknak adományozunk, akik életük során, bármely területen, sokat tesznek azért, hogy lehessen egy következő sikeres 1118 éve is a magyarságnak itt a Kárpát-medencében és szerte a világon.

Az Ex Libris Díj logója 2013. július 1-től Nagy Ferenc ötvösművész alkotása
„A műtárgy címe - MAGYAROK KERTJE - és a szimbolikája is alkalmassá teszi művemet arra, hogy jelezze az Ex Libris Díj rangját!!! – írja Nagy Ferenc. - Sokat gondolkoztam azon, hogyan tudnám kifejezni méltóképpen őseimnek, hogy e csodálatos KÁRPÁT-MEDENCÉT a benne lévő örök kulturális értékeivel ajándékozták nekünk, utódoknak, amit meg kell őrizni, hirdetni, sőt ki gondolta volna, hogy napjainkban lassan "fegyverrel" kell megvédeni!!! A tárgy középső részében megálmodtam a CSODASZARVAS legendától Bartókon át A SZARVASSÁ VÁLT FIÚK-ig, a napba néző s azzal egyesülő TURUL madarunkig a népi motívumvilág elemeivel tarkított csodakertet, áttört zománcozással ábrázolva! E technikával azt is kifejeztem, hogy mennyire nyitottak voltunk más nemzetekkel szemben, ahogyan befogadtuk őket, tehát a motívum ablak a világra! A középső részt körbevevő növényi levélkoszorú a KÁRPÁT-MEDENCÉT körbe ölelő hegyeket szimbolizálja! A műtárgy 2009 körül készült.”

Szívből gratulálok a díjazottaknak, hálám örök lesz, mert személyükkel, alkotó munkájukkal kivívták mindenkori megbecsülésünket. Tisztelettel kívánok boldogságot a sikerekhez, Gubcsi Lajos