Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
KODÁLY


Emléklap


Kodály Zoltán-emlékdíj




125 éve született Kodály Zoltán, a XX. század nagy magyarja, a zseniális zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, Bartók Béla elhivatott társa a művészetben: a Psalmus Hungaricus, a Háry János, a Székelyfonó, a Galántai táncok, a Budavári Te Deum, a Fölszállott a páva alkotója, aki az 1920-as évek óta az iskolai zenei nevelés, a kóruskultúra megújításán, és ezáltal a magyar közönség zenei műveltségének megemelésén fáradozott.


A világháború után a Magyar Népzene Tára szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának elnöke, aki pedagógiai műveivel és tanítványok egész sorának segítségével célul tűzte ki a zenei analfabetizmus felszámolását és a magasabb rendű zene iránti igény felkeltését. A világszerte elismert Kodály-koncepció megfogalmazza: a zene az általános műveltség szerves része; a zenetanulás alapja a népdalra támaszkodva az ének; s a zenei írás-olvasás elsajátításán keresztül mindenki birtokába juthat a magasabb zenei kultúrának. A koncepció és az annak érvényre jutását segítő módszer nemcsak elismerésre tett szert, de követőkre is: Japán, Kanada, az USA, Franciaország, Finnország, Anglia, Görögország, Ausztrália, Dél-Korea: mindenütt sikerrel alkalmazták a Kodály elvei szerinti zeneoktatást. A hang- és hangközviszonyokban való tájékozódást megkönnyítő relatív szolmizáció – Arezzói Guidó óta először – a magyar módszer révén vált közérthető és világszerte elterjedt eszközzé.


Kodályt azonban nemcsak pedagógiai munkássága emeli a jeles személyiségek közé: szimfonikus darabjai és kamarazenéje, mindenekelőtt pedig kórusművei és világszerte játszott oratóriumai a zeneszerzők, elméleti és népzenetudományi írásai a tudósok között jelölnek ki számára előkelő helyet a magyar és az európai zenetörténetben. Népzenei lejegyzései és rendszerező munkája pedig ezer év kultúrkincsét tárta föl számunkra.


Magyarnak születni ma már nem lehet. Azt mindenkinek magának kell megszereznie. Magyar az, aki a magyar kultúra részese… A magyar teljesen magára hagyott nép – vigasz: a maga erejéből tudott lenni és maradni, ami: még mindig elég erős, hogy nemzetet lehessen belőle építeni - de nem rája erőszakolt idegen anyagból…”


Kodály Zoltán születésének 125. évében nyújtjuk át az általunk az ő tiszteletére és szeretetével alapított és adományozott Kodály Zoltán-emlékdíjat a magyar zene élő nagyjainak, itthon, a Kárpát-medencében és a tágasabb nagyvilágban.

További hírek
Mert mindig, míg magyarnak élünk, emlékezni fogunk rájuk - köszönöm a 600. megtekintést

 

https://www.youtube.com/watch?v=CMFdKmjeBRg&t=31s


Gubcsi Lajos Dózsa balladájából a Jelenés részlete

ŐSBEMUTATÓ. - Gubcsi Lajos Dózsa balladájának, a Magyar pokol - 1514-nek a nyitányából, a Jelenésből ad elő részleteket Antal Ágnes és Antal Imre székely énekespár A Magyar Művészetért Díjrendszer 40. gáláján Budapesten. A tudósítást Gubcsi Előd készítette. 
Gubcsi Lajos Dózsa-háborúról írt rock-balladáját egyébként 2014-ben megzenésítette és a szárhegyi Tatárdombon Gyergyóban előadta (mintegy 10-12 szám feldolgozásával) a csíkszeredai Role együttes is. Ökrös Csaba hegedűművész pedig operát írt a balladára - utóbbi egyelőre nem került feldolgozásra, bemutatásra.

 Ma 80 éves Balczó András, a Nemzet Sportolója
És hozzáfűzöm, mert éppen ma gondoltam arra, egy pillanatban, amikor még egyáltalán nem tudtam, hogy ma 80 éves
-szóval ma gondoltam arra, hogy ő a nemzet jelképe, megvan benne minden, ami egy nemzet dicsőségét szimbolizálja.
(a kép 1972-ben készült, amikor Münchenben megnyerte az olimpiát)

 

 A képen a következők lehetnek: 1 személy, túra/szabadtéri


 

 


Őszinte részvétem kíséri a hírt: Meghalt Kerényi Imre rendező. 1988-ban színházi rendezői kategóriában elsőként neki nyújtottuk át A Magyar Művészetért Díjat a Csíksomlyói Passio rendezéséért, amellyel új színpadi kultúrát és témaválasztást teremtett.
Ld. 2000-ben megjelent könyvünk
Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: 
Aranykönyv - A Magyar Művészetért 
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741, 49-51. o.

 

 


Tudósítás a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű szoborcsoport felavatásáról
Trianon napján, 2018. június 4-én alapvető jelentőségű emlékművet avattak A Magyar Művészetért 40. gáláján, A MM Szoborkertjében: mindazon tízezrek emlékére, akiket az elmúlt századokban a Kárpát-medencében azért és csakis azért öltek meg irgalmatlan bosszúszomjból a szomszéd "népek", mert magyarok voltak - mert magyarok voltunk, vagyunk. 
Meghalt, mert magyar - emlékmű, szoborcsoport, melyet Böjte Csaba és Kusztos Tibor szentelt fel, és melyet Gubcsi Lajos író,  A MM elnöke állíttatott tucatnyi más történelmi szobor, A MM Szoborkert fő műveként: Melocco Miklós, Györfi Sándor és fiai, Kő Pál alkotásainak együttese. A film-clipet Gubcsi Előd készítette Tischler Zoltán fotói alapján.

Meghalt, mert magyar... A szoborkertünkben
A meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű új szoborcsoportunk felszentelő ünnepén a 7. koszorút a legfiatalabb generációk nevében két sokszoros világbajnok és világcsúcstartó, a távolsági íjász Prokaj Kiara és Mónusz László József helyezte el a Gubcsi Lajos által állíttatott emlékműnél Trianon napján, 2018. június 4-én A Magyar Művészetért Szoborkertjében.
Bővebb tudósítás itt látható 9 percben (Tischler Zoltán és Gubcsi Előd képes beszámolója)
https://www.youtube.com/watch?v=CMFdKmjeBRg&t=2s