Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Búcsú egy ma temetett barátomtól

Misikém, Adorján Miska! Barátom! Gimista barátaid, régi hű társaid nevében is könnyezem.


Ez itt most 2016. május vége, ott ülsz nem messze tőlem 50. ballagási évfordulónkon az asztalnál. Arról beszélgetünk éppen, hogy mindketten mennyire szerettük a magyar irodalmat. Te főleg elmondani a legszebb verseket, én megérteni a próza minden más nyelvnél tömörebb sorait.

Éppen azt kérdezem Tőled, mely sorokat választanád szónokként – ami vagy - az én síromnál.

Máris eszedbe jut ünnepelt szavalásod Kiskunfélegyháza színpadán, szaggatottan taglalod Vörösmarty ELŐSZAVÁT:

-”Most tél van, és csend, és hó, és halál”.

Én azt mondom, Shakespeare-t választom majd a Te sírodhoz, a Julius Caesarból Antonius gyászbeszédét, csak megfordítom a szavakat:

Dicsérni jöttem, nem temetni.” És hozzáfűzöm a végét, a nagy barát utolsó szavait:

Caesarral szívem ott a gyászpadon van:

Pihennem kell, míg hozzám visszatér.”


Mert visszatérünk. De most még itt vagyunk. Ezért nevetve idézed nekem Mikszáth Kálmánt:

Oly csúnya a halál... és az a rettenetes, hogy a többi ember élve marad.” Ettől megjelenik az arcodon a jól ismert csendes, visszafogott mosoly. Én meg kacagok, mert lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs, de az írók mindent jobban tudnak. Ezért szeretted meg őket harmadikos korodra, ezért álltál a színpadra olyan komolysággal és erővel, hogy az ember oda akart állni Melléd.


És mert visszatérünk, halkan fiadhoz, Ricsihez fordulok, aki elküldte nekem is a kétségbeesés első hangját múlt hétfőn - s rajta keresztül egész döbbenetes csendben maradt családodhoz, vigasszal:

Akiket igazán szeretünk, azok a haláluk után sem hagynak magunkra minket. Ők az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban. Az édesapád ott él Benned, Ricsi, és meg is mutatkozik, valahányszor szükséged van rá” - az angol írónő, Joanne Kathleen Rowling szavait fordítottam át erre a percre. És igen, szükséged is lesz édesapádra, míg élsz, s aztán a Te gyerekeidnek Rád, mikor itt hagyod őket. Valahol a mennyekben születünk, legalábbis a lelkünk onnan származik, és amikor megtesszük majd befejezzük a nagy körforgást itt lent e világban, utána vissza is térünk oda, a csillagok gyermekeként, oda, ahol őseink várnak s ahova követnek majd óhatatlanul a gyerekeink. Ezért valójában soha nem veszítjük el egymást egyetlen percre sem.


Elkalandoztam a félegyházi 50. évfordulótól, pedig már integetsz, hogy eszedbe jutott valami.

Élj gyengédségben, és bármikor állj készen a búcsúzásra” - idézed Szilárd Leót, és megtorpansz:

-Gyengéd voltam?

-Mindig az.

-És lesz időm, lesz majd esélyem a búcsúra?

-Mindig van. Már most is azt tesszük. Kaptunk plusz 50 évet ahhoz képest, hogy felnőttünk. Csoda.

-Nem állok készen.

-Én sem. Van egy közös ellenségünk, akivel szemben úgysem győzhetünk: a halál.

-Meghajtsam előtte a fejemet?

-Ezért hálás lesz Neked. És lehet, hogy egyetlen csókkal elbocsát – a sok és méltatlan szenvedés helyett.


Így történt.

Bár Petőfi a kedvesének írta, s talán nem lenne illendő itt idézni, de „Elhull a virág, eliramlik az élet...” És tudod, Miska, miért ez jut most eszembe? Mert ott laktál Petőfi házától 100 méterre – a mi félegyházi fogalmaink szerint a szülőházától -, és mindig úgy érezted, hogy tartozol neki, hogy nem mehetsz el délutánonként a háza mellett úgy, hogy otthon ne tanulj késő estig. Mert ha Rád néz, mit mondasz neki?

Mondd azt, hogy Te mindig mindent megtettél. Én meg azt, hogy „Pihennem kell – míg hozzánk visszatérsz.” Antonius haláláig védte Caesart. A sírodnál sok ember vállalja érted Antonius szerepét.

