Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
KODÁLY


Emléklap


Kodály Zoltán-emlékdíj




125 éve született Kodály Zoltán, a XX. század nagy magyarja, a zseniális zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, Bartók Béla elhivatott társa a művészetben: a Psalmus Hungaricus, a Háry János, a Székelyfonó, a Galántai táncok, a Budavári Te Deum, a Fölszállott a páva alkotója, aki az 1920-as évek óta az iskolai zenei nevelés, a kóruskultúra megújításán, és ezáltal a magyar közönség zenei műveltségének megemelésén fáradozott.


A világháború után a Magyar Népzene Tára szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának elnöke, aki pedagógiai műveivel és tanítványok egész sorának segítségével célul tűzte ki a zenei analfabetizmus felszámolását és a magasabb rendű zene iránti igény felkeltését. A világszerte elismert Kodály-koncepció megfogalmazza: a zene az általános műveltség szerves része; a zenetanulás alapja a népdalra támaszkodva az ének; s a zenei írás-olvasás elsajátításán keresztül mindenki birtokába juthat a magasabb zenei kultúrának. A koncepció és az annak érvényre jutását segítő módszer nemcsak elismerésre tett szert, de követőkre is: Japán, Kanada, az USA, Franciaország, Finnország, Anglia, Görögország, Ausztrália, Dél-Korea: mindenütt sikerrel alkalmazták a Kodály elvei szerinti zeneoktatást. A hang- és hangközviszonyokban való tájékozódást megkönnyítő relatív szolmizáció – Arezzói Guidó óta először – a magyar módszer révén vált közérthető és világszerte elterjedt eszközzé.


Kodályt azonban nemcsak pedagógiai munkássága emeli a jeles személyiségek közé: szimfonikus darabjai és kamarazenéje, mindenekelőtt pedig kórusművei és világszerte játszott oratóriumai a zeneszerzők, elméleti és népzenetudományi írásai a tudósok között jelölnek ki számára előkelő helyet a magyar és az európai zenetörténetben. Népzenei lejegyzései és rendszerező munkája pedig ezer év kultúrkincsét tárta föl számunkra.


Magyarnak születni ma már nem lehet. Azt mindenkinek magának kell megszereznie. Magyar az, aki a magyar kultúra részese… A magyar teljesen magára hagyott nép – vigasz: a maga erejéből tudott lenni és maradni, ami: még mindig elég erős, hogy nemzetet lehessen belőle építeni - de nem rája erőszakolt idegen anyagból…”


Kodály Zoltán születésének 125. évében nyújtjuk át az általunk az ő tiszteletére és szeretetével alapított és adományozott Kodály Zoltán-emlékdíjat a magyar zene élő nagyjainak, itthon, a Kárpát-medencében és a tágasabb nagyvilágban.

További hírek
EGY NAGY MAGYAR VILÁGSIKERE A MILÁNóI SCALABAN
Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este. Beckett A játszma vége című darabjából írt operát a 92 éves magyar mester, aki itthon, Budapesten rádióadásban hallgatta végig a díszbemutatót.
Fabio Vacchi olasz zeneszerző úgy nyilatkozott, Kurtág a 20. századi zene egyik viszonyítási pontja, annak példája, miként éleszti újra a hagyományt a kortárs interpretáció. Hozzátette: bár Kurtág eddig soha nem írt operát,zenéjét áthatja a drámaiság, ezért elkerülhetetlen volt, hogy elérkezzen az operaíráshoz.
A díszelőadáson jelen volt Orbán Viktor is.
Korunk egyik legjelentősebb élő zeneszerzője, Kurtág György a 2000-es évek elején részesült A Magyar Művészetért Díjunkban a Károlyi-palotában.

TÉNY!
A harmadik negyedévben (a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatok szerint) 5%-kal bővült a magyar gazdaság. A kiigazítatlan GDP-növekedés 4,8% volt, az erre vonatkozó piaci konszenzus 4,3% volt. Az adat nagy pozitív meglepetést jelent, a magyar gazdasági növekedés szemlátomást egyelőre nem követi a lassuló európai trendet
(portfolio.hu)

 A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember


II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉV LESZ 2019. Kiváló indoklást fogadott el a Parlament - a mellékelt képen Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi látható, amint átveszi anyja kardját Munkács feladásakor 1688. elején, Györfi Sándor alkotása A Magyar Művészetért egyik remekműve a szoborkertemben. A Zrínyi-Rákóczi-szobrot fejedelemmé választásának 300. évfordulójára állíttattam 2004-ben.
Az indoklás:
"a Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi Ferenc a nemesség és jobbágyság összekovácsolásával olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711-ben letették a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot, azonban Rákóczi harca nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg-birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, és visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is terek és utcanevek őrzik."

100 éve ölték meg Tisza István miniszterelnököt, Tragédia volt elveszíteni az egyetlen magyart, akinek képessége lehetett volna megmenteni Magyarországból legalább a még megmenthetőt. Emlékére idézem a fiatal mai ügyvédtől, az erdélyi származású Fazakas Zoltántól: 
"A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő mily eredményt fog mutatni."
(a szobor leleplezésének pillanata 2014-ben)

1000
Örömmel jelzem, hogy elérte az 1000. letöltést a Gubcsi Lajos: 10 ÉVES KIRÁLY TRÓNOL című könyvem, a 13 ördögi év című történelmi sorozat 3. kötete - a máglyától Mohácsig: 1514-1526-os tragikus korszak 3. évéről 1517-ról, amikor II. Lajos a trónra lépett
http://mek.oszk.hu/15000/15089/15089.pdf

.,, a hír folytatása...