További hírek
Tudom, hogy későn szólok, de megteszem...
Soha nem tartottam szerencsésnek és helyesnek - sőt: szerencsétlennek és helytelennek tartottam, tartom ma is - a "szórvány" szó használatát azokra a magyar közösségekre, csoportokra, vidékekre, amelyek egykori és mai szülőföldjükön aránytalan mértékű kisebbségbe kerültek, és ilyen a kisebbségi sorsuk, helyzetük is: igazságtalan és aránytalan, méltatlan.

A "szórvány" szó azonban rossz kicsengésű, bántó hallani a benne rejlő pejoratív értelmet. Degradáló, még ha nem is ez a szándék.

Azért szólok későn talán, mert mindenütt ezt a fogalmat terjesztik, akik kitalálták és használják.

Gondolkodniuk kellene és változtatni - és nem hivatali szobákban, fotelekben kitalálva, hanem az ügy súlyának megfelelően a lehető legszélesebb értelemben vett értelmi és hangulati összehangolással helyesen definiálni azok életét, sorsát, helyzetét, akiket érint. Leginkább nem használnék semmilyen megkülönböztető jelzőt!!! Magyarok. Mint bárki más.

Gubcsi Lajos fényképe.



"A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt." - jellemzi a román hatalmaskodókat...
"A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit."
"Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt."

Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.

"(a papnak) nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete.

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22527

Van még valaki, akit zavar (dühít, kiábrándít, elkeserít stb.) a vereség Luxemburgtól?! Mert ha igen, az bizony beteges álmodozó és nem realista.
Van rosszabb. Hallottam, hogy a Vatikán csapata is készül a magyarok ellen. Győzni akarnak, tutti tipp. Így szeretnék kiküszöbölni egyéb presztízsveszteségeiket.Túlkorosak, de az nem számít, a fő, hogy biztosra mehessenek, és ez ellenünk garantált. A Vatikán nyilaitól ments meg Uram minket, ha kapura lőnek...

 


Gagyi Janik, Gagyi Macik és a többiek Fülig Jimmy naplójából

Ha valamihez, ehhez nem kell kommentár. Egy nagyon sokszoros miniszter Balog Zoltán és egy még többszörös állás- és milliárd-halmozó Schmidt Mária így készíttet el és avat fel egy emléktáblát mellékesen Kertész Imre írónak. Ja, egyébként csini és trendi a ruha, a mosoly...
Nézzék ezt a fotót, a környezetét és úgy általában azt, amit mutat. A környezet maga az ember - ezt tudom nekik mondani, és akármilyen minőségemben úgy szégyenlem magamat, hogy pl. e két embert nem nagyon szeretném még egyszer látni a közéletben. Sehogy se szeretném. Vágyam szerint saját alapszakmájukban aprópénzt keresnek szorgos munkával. És egyébként a Kertész Imre Intézetre 1.000.000.000 adtak állami pénzből. Magukat avatják éppen - hogy mivé, én el nem árulom!!!

 Ömlik a könnyem, ezt nem bírom ki...ömlik a röhögéstől, amelyet végtelen fájdalom vezérel, és ömlik a fájdalomtól, amely röhögésbe csap át. Egy idézet és egy fotó a 444.hu-ról, amelyet illik szidni, de az alábbiak eléggé tényszerűnek tűnnek - hhaahhha-sírással. Egy Kertész Imrének most állított tábla az alaptörténet - s már most mondom: a jelek szerint Schmidt Mária intézete (nyilván nem Schmidt Mária) igencsak kiköltekezték magukat az 1.000.000.000 forintból::


"A táblát Schmidt Mária közalapítványa és az általuk alapított Kertész Imre Intézet készítette. Utóbbi létrehozására tavaly év végén adott egymilliárd forintot a kormány."

Gusztus, gesztus. Iti, piti (selypítve):

 


 


MINDEN BARÁTOMNAK, ISMERŐSÖMNEK!
Megjelent legújabb albumom ebben a percben- ezúttal A Magyar Művészetért utóbbi 5 évéről, itt érhető el - díjazottaink az egész Kárpát-medencéből, sőt a távoli nagyvilágból kerültek ki, a magyarok kiválóságai közé tartoznak, erről szól a könyv:

Gubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszer

http://mek.oszk.hu/17400/17494

 

A képen Böjte Csaba - aki e gálán Mátyás király-díjban részesült - felszenteli Hunyadi János szobrát A Magyar Művészetért Szoborkertjében 2014-ben.